
Most magasabb a kukorica ára, mint tavasszal, de így is nehezen fedezi a gazdák kiadásait
Fotó: Makkay József
Jelentős kihívások elé állítja a gabonatermelő gazdákat a búza, kukorica vagy napraforgó alacsony ára, ami csak nagy termés esetén fedezi a termelői költségeket, és jó esetben némi profitot is kínál. Vincze Tamás közgazdász, egy kolozsvári székhelyű gabonaforgalmazó vállalat ügyvezető igazgatója a Krónikának rámutatott, hogy sürgős váltásra van szükség a jelenlegi terménystruktúrában.
2024. június 18., 09:412024. június 18., 09:41
Az idén két héttel korábban beköszöntött tavasz meghatározza a teljes mezőgazdasági évet, így a szántóföldi növények betakarítása, a nyári aratás is előbbre kerül kedvező időjárás esetén. A csapadékban gazdag április és május a legtöbb haszonnövény fejlődését segítette, így szép termés ígérkezik szalmás gabonából, olajos magvakból és kukoricából egyaránt. Az a kérdés, hogy jövedelmezőség szempontjából milyen évet fognak zárni a gazdák, azaz milyen áron tudják értékesíteni terményeiket.
Két-három hónappal ezelőtt a kilátások lesújtóak voltak, a helyi terményfelvásárlási árak negatív rekordokat döntöttek: a kukorica kilójáért 60-70 banit, a kenyérgabonáért 70-80 banit kínáltak a felvásárlók, ami a három évvel ezelőtti piaci áraknak felelt meg. Eközben a termeléshez szükséges inputanyagok ára jelentősen megnőtt.
Vincze Tamás közgazdász, az egyik legnagyobb erdélyi gabonaforgalmazó cég, a kolozsvári székhelyű EastGrain ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, hogy a gabonapiacon tapasztalható árkorrekció a gazdák számára kedvező világpiaci folyamatoknak köszönhető. „Az oroszországi gabonatermelés – elsősorban a búza – termésbecslése elmarad a korábbi szinttől, azaz kisebb mennyiség fog a világpiacra kerülni, aminek árfelhajtó hatása van. Romániában a búza helyi felvásárlási ára 0,9–0,95 lej körül mozog, és megemelkedett az ó termésű kukorica ára is, aminek kilójáért 1 lejt kínálnak a kereskedők. Az októberi, novemberi betakarításra szerződött kukoricáért a felvásárlók 0,7 lejes kilónkénti árat jegyeznek” – ismertette portálunknak az új gabonapiaci árakat a kolozsvári szakember.
Vincze Tamás közgazdász, gabonakereskedő szerint egyre nehezebb felvenni a versenyt az olcsó ukrán gabonával
Fotó: Facebook/Vincze Tamás
A korábbi, nagyon alacsony felvásárlási árakhoz képest a mostani gabonaárak egy jó termés esetén kifizetődővé teszik a szalmás gabona és a kukorica termesztését is. Vincze Tamás szerint a gazdák számára így sem túl jövedelmező a gabonatermesztés, de legalább nem lesz ráfizetéses. Számításai szerint
Míg korábban sokan abban bíztak, hogy a gabonaraktározás a jó válasz a betakarítás idején ajánlott alacsonyabb felvásárlási árakra, az utóbbi két évben ez a gyakorlat is megdőlt: aki tavaly és tavalyelőtt a gabonáját raktárban tartotta, az később olcsóbban tudta értékesíteni, mint aratás idején. Ez visszafogta a tárolókapacitásokba történő beruházást, de Vincze Tamás szerint ilyen szempontból ma már országszerte jól állunk. ,,A Konstancán, a Bánságban és a Partiumban meglévő tárolókapacitás elegendő az egész évi termés tárolására, csupán Közép-Erdélyben volna még szükség gabonasilók építésére. Az erre meghirdetett pályázati lehetőséggel idén viszont már sokan éltek” – magyarázza a kolozsvári vállalkozó.
Előreláthatóan valamivel jobb évet fognak zárni az olajos magvakat termelő farmok, ezek közül is elsősorban a repcének és a napraforgónak van jó piaca. Akárcsak a szalmás gabonák esetében, a repce 1,6 lejes felvásárlási ára is mélyponton volt, ami ráfizetésessé tette a haszonnövény termesztését.
Tavaly rekordmagas termés volt repcéből, ami idén kisebb lesz, de a szakértő szerint így is megéri a gazdáknak. Akárcsak a napraforgó-termesztés esetén, ahol az 1,7 lejes felvásárlási ár szintén jónak mondható: a legkeresettebb olajos növény termesztése olcsóbba kerül, mint a többi gabonáé, így magasabb a gazda jövedelme.
Áfonyaültetvény. Merész vállalkozásnak tűnik a váltás, de sok esetben nem lehet megspórolni
Fotó: Pinti Attila
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó legtöbb romániai farmon az egymást váltó négy fő növény – szalmás gabona, kukorica, napraforgó, repce – egyre kevésbé kifizetődő terménystruktúra. Vincze Tamás szerint az átlagos közép-erdélyi és partiumi 200-300, illetve a bánsági 500-1000 hektáros gabonatermesztő farmok nehezen tudnak versenyezni a tízezer, vagy több tízezer hektáros ukrajnai farmok termelésével.
Ez földrajz, és történelem, amivel nincs mit kezdenünk” – nyomatékosította a gabonakereskedő szakember. Vincze úgy véli, erre az lehet a válasz, ha a következő öt évben a hazai mezőgazdaság is megtalálja a megfelelő termelési alternatívákat: a kelet-európai gabona eddigi legfőbb felvevőpiacára, Nyugat-Európába keményen benyomult az ukrajnai gabona, amivel szemben mi nem vagyunk versenyképesek.
Mezőgazdasági körökben napjainkban sok vita van a váltás szükségességéről, az átállást ugyanis már nem lehet kikerülni. A nagyobb hozzáadott értékű terményekre volna igény és fizetőképes piac – zöldségfélék, bogyós gyümölcsűek, prémium minőségű gabonák (például durum búza), takarmánynövények, stb. –, de egyelőre sok gazda számára nehézséget okoz meglépni a váltást. Ami nem utolsósorban plusz munkaerő kérdése is. „A következő öt évben muszáj lépnünk, ha meg akarjuk őrizni a mezőgazdaság versenyképességét. Aki nem vált idejében, az le fog maradni” – fogalmazza meg sommás véleményét lapunknak Vincze Tamás.

Az átlagosnál magasabb hozamok ellenére is ráfizetéses a romániai gazdák gabonatermesztése. Továbbra is nagy gondot okoz az ukrán gabona jelenléte, másrészt a hazai termékek nyugat-európai exportpiacát is kisajátították a dömpingáron érkező ukrán áruk.

Pár hónap alatt mintegy negyven százalékkal csökkent a kenyérgabona ára, ami biztató lehet az élelmiszerpiac számára, de a gazdák csak olcsón tudják eladni terményüket. Szakértővel jártuk körül, hogy az új helyzetben mire számíthat a fogyasztó és a gazda.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
szóljon hozzá!