Búzaaratás az Érmelléken. Bihar megyében is jó évet zárnak a gabonatermesztő gazdák
Fotó: Orbán Orsolya
Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában, amely ezáltal az Európai Unió tagországai közül a legnagyobb gabonaexportőrré lépett elő. A globálisan is jó termés miatt a világpiaci ár nem túl magas, ami azt jelenti, hogy azok a gazdák zárnak sikeres évet, akiknek legalább 7–8 ezer kilós hektárátlaguk van búzából. A Krónika által megkérdezett gabonakereskedő szakember szerint a romániai búzatermesztés jövője is attól függ, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása során az EU miként tudja integrálni a rendkívül termékeny termőföldekkel rendelkező kelet-európai ország mezőgazdaságát.
2025. augusztus 26., 08:022025. augusztus 26., 08:02
2025. augusztus 26., 08:082025. augusztus 26., 08:08
Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában. Habár pontos statisztikai adatok még nem készültek, a Román Gazdák Szövetségének (AFR) elnöke szerint az idei búzatermés akár 13 millió tonna is lehet, ami az elmúlt 28 esztendő legmagasabb hozama. Ezzel szemben
A magas búza- és árpatermés megmutatkozik a meglendült romániai gabonaexportban is: Románia tavaly és idén is az Európai Unió legnagyobb árpaszállítója, a gabonakereskedők 2025. július elejéig mintegy kétmillió tonnát exportáltak.
A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint Romániában idén összesen 2,3 millió hektáron termeltek szalmás gabonát, amelyből az árpa termőterülete 447 ezer hektár volt. A tavaly őszi vetésterület zömét a búza tette ki, kisebb területen rozs, zab és tritikálé termett.
Az ország az Európai Unió egyik legnagyobb gabonaexportőrévé lépett elő – főként búzában, árpában és kukoricában. A konstancai kikötőből induló rakományok fő célországai:
Egyiptom (az egyik legfontosabb vevő), Algéria, Marokkó, Tunézia, Szaúd-Arábia, Jordánia, Törökország, Irán, Katar és az Egyesült Arab Emírségek.
Az Európai Unió tagországai közül a román gabona legnagyobb felvevőpiaca Spanyolország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Németország, de kisebb mennyiségben Bulgáriába, Görögországba és Magyarországra is exportálnak.
Hárommillió tonnás kivitelével 2024-ben Románia lett az Európai Unió legnagyobb búzaexportőre az EU-n kívüli országokba.
Vincze Tamás, Erdély egyik legjelentősebb gabonafelvásárló és -forgalmazó vállalatának, a kolozsvári székhelyű EastGrain cégnek az ügyvezető igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a magas termésátlagok ellenére gazdától függ, mennyire kifizetődő a kalászos gabona termesztése.
Ahogy az időjárás engedte, a kombájnok több héten át egész nap a határban arattak
Fotó: Orbán Orsolya
„A gabonaárakat főként globális tényezők határozzák meg. A világpiaci ár alakulásában fontos szerepet játszik a dél-amerikai, oroszországi, indiai vagy ausztráliai termésmennyiség, illetve a keresleti oldalon az, hogy a világpiacon éppen mekkora az igény szalmás gabonára.
– mutat rá a világpiaci árképzés folyamatára a kolozsvári szakember. Vincze Tamás az idei nyári felvásárlási árakat egyensúlyi árnak tartja, amely 7–8 tonnás termésátlag mellett jövedelmezőséget biztosít a termelőnek. Ott vannak gondok, ahol a termésátlag ennél jóval kisebb, például 5 tonna.
Az európai piacokra jelentős mennyiségű gabonát szállító kolozsvári vállalat szakembere szerint közel két éve az ukránoknak nem éri meg Romániába gabonát exportálni, miután a Fekete-tengeren keresztül közvetlenül tudják árujukat nyugat-európai célországokba szállítani. Ugyanakkor gazdasági értelme sem lenne, mivel Romániában az utóbbi két évben kiemelkedően jó búzatermés volt. Másrészt az érvényes jogszabályok miatt de facto nem is lehet az ország belső piacára ukrán gabonát behozni.
Az ukrán gabonatermelés hosszabb távon számottevő gondot jelenthet az uniós gabonatermesztő tagországok számára. Vincze szerint az ukrán gabona legnagyobb európai felvevőpiaca Németország és Olaszország, tehát lényegében azok a piacok, ahová a romániai és a magyarországi gabona egy része is kerül, így már most szoros versenyhelyzet alakult ki.
„Mivel a háború miatt az ukránok tengeri kikötői le voltak zárva, új útvonalakat kerestek – ezek egy része vasúton Nyugat-Európába vezetett. Miután Ukrajna számára újra megnyíltak a tengeri kikötők, az export mintegy 80 százaléka visszatért a tengeri szállításra, de a kitaposott ösvényt, a nyugat-európai piacot sem hagyták el.
– összegzi a Romániára és Magyarországra egyaránt leselkedő veszélyt Vincze Tamás.
A gazdasági szakember szerint Ukrajnában annyira jók a termőföldek, és olyan hatékonyan lehet gabonát termelni, hogy egy esetleges uniós csatlakozás esetén ezzel már nem tudna versenyezni a többi uniós ország gabonatermesztése. Vincze Tamás hangsúlyozza: ezt az érintett tagországok is látják, ezért még hosszú út áll előttünk, amíg kiderül, hogyan lehet Ukrajnát úgy integrálni az Európai Unióba, hogy a közös agrárpolitika ne omoljon össze. „Szerintem még sok év el fog telni, amíg erre a kérdésre koherens választ kapunk” – nyomatékosítja a vállalkozó.
A július közepén beköszöntő esős idő miatt a Partiumban is kitolódott a kalászosok aratása, ezekben a napokban azonban a legtöbb helyen gabonasilókba kerül a termés. Gazdaszemmel című videós sorozatunk e heti részében Biharfélegyházára látogattunk.
Jelentős kihívások elé állítja a gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!