Most magasabb a kukorica ára, mint tavasszal, de így is nehezen fedezi a gazdák kiadásait
Fotó: Makkay József
Jelentős kihívások elé állítja a gabonatermelő gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára, ami csak nagy termés esetén fedezi a termelői költségeket, és jó esetben némi profitot is kínál. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség a jelenlegi terménystruktúrában.
2024. június 18., 09:412024. június 18., 09:41
Az idén két héttel korábban beköszöntött tavasz meghatározza a teljes mezőgazdasági évet, így a szántóföldi növények betakarítása, a nyári aratás is előbbre kerül kedvező időjárás esetén. A csapadékban gazdag április és május a legtöbb haszonnövény fejlődését segítette, így szép termés ígérkezik szalmás gabonából, olajos magvakból és kukoricából egyaránt. Az a kérdés, hogy jövedelmezőség szempontjából milyen évet fognak zárni a gazdák, azaz milyen áron tudják értékesíteni terményeiket.
Két-három hónappal ezelőtt a kilátások lesújtóak voltak, a helyi terményfelvásárlási árak negatív rekordokat döntöttek: a kukorica kilójáért 60-70 banit, a kenyérgabonáért 70-80 banit kínáltak a felvásárlók, ami a három évvel ezelőtti piaci áraknak felelt meg. Eközben a termeléshez szükséges inputanyagok ára jelentősen megnőtt.
Vincze Tamás közgazdász, az egyik legnagyobb erdélyi gabonaforgalmazó cég, a kolozsvári székhelyű EastGrain ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, hogy a gabonapiacon tapasztalható árkorrekció a gazdák számára kedvező világpiaci folyamatoknak köszönhető. „Az oroszországi gabonatermelés – elsősorban a búza – termésbecslése elmarad a korábbi szinttől, azaz kisebb mennyiség fog a világpiacra kerülni, aminek árfelhajtó hatása van. Romániában a búza helyi felvásárlási ára 0,9–0,95 lej körül mozog, és megemelkedett az ó termésű kukorica ára is, aminek kilójáért 1 lejt kínálnak a kereskedők. Az októberi, novemberi betakarításra szerződött kukoricáért a felvásárlók 0,7 lejes kilónkénti árat jegyeznek” – ismertette portálunknak az új gabonapiaci árakat a kolozsvári szakember.
Vincze Tamás közgazdász, gabonakereskedő szerint egyre nehezebb felvenni a versenyt az olcsó ukrán gabonával
Fotó: Facebook/Vincze Tamás
A korábbi, nagyon alacsony felvásárlási árakhoz képest a mostani gabonaárak egy jó termés esetén kifizetődővé teszik a szalmás gabona és a kukorica termesztését is. Vincze Tamás szerint a gazdák számára így sem túl jövedelmező a gabonatermesztés, de legalább nem lesz ráfizetéses. Számításai szerint
Míg korábban sokan abban bíztak, hogy a gabonaraktározás a jó válasz a betakarítás idején ajánlott alacsonyabb felvásárlási árakra, az utóbbi két évben ez a gyakorlat is megdőlt: aki tavaly és tavalyelőtt a gabonáját raktárban tartotta, az később olcsóbban tudta értékesíteni, mint aratás idején. Ez visszafogta a tárolókapacitásokba történő beruházást, de Vincze Tamás szerint ilyen szempontból ma már országszerte jól állunk. ,,A Konstancán, a Bánságban és a Partiumban meglévő tárolókapacitás elegendő az egész évi termés tárolására, csupán Közép-Erdélyben volna még szükség gabonasilók építésére. Az erre meghirdetett pályázati lehetőséggel idén viszont már sokan éltek” – magyarázza a kolozsvári vállalkozó.
Előreláthatóan valamivel jobb évet fognak zárni az olajos magvakat termelő farmok, ezek közül is elsősorban a repcének és a napraforgónak van jó piaca. Akárcsak a szalmás gabonák esetében, a repce 1,6 lejes felvásárlási ára is mélyponton volt, ami ráfizetésessé tette a haszonnövény termesztését.
Tavaly rekordmagas termés volt repcéből, ami idén kisebb lesz, de a szakértő szerint így is megéri a gazdáknak. Akárcsak a napraforgó-termesztés esetén, ahol az 1,7 lejes felvásárlási ár szintén jónak mondható: a legkeresettebb olajos növény termesztése olcsóbba kerül, mint a többi gabonáé, így magasabb a gazda jövedelme.
Áfonyaültetvény. Merész vállalkozásnak tűnik a váltás, de sok esetben nem lehet megspórolni
Fotó: Pinti Attila
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó legtöbb romániai farmon az egymást váltó négy fő növény – szalmás gabona, kukorica, napraforgó, repce – egyre kevésbé kifizetődő terménystruktúra. Vincze Tamás szerint az átlagos közép-erdélyi és partiumi 200-300, illetve a bánsági 500-1000 hektáros gabonatermesztő farmok nehezen tudnak versenyezni a tízezer, vagy több tízezer hektáros ukrajnai farmok termelésével.
Ez földrajz, és történelem, amivel nincs mit kezdenünk” – nyomatékosította a gabonakereskedő szakember. Vincze úgy véli, erre az lehet a válasz, ha a következő öt évben a hazai mezőgazdaság is megtalálja a megfelelő termelési alternatívákat: a kelet-európai gabona eddigi legfőbb felvevőpiacára, Nyugat-Európába keményen benyomult az ukrajnai gabona, amivel szemben mi nem vagyunk versenyképesek.
Mezőgazdasági körökben napjainkban sok vita van a váltás szükségességéről, az átállást ugyanis már nem lehet kikerülni. A nagyobb hozzáadott értékű terményekre volna igény és fizetőképes piac – zöldségfélék, bogyós gyümölcsűek, prémium minőségű gabonák (például durum búza), takarmánynövények, stb. –, de egyelőre sok gazda számára nehézséget okoz meglépni a váltást. Ami nem utolsósorban plusz munkaerő kérdése is. „A következő öt évben muszáj lépnünk, ha meg akarjuk őrizni a mezőgazdaság versenyképességét. Aki nem vált idejében, az le fog maradni” – fogalmazza meg sommás véleményét lapunknak Vincze Tamás.
Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. Továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították a dömpingáron érkező ukrán áruk.
Pár hónap alatt mintegy negyven százalékkal csökkent a kenyérgabona ára, ami biztató lehet az élelmiszerpiac számára, de a gazdák csak olcsón tudják eladni terményüket. Szakértővel jártuk körül, hogy az új helyzetben mire számíthat a fogyasztó és a gazda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!