Szabó Árpád csíkfalvi állattartó gazda a hűtőtank mellett. Fejés után tejautomatákba szállítják a friss tejet
Fotó: Makkay József
Egyre gyakrabban találkozunk tejautomatákkal a hazai településeken; a tejelő tehenet tartó farmok által üzemeltetett berendezésből öt lej körüli áron vásárolhatunk egy liter bevizsgált nyerstejet. Az új tejértékesítés iránt főleg az idősek és a tudatos vásárlók körében nő az igény. Csíkfalvi (Maros megyei) tehéntartó gazdaságban vettük számba a tejtermelő gazdák alternatív boldogulásának lehetőségeit.
2024. március 25., 09:382024. március 25., 09:38
2024. március 25., 14:022024. március 25., 14:02
Az elmúlt tíz esztendőben jórészt gondokról számoltak be a tejtermelő gazdák. A tej literenkénti átvételi ára mélypontra esett vissza, a korábbi gazdatüntetések főleg erre hívták fel a figyelmet. Sokan felszámolták tejtermelő tehénállományukat, mások viszont áttértek a több sikerrel kecsegtető húsmarhatartásra. A multinacionális tejfeldolgozó vállalatok által uralt romániai tejpiac nem érezte meg a hazai gazdák súlyos gondjait, mert a belföldi tej részleges hiányát importból pótolták. Valójában
A tejtermelők már évekkel korábban átélték azt, ami manapság a gabonatermesztő farmokat sújtja az Ukrajnából vámmentesen érkező búza-, kukorica- és napraforgóimport miatt. Az alacsony tejfelvásárlási árak miatt a gazdák egy része áttért a háztáji vagy kisüzemi tejfeldolgozásra, mások a tejautomaták segítségével történő nyerstej-forgalmazásban találták meg a válságból kivezető utat.
A gazdák nyersteje iránt nő az érdeklődés. Sokkal jobb minőségű, mint a nagyüzemi kínálat
Fotó: Makkay József
Napjainkban a nagyüzemi feldolgozók által kínált, 2 lej (40 eurócent) körüli tejátvételi ár csak a nagyobb állatállományt tartó farmoknak kedvez. A kisebb termelők alternatív utakat keresnek ahhoz, hogy talpon maradhassanak. Mivel a háztáji és kisüzemi tejtermékek piacán is egyre nagyobb a konkurencia, nő azoknak a gazdáknak a tábora, akik a tejautomaták üzemeltetésében látjnak mentőövet. Itt is igaz, hogy aki korábban kezdte, hamarabb kialakult a vásárlóközönsége, ezért sokkal jobb piaci beágyazódásra tett szert, mint akik csak most vásárolnak és üzemelnek be tejautomatát.
Az istállók melletti fejőházban reggel és este fejik a teheneket
Fotó: Makkay József
Szabó Árpád csíkfalvi tehéntartó gazda a környék éllovasaként vágott bele az újításba. A nyárádmenti településen hatvan fős szarvasmarha-állományt tartó agrárvállalkozó két testvérével közösen száz hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik, ennek kétharmada kaszáló és legelő. Főállásban mindhárman az életmentésben dolgoznak: vendéglátóm magánvállalkozásként működő tűzoltótársaságnál, a testvérei a rohammentősöknél. Szabadidejükben azonban mindhárman az állattartás elkötelezettjei, a családi gazdaság tagjai ebből élnek meg.
A Szabó család három tejautomatát üzemeltet Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában
Fotó: Szabó Árpád
Szabó Árpád a kilencvenes években svájci mezőgazdasági tanfolyamon alapozta meg a gazdatudását.
Hat hónap után hazatért, de rájött, hogy anyagi háttér nélkül nem tudja a tapasztalatait kamatoztatni, ezért további két esztendeig egy németországi vágóhídon vállalt munkát. Hasznát vette német nyelvtudásának, egy romániai vendégmunkáscsoport koordinátoraként dolgozott. A megkeresett pénzt istállóépítésbe és mezőgépekbe fektette, ezzel indult el a tehéntelep a szülők visszaszerzett mezőgazdasági területein történő takarmánytermesztéssel, amit évről évre bővítettek.
Takarmánykeverő gép aprítja, vegyíti, keveri a tehenek takarmányát
Fotó: Makkay József
A tavasztól őszig szabadtartásban, legelőn tartózkodó tehénállományt napelemmel működő, mozgó fejőház gépeivel fejik, az év hideg időszakában istállóban teleltetik át a szarvasmarhákat. A biogazdaságként indult farm minősítéséről le kellett mondaniuk, miután kiderült, hogy a teheneket nem szabad villanypásztorral őrizni.
Miközben körbejárjuk a telepet, a gazda értetlenkedve meséli, hogy Brüsszelben és Bukarestben olyan emberek találják ki ezeket a szabályokat, akiknek nem sok közük van az állattartáshoz. A tehenek mellett mindig állandó emberi felügyelet van, de éjszakára szükséges a villanypásztorral elkerített karám, amivel a vadak ellen is védekezni tudnak. A Maros megyei falvak határában – ahol folyamatos vendég a medve és a farkas – ilyen védelem mellett is kisborjak esnek áldozatul a ragadozóknak.
A korszerű, szabadtartásos tehénistálló a nyugat-európai keresetből épült
Fotó: Makkay József
A portán fellapozzuk a tejértékesítés történetét, ami kezdetben háztáji tejfeldolgozást jelentett. A termékekre nagy igény volt, azonban érezték, hogy a rengeteg munkát könnyebb értékesítési lehetőséggel kell felváltani. Így jött a képbe a külföldi cégektől beszerezhető tejautomata. A gépek megvásárlása mellett számos engedélyt kellett beszerezni a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Biztonsági Igazgatóságtól, de elképzelésüket végül siker koronázta.
a növekvő konkurencia ellenére azonban a vásárlói igény is növekszik a 3,6-4,2 százalék zsírtartalmú tehéntej iránt. Szabóék Marosvásárhelyen két, Nyárádszeredában egy tejautomatát üzemeltetnek, és elégedettek a vásárlói visszajelzésekkel.
Modern traktorokkal végzik el a mezei munkát és a takarmányozást
Fotó: Makkay József
,,Üzlethelyiségekkel kötöttünk szerződést, ahol biztonságosan működtethetjük a berendezést. Az eladók visszajeleznek, ha valami gond adódik, de azt is elmondják, hogy milyen a vásárlók részéről érkező visszajelzés. Az emberek szeretik a frissen fejt tejet, az automatánként forgalmazott napi 100-150 liter tej rendszerint elfogy” – magyarázza a csíkfalvi gazda.
A minden reggel átmosott, kitisztított berendezésbe naponta friss tej kerül. Vendéglátóm arról is beszámol, hogy a megyei hatóság folyamatos élelmiszer-biztonsági ellenőrzései során soha nem kaptak bírságot, de figyelmeztetést sem, ami azt bizonyítja, hogy a család nagyon vigyáz a minőségre. Tisztában vannak vele, hogy a vásárló a legjobb minőségellenőr: ha csalódik, zuhanásszerűen csökken a forgalom, a bizalmat pedig nagyon nehéz visszaszerezni.
Az istálló melleti kifutóról tavasszal a legelőre hajtják a teheneket
Fotó: Makkay József
A gazda szerint egyértelmű összefüggés van a családi gazdaságok állatbarát tehéntartása és a tej minősége között. Egy kis családi farmról származó tej minősége sokkal jobb, mint a nagyüzemi farmok túlhajszolt tehénállományából fejt tejé, ahol az a cél, hogy napi 50-60 liter tejet ,,préseljenek ki” a néhány laktáció után, 6-7 éves korban vágóhídra küldött állatokból. A csíkfalvi farmon jóval tíz év fölötti tehenek is termelnek: igaz, ellés után is legfeljebb napi húsz litert fejnek, ami később folyamatosan csökken, de megmarad a tej kiváló minősége.
Szabó Árpád és családja elégedett gazdaságuk hozamával. Azon a kitaposott úton szeretnék folytatni a termelést, amelyen hosszú évekkel ezelőtt elindultak, és sikeresnek bizonyult. Név szerint számontartott teheneik családtagnak számítanak.
Csíkfalvi falukép. A nyárádmenti községben mára mintegy tíz tehéntartó gazda maradt
Fotó: Makkay József
Állatbarát gazdaságukra az RMGE Maros szervezetben is felfigyeltek, idén ugyanis ők kapták a Maros megyei legjobb állattartó gazdának járó díjak egyikét.
Románia a tehéntejtermelés terén az utolsó helyen található az Európai Unióban. Szakemberek szerint a hatalmas lemaradás a felaprózódott birtokviszonyokkal és a rossz agrártámogatási rendszerrel magyarázható.
A nyárádszeredai Gabriella termékeket gyártó tejfeldolgozó vállalat sajtjai Románia minden szegletében megvásárolhatóak. A székely kisvállalat sikertörténete azonban arra is rávilágít, hogy mekkora ellenszélben dolgozik egy olyan hazai élelmiszeripari vállalat, amely helyben szerzi be a nyersanyagot, és nem hamisítja adalékanyagokkal&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!