Szabó Árpád csíkfalvi állattartó gazda a hűtőtank mellett. Fejés után tejautomatákba szállítják a friss tejet
Fotó: Makkay József
Egyre gyakrabban találkozunk tejautomatákkal a hazai településeken; a tejelő tehenet tartó farmok által üzemeltetett berendezésből öt lej körüli áron vásárolhatunk egy liter bevizsgált nyerstejet. Az új tejértékesítés iránt főleg az idősek és a tudatos vásárlók körében nő az igény. Csíkfalvi (Maros megyei) tehéntartó gazdaságban vettük számba a tejtermelő gazdák alternatív boldogulásának lehetőségeit.
2024. március 25., 09:382024. március 25., 09:38
2024. március 25., 14:022024. március 25., 14:02
Az elmúlt tíz esztendőben jórészt gondokról számoltak be a tejtermelő gazdák. A tej literenkénti átvételi ára mélypontra esett vissza, a korábbi gazdatüntetések főleg erre hívták fel a figyelmet. Sokan felszámolták tejtermelő tehénállományukat, mások viszont áttértek a több sikerrel kecsegtető húsmarhatartásra. A multinacionális tejfeldolgozó vállalatok által uralt romániai tejpiac nem érezte meg a hazai gazdák súlyos gondjait, mert a belföldi tej részleges hiányát importból pótolták. Valójában
A tejtermelők már évekkel korábban átélték azt, ami manapság a gabonatermesztő farmokat sújtja az Ukrajnából vámmentesen érkező búza-, kukorica- és napraforgóimport miatt. Az alacsony tejfelvásárlási árak miatt a gazdák egy része áttért a háztáji vagy kisüzemi tejfeldolgozásra, mások a tejautomaták segítségével történő nyerstej-forgalmazásban találták meg a válságból kivezető utat.
A gazdák nyersteje iránt nő az érdeklődés. Sokkal jobb minőségű, mint a nagyüzemi kínálat
Fotó: Makkay József
Napjainkban a nagyüzemi feldolgozók által kínált, 2 lej (40 eurócent) körüli tejátvételi ár csak a nagyobb állatállományt tartó farmoknak kedvez. A kisebb termelők alternatív utakat keresnek ahhoz, hogy talpon maradhassanak. Mivel a háztáji és kisüzemi tejtermékek piacán is egyre nagyobb a konkurencia, nő azoknak a gazdáknak a tábora, akik a tejautomaták üzemeltetésében látjnak mentőövet. Itt is igaz, hogy aki korábban kezdte, hamarabb kialakult a vásárlóközönsége, ezért sokkal jobb piaci beágyazódásra tett szert, mint akik csak most vásárolnak és üzemelnek be tejautomatát.
Az istállók melletti fejőházban reggel és este fejik a teheneket
Fotó: Makkay József
Szabó Árpád csíkfalvi tehéntartó gazda a környék éllovasaként vágott bele az újításba. A nyárádmenti településen hatvan fős szarvasmarha-állományt tartó agrárvállalkozó két testvérével közösen száz hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik, ennek kétharmada kaszáló és legelő. Főállásban mindhárman az életmentésben dolgoznak: vendéglátóm magánvállalkozásként működő tűzoltótársaságnál, a testvérei a rohammentősöknél. Szabadidejükben azonban mindhárman az állattartás elkötelezettjei, a családi gazdaság tagjai ebből élnek meg.
A Szabó család három tejautomatát üzemeltet Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában
Fotó: Szabó Árpád
Szabó Árpád a kilencvenes években svájci mezőgazdasági tanfolyamon alapozta meg a gazdatudását.
Hat hónap után hazatért, de rájött, hogy anyagi háttér nélkül nem tudja a tapasztalatait kamatoztatni, ezért további két esztendeig egy németországi vágóhídon vállalt munkát. Hasznát vette német nyelvtudásának, egy romániai vendégmunkáscsoport koordinátoraként dolgozott. A megkeresett pénzt istállóépítésbe és mezőgépekbe fektette, ezzel indult el a tehéntelep a szülők visszaszerzett mezőgazdasági területein történő takarmánytermesztéssel, amit évről évre bővítettek.
Takarmánykeverő gép aprítja, vegyíti, keveri a tehenek takarmányát
Fotó: Makkay József
A tavasztól őszig szabadtartásban, legelőn tartózkodó tehénállományt napelemmel működő, mozgó fejőház gépeivel fejik, az év hideg időszakában istállóban teleltetik át a szarvasmarhákat. A biogazdaságként indult farm minősítéséről le kellett mondaniuk, miután kiderült, hogy a teheneket nem szabad villanypásztorral őrizni.
Miközben körbejárjuk a telepet, a gazda értetlenkedve meséli, hogy Brüsszelben és Bukarestben olyan emberek találják ki ezeket a szabályokat, akiknek nem sok közük van az állattartáshoz. A tehenek mellett mindig állandó emberi felügyelet van, de éjszakára szükséges a villanypásztorral elkerített karám, amivel a vadak ellen is védekezni tudnak. A Maros megyei falvak határában – ahol folyamatos vendég a medve és a farkas – ilyen védelem mellett is kisborjak esnek áldozatul a ragadozóknak.
A korszerű, szabadtartásos tehénistálló a nyugat-európai keresetből épült
Fotó: Makkay József
A portán fellapozzuk a tejértékesítés történetét, ami kezdetben háztáji tejfeldolgozást jelentett. A termékekre nagy igény volt, azonban érezték, hogy a rengeteg munkát könnyebb értékesítési lehetőséggel kell felváltani. Így jött a képbe a külföldi cégektől beszerezhető tejautomata. A gépek megvásárlása mellett számos engedélyt kellett beszerezni a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-Biztonsági Igazgatóságtól, de elképzelésüket végül siker koronázta.
a növekvő konkurencia ellenére azonban a vásárlói igény is növekszik a 3,6-4,2 százalék zsírtartalmú tehéntej iránt. Szabóék Marosvásárhelyen két, Nyárádszeredában egy tejautomatát üzemeltetnek, és elégedettek a vásárlói visszajelzésekkel.
Modern traktorokkal végzik el a mezei munkát és a takarmányozást
Fotó: Makkay József
,,Üzlethelyiségekkel kötöttünk szerződést, ahol biztonságosan működtethetjük a berendezést. Az eladók visszajeleznek, ha valami gond adódik, de azt is elmondják, hogy milyen a vásárlók részéről érkező visszajelzés. Az emberek szeretik a frissen fejt tejet, az automatánként forgalmazott napi 100-150 liter tej rendszerint elfogy” – magyarázza a csíkfalvi gazda.
A minden reggel átmosott, kitisztított berendezésbe naponta friss tej kerül. Vendéglátóm arról is beszámol, hogy a megyei hatóság folyamatos élelmiszer-biztonsági ellenőrzései során soha nem kaptak bírságot, de figyelmeztetést sem, ami azt bizonyítja, hogy a család nagyon vigyáz a minőségre. Tisztában vannak vele, hogy a vásárló a legjobb minőségellenőr: ha csalódik, zuhanásszerűen csökken a forgalom, a bizalmat pedig nagyon nehéz visszaszerezni.
Az istálló melleti kifutóról tavasszal a legelőre hajtják a teheneket
Fotó: Makkay József
A gazda szerint egyértelmű összefüggés van a családi gazdaságok állatbarát tehéntartása és a tej minősége között. Egy kis családi farmról származó tej minősége sokkal jobb, mint a nagyüzemi farmok túlhajszolt tehénállományából fejt tejé, ahol az a cél, hogy napi 50-60 liter tejet ,,préseljenek ki” a néhány laktáció után, 6-7 éves korban vágóhídra küldött állatokból. A csíkfalvi farmon jóval tíz év fölötti tehenek is termelnek: igaz, ellés után is legfeljebb napi húsz litert fejnek, ami később folyamatosan csökken, de megmarad a tej kiváló minősége.
Szabó Árpád és családja elégedett gazdaságuk hozamával. Azon a kitaposott úton szeretnék folytatni a termelést, amelyen hosszú évekkel ezelőtt elindultak, és sikeresnek bizonyult. Név szerint számontartott teheneik családtagnak számítanak.
Csíkfalvi falukép. A nyárádmenti községben mára mintegy tíz tehéntartó gazda maradt
Fotó: Makkay József
Állatbarát gazdaságukra az RMGE Maros szervezetben is felfigyeltek, idén ugyanis ők kapták a Maros megyei legjobb állattartó gazdának járó díjak egyikét.
Románia a tehéntejtermelés terén az utolsó helyen található az Európai Unióban. Szakemberek szerint a hatalmas lemaradás a felaprózódott birtokviszonyokkal és a rossz agrártámogatási rendszerrel magyarázható.
A nyárádszeredai Gabriella termékeket gyártó tejfeldolgozó vállalat sajtjai Románia minden szegletében megvásárolhatóak. A székely kisvállalat sikertörténete azonban arra is rávilágít, hogy mekkora ellenszélben dolgozik egy olyan hazai élelmiszeripari vállalat, amely helyben szerzi be a nyersanyagot, és nem hamisítja adalékanyagokkal&
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!