Szabó Árpád csíkfalvi állattartó gazda a hűtőtank mellett. Fejés után tejautomatákba szállítják a friss tejet
Fotó: Makkay József
Egyre gyakrabban találkozunk tejautomatákkal a hazai településeken; a tejelő tehenet tartó farmok által üzemeltetett berendezésből öt lej körüli áron vásárolhatunk egy liter bevizsgált nyerstejet. Az új tejértékesítés iránt főleg az idősek és a tudatos vásárlók körében nő az igény. Csíkfalvi (Maros megyei) tehéntartó gazdaságban vettük számba a tejtermelő gazdák alternatív boldogulásának lehetőségeit.
2024. március 25., 09:382024. március 25., 09:38
2024. március 25., 14:022024. március 25., 14:02
Az elmúlt tíz esztendőben jórészt gondokról számoltak be a tejtermelő gazdák. A tej literenkénti átvételi ára mélypontra esett vissza, a korábbi gazdatüntetések főleg erre hívták fel a figyelmet. Sokan felszámolták tejtermelő tehénállományukat, mások viszont áttértek a több sikerrel kecsegtető húsmarhatartásra. A multinacionális tejfeldolgozó vállalatok által uralt romániai tejpiac nem érezte meg a hazai gazdák súlyos gondjait, mert a belföldi tej részleges hiányát importból pótolták. Valójában
A tejtermelők már évekkel korábban átélték azt, ami manapság a gabonatermesztő farmokat sújtja az Ukrajnából vámmentesen érkező búza-, kukorica- és napraforgóimport miatt. Az alacsony tejfelvásárlási árak miatt a gazdák egy része áttért a háztáji vagy kisüzemi tejfeldolgozásra, mások a tejautomaták segítségével történő nyerstej-forgalmazásban találták meg a válságból kivezető utat.
A gazdák nyersteje iránt nő az érdeklődés. Sokkal jobb minőségű, mint a nagyüzemi kínálat
Fotó: Makkay József
Napjainkban a nagyüzemi feldolgozók által kínált, 2 lej (40 eurócent) körüli tejátvételi ár csak a nagyobb állatállományt tartó farmoknak kedvez. A kisebb termelők alternatív utakat keresnek ahhoz, hogy talpon maradhassanak. Mivel a háztáji és kisüzemi tejtermékek piacán is egyre nagyobb a konkurencia, nő azoknak a gazdáknak a tábora, akik a tejautomaták üzemeltetésében látjnak mentőövet. Itt is igaz, hogy aki korábban kezdte, hamarabb kialakult a vásárlóközönsége, ezért sokkal jobb piaci beágyazódásra tett szert, mint akik csak most vásárolnak és üzemelnek be tejautomatát.
Az istállók melletti fejőházban reggel és este fejik a teheneket
Fotó: Makkay József
Szabó Árpád csíkfalvi tehéntartó gazda a környék éllovasaként vágott bele az újításba. A nyárádmenti településen hatvan fős szarvasmarha-állományt tartó agrárvállalkozó két testvérével közösen száz hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik, ennek kétharmada kaszáló és legelő. Főállásban mindhárman az életmentésben dolgoznak: vendéglátóm magánvállalkozásként működő tűzoltótársaságnál, a testvérei a rohammentősöknél. Szabadidejükben azonban mindhárman az állattartás elkötelezettjei, a családi gazdaság tagjai ebből élnek meg.
A Szabó család három tejautomatát üzemeltet Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában
Fotó: Szabó Árpád
Szabó Árpád a kilencvenes években svájci mezőgazdasági tanfolyamon alapozta meg a gazdatudását.
Hat hónap után hazatért, de rájött, hogy anyagi háttér nélkül nem tudja a tapasztalatait kamatoztatni, ezért további két esztendeig egy németországi vágóhídon vállalt munkát. Hasznát vette német nyelvtudásának, egy romániai vendégmunkáscsoport koordinátoraként dolgozott. A megkeresett pénzt istállóépítésbe és mezőgépekbe fektette, ezzel indult el a tehéntelep a szülők visszaszerzett mezőgazdasági területein történő takarmánytermesztéssel, amit évről évre bővítettek.
Takarmánykeverő gép aprítja, vegyíti, keveri a tehenek takarmányát
Fotó: Makkay József
A tavasztól őszig szabadtartásban, legelőn tartózkodó tehénállományt napelemmel működő, mozgó fejőház gépeivel fejik, az év hideg időszakában istállóban teleltetik át a szarvasmarhákat. A biogazdaságként indult farm minősítéséről le kellett mondaniuk, miután kiderült, hogy a teheneket nem szabad villanypásztorral őrizni.
Miközben körbejárjuk a telepet, a gazda értetlenkedve meséli, hogy Brüsszelben és Bukarestben olyan emberek találják ki ezeket a szabályokat, akiknek nem sok közük van az állattartáshoz. A tehenek mellett mindig állandó emberi felügyelet van, de éjszakára szükséges a villanypásztorral elkerített karám, amivel a vadak ellen is védekezni tudnak. A Maros megyei falvak határában – ahol folyamatos vendég a medve és a farkas – ilyen védelem mellett is kisborjak esnek áldozatul a ragadozóknak.
A korszerű, szabadtartásos tehénistálló a nyugat-európai keresetből épült
Fotó: Makkay József
A portán fellapozzuk a tejértékesítés történetét, ami kezdetben háztáji tejfeldolgozást jelentett. A termékekre nagy igény volt, azonban érezték, hogy a rengeteg munkát könnyebb értékesítési lehetőséggel kell felváltani. Így jött a képbe a külföldi cégektől beszerezhető tejautomata. A gépek megvásárlása mellett számos engedélyt kellett beszerezni a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Biztonsági Igazgatóságtól, de elképzelésüket végül siker koronázta.
a növekvő konkurencia ellenére azonban a vásárlói igény is növekszik a 3,6-4,2 százalék zsírtartalmú tehéntej iránt. Szabóék Marosvásárhelyen két, Nyárádszeredában egy tejautomatát üzemeltetnek, és elégedettek a vásárlói visszajelzésekkel.
Modern traktorokkal végzik el a mezei munkát és a takarmányozást
Fotó: Makkay József
,,Üzlethelyiségekkel kötöttünk szerződést, ahol biztonságosan működtethetjük a berendezést. Az eladók visszajeleznek, ha valami gond adódik, de azt is elmondják, hogy milyen a vásárlók részéről érkező visszajelzés. Az emberek szeretik a frissen fejt tejet, az automatánként forgalmazott napi 100-150 liter tej rendszerint elfogy” – magyarázza a csíkfalvi gazda.
A minden reggel átmosott, kitisztított berendezésbe naponta friss tej kerül. Vendéglátóm arról is beszámol, hogy a megyei hatóság folyamatos élelmiszer-biztonsági ellenőrzései során soha nem kaptak bírságot, de figyelmeztetést sem, ami azt bizonyítja, hogy a család nagyon vigyáz a minőségre. Tisztában vannak vele, hogy a vásárló a legjobb minőségellenőr: ha csalódik, zuhanásszerűen csökken a forgalom, a bizalmat pedig nagyon nehéz visszaszerezni.
Az istálló melleti kifutóról tavasszal a legelőre hajtják a teheneket
Fotó: Makkay József
A gazda szerint egyértelmű összefüggés van a családi gazdaságok állatbarát tehéntartása és a tej minősége között. Egy kis családi farmról származó tej minősége sokkal jobb, mint a nagyüzemi farmok túlhajszolt tehénállományából fejt tejé, ahol az a cél, hogy napi 50-60 liter tejet ,,préseljenek ki” a néhány laktáció után, 6-7 éves korban vágóhídra küldött állatokból. A csíkfalvi farmon jóval tíz év fölötti tehenek is termelnek: igaz, ellés után is legfeljebb napi húsz litert fejnek, ami később folyamatosan csökken, de megmarad a tej kiváló minősége.
Szabó Árpád és családja elégedett gazdaságuk hozamával. Azon a kitaposott úton szeretnék folytatni a termelést, amelyen hosszú évekkel ezelőtt elindultak, és sikeresnek bizonyult. Név szerint számontartott teheneik családtagnak számítanak.
Csíkfalvi falukép. A nyárádmenti községben mára mintegy tíz tehéntartó gazda maradt
Fotó: Makkay József
Állatbarát gazdaságukra az RMGE Maros szervezetben is felfigyeltek, idén ugyanis ők kapták a Maros megyei legjobb állattartó gazdának járó díjak egyikét.
Románia a tehéntejtermelés terén az utolsó helyen található az Európai Unióban. Szakemberek szerint a hatalmas lemaradás a felaprózódott birtokviszonyokkal és a rossz agrártámogatási rendszerrel magyarázható.
A nyárádszeredai Gabriella termékeket gyártó tejfeldolgozó vállalat sajtjai Románia minden szegletében megvásárolhatóak. A székely kisvállalat sikertörténete azonban arra is rávilágít, hogy mekkora ellenszélben dolgozik egy olyan hazai élelmiszeripari vállalat, amely helyben szerzi be a nyersanyagot, és nem hamisítja adalékanyagokkal&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!