A sajtkészítés egyik állomása. Naponta 1500 kilogramm sajtot gyártanak Nyárádszeredán
Fotó: Makkay József
A nyárádszeredai Gabriella termékeket gyártó tejfeldolgozó vállalat sajtjai Románia minden szegletében megvásárolhatóak. A székely kisvállalat sikertörténete azonban arra is rávilágít, hogy mekkora ellenszélben dolgozik egy olyan hazai élelmiszeripari vállalat, amely helyben szerzi be a nyersanyagot, és nem hamisítja adalékanyagokkal a termékeit.
2021. április 16., 13:052021. április 16., 13:05
2021. április 16., 18:252021. április 16., 18:25
A háztáji túró-, tejföl- és sajtkészítő foglalatosság két évtizedig tartott, míg kialakult a napi 15–20 ezer liter tejet feldolgozó nyárádszeredai tejipari vállalat. A Gabriella termékeket gyártó családi vállalkozás székely sikertörténet, ami akkor is igaz, ha a cég vezetője, Csizmadia György úgy fogalmaz: ha újra kellene kezdenie 2000-ben elindított vállalkozását, nem biztos, hogy ismét az állattenyésztés és az élelmiszeripar mellett döntene. Mindez reális értékelése annak az irdatlan munkának, ami egy kisüzem megerősödését és megmaradását jellemzi a multinacionális üzletláncok által uralt élelmiszerpiacon. Keveseknek sikerült ugyanis a háztáji élelmiszer-feldolgozásból olyan szintre jutni, hogy mára a legtöbb multinacionális üzletlánc beszállítója legyen, és a cég termékei mindenhova eljussanak az országba.
Miközben házigazdámmal végigjárjuk a három évvel ezelőtt korszerűsített tejfeldolgozó üzemet, megmutatja, hogy évről évre hol, mit bővítettek, illetve honnan indult a mai gyár elődje. A húsz évvel ezelőtti, négy négyzetméteres sajtkészítő műhely aprócska pont a mai üzem felületén, ahol reggelente közel negyven állandó alkalmazott fogadja a beérkező tejet, és a gyártási folyamat során tejföllé, tehéntúróvá, és főleg sajtokká dolgozza fel.
Csizmadia György
Fotó: Makkay József
A három évvel ezelőtti nagy beruházás nyomán a nyárádszeredai gyár a korábbi, sok kézimunkát igénylő technológiáról átváltott egy korszerű berendezésekkel működő üzemmé. Egy nagykárolyi tejipari vállalat felszámolása nyomán eladásra kerülő berendezést vásároltak meg és költöztettek át a nyárádmenti kisvárosba, innentől fogva megújult a gyártástechnológia. De nemcsak a tejfeldolgozás módszere változott az elmúlt két évtizedben, hanem az is, hogy kik mennyi tejet szállítanak a vállalkozásnak.
A magyarázat egyszerű: az évek során kiöregedtek a 1-2-3 tehenes gazdák, a nagyobb tehenészetek, a tejtermelő agrárvállalkozások léptek a helyükbe. Hasonló folyamat játszódott le Csizmadia György tehenészetében is, hiszen kezdetben öt szarvasmarha volt, ma pedig már száz van és mintegy százhektárnyi a saját mezőgazdasági terület.
Persze ilyen körülmények között sem olcsó mulatság a kisüzemnek 180 gazdától begyűjtenie a tejet több tucat falusi tejcsarnokból, amelyek fenntartása a nyárádszeredai vállalatot terheli.
Igaz, ezekben a tejfeldolgozó kisüzemekben még „régi módi” szerint a tejtermékek tejből és nem szója-, keményítő-, meg egyéb származékokból készülnek.
Korszerű technológiával készítik a sajtokat a Maros megyei tejfeldolgozó üzemben
Fotó: Makkay József
Csizmadia György szerint a romániai tejtermékek piacán óriási a nyomás, mert az áruházakban ugyanazon a polcon találja a vásárló a tejtermékként forgalmazott hamisítványokat és a valódi tejből készült árut is. A különbség „mindössze” annyi, hogy az adalékanyagokkal „jobbá tett” tejtermék olcsóbb, a valódi tejből készült pedig értelemszerűen drágább, a vásárló pedig legtöbbször az árat nézi. A kis cégeknek nagyon nehéz a jó minőségű termékeikkel talpon maradni, mert a romániai kereskedelem nem kedvez a minőségnek: minden a nagy áruházláncok profitéhségének van alárendelve. „Sok gazda panaszkodik, hogy miért fizetünk keveset a tejért, miközben a kereskedelemben a tej felvásárlási árához képest irreálisan magas a végtermékek ára. Mindig el szoktam mondani, hogy mi, termelők jó esetben csak ötszázalékos haszonkulccsal dolgozunk.
– panaszkodik a tejüzem vezetője. Lehet persze ez ellen lázadozni, de semmire nem megy vele az ember, mert Romániában nincs valós alternatívája az áruházláncok forgalmának. Csizmadia szerint a kis üzletekben – beleszámítva a saját bemutató nyárádszeredai üzletüket is – összforgalmuk 15 százaléka fogy el, miközben a teljes árumennyiség 85 százalékát a multinacionális áruházláncok adják el, minden lehetséges módon kizsigerelve a termelőket. „Ezen csak a vásárlói szokások változásával lehet módosítani: hogy részesítsék előnyben a helyi termékeket és a kisboltokat. Amíg ez a gyökeres váltás nem történik meg, addig mindent a nagyáruházak uralnak” – magyarázza a nyárádszeredai vállalkozó.
A nyárádszeredai Gabriella-termékek mindenhová eljutnak Románia-szerte
Fotó: Makkay József
A kiscégek a kevesebb termelést helyben, illetve a környéken is értékesíteni tudják. Csizmadia György szerint nekik sem voltak gondjaik, amíg naponta néhány ezer liter tejet dolgoztak fel. Mivel a Gabriella termékek már a kezdetektől jó minőségűek voltak, árujukat jól el tudták adni a megyében.
Az önerőből felépített vállalkozás azonban ma már eljutott arra a szintre, amit a tulajdonosok nem szeretnének tovább bővíteni, hiszen minél nagyobb a termelés, annál nehezebb megoldani az értékesítést, hogy abból tisztességes haszna maradjon a termelőnek.
Házi ízek emlékezete. Gézbe csomagolva készül a tehéntúró
Fotó: Makkay József
A nyárádszeredai gyár fejlesztésében egyetlen bani pályázati pénz nincs. Vendéglátómnak hosszú története van arról, hogy induláskor hogyan verték át őket két Sapard-pályázattal: egy pályázatíró cég sok embert lóvá tett Maros megyében, hiszen a 70 elnyert pályázatból mindössze kettő valósult meg, a „szerencsés nyertesektől” meg temérdek pénzt facsartak ki. Ez a keserű tapasztalat örökre elvette a család kedvét a pályázatoktól, és még a magyarországi finanszírozású vidékfejlesztési forrásokra sem volt kedvük benevezni.
A romániai vállalkozói környezet nem a gyártásnak és a feldolgozóiparnak kedvez, csak a viszonteladóknak. A vállalkozó ugyanakkor mindennél nagyobb megvalósításnak tartja, hogy üzeme nemcsak saját munkatársainak, hanem több mint 150 gazdacsaládnak is megélhetést biztosít. Mai világunkban ez az igazi sikertörténet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!