A nagy sebességű vasút tervezett európai hálózata menetidőkkel
Fotó: Transport.ec.europa.eu
Az Európai Bizottság átfogó tervet terjesztett elő szerdán a nagy sebességű vasút fejlesztésének Unió-szerte történő felgyorsítására, jelentősen csökkentve a vonatozók utazási idejét. Például Bukarest és Budapest között a jelenlegi 15 órát alig több mint 6 órára csökkentenék a nagy sebességű vasút kiépítésével.
2025. november 05., 20:272025. november 05., 20:27
A gyors, kényelmes, biztonságos és megbízható vasúti szolgáltatások fellendítésével a terv támogatja az EU azon kettős célját, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, és megerősítse Európa globális versenyképességét – olvasható az Európai Bizottság nagy sebességű vasútról szóló tájékoztatásában. A transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) építve a terv azt a célt tűzi ki, hogy a jelenlegihez képest felére csökkentse számos népszerű európai vasúti utazás időtartamát.
A következő másfél évtizedben, azaz 2040-ig megvalósítandó célok szerint hasonló időt venne igénybe a román fővárosból Szófiáig is eljutni: hat óra alatt a jelenlegi bő tíz helyett. Ugyanakkor Budapestről például Zágrábba 4 óra 15 percet tartana a vonatút a jelenlegi hat helyett, Pozsonyba pedig egy órával gyorsabban, 1 óra 40 perc alatt lehetne eljutni.
A román tengerpartot és Bukarestet Erdélyen át Magyarországgal összekötő nagy sebességű vasút terve nemrég szintén „európai napirenden” volt. Amint arról októberben beszámoltunk, az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek. Ami ugye összhangban van az évek óta hangoztatott, időközben kissé „lelassult” magyarországi tervekkel, melyek szerint gyorsvasúttal kötik össze Budapestet Erdély fővárosával. A nagy sebességű vasút ötletét azóta már-már a román hatóságok is felkarolták, tanulmányok is készültek.
Európa egészére tekintve a szerdán előterjesztett terv szerint 2030-ra például az utasok hét óra helyett négy óra alatt utazhatnak Berlinből Koppenhágába. 2035-re Szófia és Athén között mindössze hat óra lesz a távolság vasúton, míg az új, határokon átnyúló összeköttetések összekötik a balti országokat, és lehetővé teszik az utasok számára, hogy Madridon keresztül Párizsból Lisszabonba utazzanak.
A terv célja, hogy 2040-re jól működő és gyorsabb nagy sebességű vasúti hálózat jöjjön létre, a kulcsfontosságú intézkedések pedig a következő négy pillér köré szerveződnek:
Az intézkedések többek között lehetővé teszik a nagyobb sebességek lehetőségeinek azonosítását, beleértve a jóval 250 km/h feletti sebességet is, amennyiben az gazdaságilag megvalósítható. A cél a finanszírozási források és a magánberuházások jobb összehangolása, valamint a nagy sebességű vasúti projektek uniós finanszírozási ökoszisztémájának megerősítése, biztosítva a TEN-T hálózat 2040-ig történő befejezését.
A jogszabályok ugyanakkor támogatni fogják a használt járművek piacának fejlesztését; a határokon átnyúló vasúti jegyértékesítési és foglalási rendszerek javítását; az új nagy sebességű szolgáltatók belépési korlátainak felszámolását; a nagy sebességű járművek következő generációjának fejlesztését; a vasúti infrastruktúra-kapacitás felhasználásának jobb összehangolását.
Emellett Európa biztonságát is erősíteni fogja azáltal, hogy megkönnyíti a csapatok és katonai felszerelések gyors mozgását a polgári teherszállítás mellett.
„A nagy sebességű vasút nemcsak az utazási idő csökkentéséről szól, hanem az európaiak egyesítéséről, gazdaságunk megerősítéséről és a fenntartható közlekedésért folytatott globális verseny élére állásáról is. A mai tervvel az ambíciót cselekvéssé alakítjuk: az akadályok lebontása, a modern infrastruktúrába történő beruházások mozgósítása, valamint a határokon átnyúló vasútnak a karbonsemleges, versenyképes és biztonságos Európa gerincévé tétele. A polgárok Unió-szerte élvezhetik a gyorsabb, biztonságosabb és megfizethetőbb utazások előnyeit, amelyek közelebb hozzák egymáshoz Európát” – nyilatkozta az EB tájékoztatója szerint Apostolos Tzitzikostas fenntartható közlekedésért és turizmusért felelős biztos.
A szerdán előterjesztett terv kiegészíti a távolsági és a határokon átnyúló vasút fellendítésére irányuló uniós cselekvési terv keretében folyamatban lévő munkát, és a jelentős uniós finanszírozásban részesülő transzeurópai közlekedési hálózat kiteljesítésére irányuló uniós erőfeszítésekre épül. Az EU eddig úgy határozott, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön keresztül Unió-szerte 804 vasúti infrastrukturális projektet támogat összesen 34,4 milliárd euróval. Ez a teljes CEF-beruházás 68,76%-át teszi ki.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!