Aratás. A szalmás gabona hektárátlaga megközelíti a hétezer kilót a biharfélegyházi farmon
Fotó: Orbán Orsolya
A július közepén beköszöntő pár napos esős idő miatt a Partiumban is kitolódott a kalászos gabonák aratása, ezekben a napokban azonban a legtöbb helyen gabonasilókba kerül a friss termés. Jó évet zárnak a gazdák: a közepesen magas hektárhozamok mellett jövedelmező lett az őszi búza, árpa, rozs, zab, vagy az olajos növényként keresett őszi káposztarepce termesztése. Gazdaszemmel című videós sorozatunk e heti részében a Bihar megyei Biharfélegyházára látogattunk egy magyarországi tulajdonban lévő gabonatermesztő farmra, ahol az aktuális aratási munka mellett arról is beszélgettünk, mennyire éri meg magyar agrárbefektetőként Erdélyben termelni.
2025. július 23., 07:582025. július 23., 07:58
Ottjártunkkor a korábbi esős napok miatt a román–magyar határhoz közeli gabonatermesztő farmokon gondot okozott az aratás. Habár a gazdák örültek az esőnek – a kukoricának, napraforgónak, és egyéb, később érő szántóföldi növényi kultúráknak a július derekán beköszöntő eső aranyat ért –, a magas nedvességtartalom viszont hátráltatta az aratást.
amiből nedvességmérő műszer nélkül is meg tudja állapítani, hogy a búzaszemek nedvességtartalma mennyivel magasabb a tárolásra ajánlott 14 százaléknál. A farmon abban reménykedtek, hogy dél körül annyira felszikkad a búzatábla, hogy rá lehet majd menni kombájnnal.
Az 520 hektáron termelő, magyarországi tulajdonú biharfélegyházi farmnak nincsenek gabonaraktárai, gabonasilói: a learatott búzát és őszi árpát nagybani gabonafelvásárlónak értékesítik. Már megtörtént, hogy a tavaszi értékesítésre bértárolásban tartott gabonát nem sikerült jobb áron eladni, mint aratáskor, így a betakarítást követően szállítják a felvásárló lerakatába a termést – a búzát jelenleg 83 banis kilónkénti áron veszi át a helyi gabonakereskedő.
Miközben beszélgettünk, a New Holland kombájn mezőgépésze az utolsó műszaki ellenőrzést végezte a széles vágóasztallal felszerelt arató-cséplőn, hogy készen álljon, ha kezdeni kell a munkát, mintegy 80 hektár kalászos várt még aratásra. A magasabb nedvességtartalmú gabonát tárolás előtt szárítani kellene, ezért meg kell várni a 14 százalékos nedvességtartalom kialakulását.
ami a mai, modern kombájnokkal a mezőgépészek számára is jóval könnyebb feladat, mint évtizedekkel korábban, amikor csak hírből ismerték a légkondicionált vezetőfülkével ellátott mezőgépeket.
Szabó Mihály agrármérnök Magyarországról érkezett Erdélybe
Fotó: Orbán Orsolya
Az aratás mindig is egyféle ünnep, beteljesedés volt a földműves ember életében. Ha mára meg is változtak a betakarítás körülményei, az alapgondolat, a zárszámadás igénye maradt, hiszen a tavalyi talaj-előkészítéstől, őszi vetéstől a növények tavaszi növényvédelmi munkálatain át a nyári betakarításig mintegy tíz hónapnyi befektetés után most látja munkája gyümölcsét a gazda.
Szabó Mihály – aki fiatal agrárszakemberként Hódmezővásárhely környékéről került Erdélybe a bihari farm ügyvezetőjeként – elégedett az idei hozamokkal: a kalászosok hektáronként hétezer kilogramm fölött teljesítettek, ami egy erős közepes termés, profitot tudnak termelni. Hektáronként 35–38 mázsás termést hozott a káposztarepce, amivel szintén meg vannak elégedve, a felvásárlási árak mellett biztos jövedelmet hoz az egyre keresettebb olajos növény. A kukorica hozama még kérdéses, mert a pár hetes izzó meleg megviselte: a tengeri esetében 7–8 tonna fölötti terméssel kell számolni ahhoz, hogy a befektetés megérje.
Ezen az áldatlan helyzeten az anyaországban még a kilencvenes években sikerült túljutni: a szántóföldi növénytermesztő farmok kiszorították a falusi önellátó kisgazdaságokat, a földek tagosítása országos szinten megoldódott. Nálunk erre viszont továbbra sincs lehetőség, mert a tulajdonosok nem kedvelik, ha a bérlő a parcellák elcserélésével próbálna jobban művelhető, nagyobb parcellákat kialakítani.
Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A szakember prioritásnak nevezte a földek tagosítását a Krónikának adott interjúban.
Ellenőrzik a gabonamagvak nedvességtartalmát, amíg elkezdődhet az aratás
Fotó: Orbán Orsolya
,,A romániai földbérleti törvény teljesen szabad kezet ad a tulajdonosoknak. Többször előfordult, hogy elhagyott, náddal, bokorral benőtt földeket béreltünk, amit mi hoztunk művelhető állapotba. Amikor a tulajdonos látta, hogy milyen szántóterületté alakítottuk a hosszú évek óta nem használt földjeit, a bérleti szerződés ellenére visszakövetelte, visszavette parcelláit saját művelésre.
– összegezte a földtulajdonosok egy részével kialakult bizonytalan állapotot az agrármérnök.
A helyzetet nehezíti, hogy nagyon sok probléma van a tulajdonviszonyokkal: ezek egy része mostanában kezd megoldódni az általános kataszteri rendezéssel, holott a magyar vállalkozás 2008 óta telepedett meg Bihar megyében, azóta a környéken elkezdte összegyűjteni a mintegy ötszáz hektárnyi művelhető területet Biharfélegyháza és Jankafalva határában.
Visszapillantó tükör. Nehéz megjósolni, hogy mit hoz a jövő a hazai gabonatermesztők számára
Fotó: Orbán Orsolya
A saját mezőgépparkkal dolgozó farm a gabona betakarítását bérmunkában végzi egy mezőgépészeti szolgáltatásokat nyújtó cégen keresztül. Szabó Mihály szerint minden bizonnyal a tulajdonosok ma sok minden másként látnak, mint amikor elkezdtek gazdálkodni a partiumi földeken. Akkoriban nem akartak termőföldet vásárolni, inkább a bérléses modell mellett tették le voksukat, mert nem ismerték a helyi viszonyukat. A 2012 óta Bihar megyében dolgozó agrárszakember szerint a tulajdonosok akkoriban rossz döntést hoztak, mert magyarországi szemmel nézve nevetségesen alacsony áron lehetett földet vásárolni, egy hektár terület 3–4 ezer lejért cserélt gazdát.
Erdélyi megtelepedésük óta
maradt az állandó termékválaszték. Próbálkoztak csemegekukoricával is, de a korábbi schengeni határátlépés több órás várakozási ideje komoly problémát okozott a friss áru szállításában, ezért lemondtak róla.
A modern New Holland kombájn vezetőfülkéje
Fotó: Orbán Orsolya
Szabó Mihály szerint lehetne alternatívákban gondolkodni, de mivel nincs megbízható felvásárlási lehetőség, nehéz váltani, hogy nagy területen például fokhagymát, görögdinnyét vagy más szántóföldi növényi kultúrát termesszenek. ,,Pár évvel ezelőtt esélyt láttam a gyümölcstermesztésben, pályázattal lehetett volna ültetvényt telepíteni, de a földtulajdonosok nem egyeztek bele. Aki akkor belekezdett egy ilyen beruházásba, az nem járt rosszul: Románia komoly importra szorul zöldségből és gyümölcsből egyaránt” – mutatott rá a szakember.
utána komoly jövedelmezőségi gondok lesznek. Ilyen inputanyagárak és növekvő bérek mellett képtelenség olcsóbban előállítani a végterméket, ami sok termelőt fog feladásra késztetni. Vendéglátónk szerint egyetlen megoldás lehet: ha a feldolgozóipar a helyi mezőgazdasági termékeket részesíti előnyben – ehhez azonban a fogyasztók szemléletváltására is szükség lenne. Kérdés, hogy ez a fordulat mikor – és megtörténik-e egyáltalán.
Aratási csendélet. Elégedettek az idei terméssel a gazdák
Fotó: Orbán Orsolya
A modern kombájn vágóasztala naponta több mint tíz hektárról tudja betakarítani a termést
Fotó: Orbán Orsolya
A biharfélegyházi farm minden szükséges mezőgazdasági géppel rendelkezik
Fotó: Orbán Orsolya
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Teljes káosz uralkodik a gabonapiacokon. A Krónika által megkérdezett gazdák szerint az eladhatatlan készletekkel feltelt gabonasilókban nem lehet tárolni a nyáron betakarításra kerülő szalmásgabonát, ami a felvásárlási árak további csökkenéséhez vezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.
Az útviszonyokhoz képest túl nagy sebességgel vette be a kanyart a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen vasárnap délután felborult busz sofőrje, ez okozta a balesetet – közölte a rendőrség.
Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.
Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.
Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.
Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.
Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.
Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.
Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.
A rendőrség gyanúja szerint egy Kolozs megyei férfi több késszúrással megölte feleségét, majd elmenekült a helyszínről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!