Fotó: Makkay József
Románia a tehéntejtermelés terén az utolsó helyen található az Európai Unióban. Szakemberek szerint a hatalmas lemaradás a felaprózódott birtokviszonyokkal és a rossz agrártámogatási rendszerrel magyarázható.
2023. november 22., 13:422023. november 22., 13:42
2023. november 22., 13:512023. november 22., 13:51
A folyamatosan csökkenő romániai szarvasmarhaállomány új negatív statisztikával társul: az Európai Unió tagországai közül nálunk a legkisebb a tehenek átlagos tejtermelése. Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a napokban hozta nyilvánosságra a 2022-es adatokat: a tehenenkénti 3 367 literes évi átlagos tejtermeléssel Románia az uniós rangsor utolsó helyén található. Az utolsó előtti helyet Bulgária foglalja el haszonállatonként 3621 literes átlaghozammal.
Ha figyelembe vesszük a vezető tagországok statisztikáit – Dánia 10 187, a 2. helyen található Észtország pedig 10 128 liter/tehén –, a romániai tejtermelés elképesztően alacsony.
Mezőgazdasági szakemberek szerint a negatív trendre a felaprózódott birtokviszonyokban, a kisgazdaságok tehénállományának alacsony tejhozamában és a rossz struktúrájú mezőgazdasági támogatásokban keresendő a válasz.
Romániában kevés a több száz, és még kevesebb a több ezer fejőstehenet tartó farm. A kisgazdaságok hozamát nagyban csökkenti a fajtaválaszték, a szakszerű tenyészkiválogatás és a korszerű állattenyésztési, takarmányozási tapasztalatok hiánya.
A fejlődést akadályozza a romániai tejpiacot elárasztó hatalmas mennyiségű nyerstej importja is, emiatt a magasabb költséggel előállított, de jobb minőségű hazai tej nehezebben talál vevőre.
A hazai tej- és tejtermék-fogyasztás legnagyobb részét lefedő multinacionális tejfeldolgozó cégek romániai leányvállalatai elsősorban importtejet vagy tejport használnak nyersanyagként. A hazai gazdák tejét főleg a kisebb tejfeldolgozó üzemek vásárolják fel, amelyek jóval szűkebb piaci értékesítési lehetőségekkel rendelkeznek.
A mezőgazdasági minisztérium az idéntől életbe léptetett tejtörvénnyel támogatja a hazai gazdák és tejfeldolgozó üzemek boldogulását. Barabási Antal RMDSZ-es államtitkár szerint zéró toleranciát képviselnek a a törvényt megszegőkkel szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!