Kéz a kézben. Kovács Levente: a mesterséges intelligencia egy algoritmizált technológia, ami nagyon-nagyon gyorsan fejlődik
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
A rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen – ezen dolgozik Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, akinek pályája Temesvárról indult, most pedig már nemzetközi hírnévnek örvendő tudósként küzd az emberiség egyik legnagyobb ellenségével. Mégpedig a mesterséges intelligencia segítségével. A korszakalkotó technológia mindennapi hatásait bemutató, Ép ész vs. gép ész című cikksorozatunk következő állomásának első részében egészségügyi és oktatási kérdésekről, a másodikban pedig székely AI-stratégiáról, az általános félelmek legyőzéséről olvashatnak.
2026. április 01., 19:072026. április 01., 19:07
2026. április 01., 19:212026. április 01., 19:21
– Rektorként és kutatóként gyakran hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán technológia, hanem egy immár elkerülhetetlen korszakváltás. Hol volt az a pont a Temesvárról elindult tudóspályáján, amikor felismerte: az orvosi informatika, az AI lehet az a terület, amelyben kiteljesedhet munkássága, amely segítségével talán betegségeket is „megszelídíthet”, legyőzhet?
– Temesváron elsősorban villamosmérnökként végeztem, semmi kötődésem nem volt az orvosi területhez, viszont a diplomamunkám már mesterséges intelligencia algoritmusokhoz kötődött, úgymond lágy számítási módszerekhez, és ezzel a tudásanyaggal felvértezve kezdtem meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a doktori tanulmányaimat. 2002-ben viszont ott már orvosi tématerület jött számításba. Algoritmizálni orvosi lehetőségeket, döntéstámogató rendszereket felépíteni. Ott már érezhető volt, hogy kell az algoritmus, és hát értelemszerűen kellenek az adatok. Már akkor is ezeket a lágy számítási módszereket használták, csak maga a számítástechnikai kapacitás nem volt olyan szinten felvértezve, hogy a mesterséges intelligencia kiteljesedjen.
Tehát hogy a kérdésre válaszoljak, az első pillanattól kezdve foglalkoztam a mesterséges intelligencia kérdéskörével, hisz az alapok azóta is ugyanazok, csak időközben a számítástechnikai kapacitás nőtt meg úgy, hogy az adatokat sokkal jobban, sokkal nagyobb tételben tudjuk sokkal gyorsabban kiértékelni.
Új cikksorozatot indít a Krónika a jelenünket, mindennapjainkat talán leginkább átalakító „erő”, a mesterséges intelligencia (AI) témakörében: Ép ész vs. gép ész.
– A „harmadik generációs”, innovációra fókuszáló Óbudai Egyetemen többek között kiberorvosi rendszerek fejlesztésén dolgoznak. Kutatásaik egyik célja, hogy a rák ne „halálos ítélet”, hanem egy kontrollálható, krónikus állapot legyen. Milyen közeli az a nap, amikor egy algoritmus személyre szabottan, percre pontosan adagolja a kezelést a betegnek?
– Ezt a kérdést kettéválasztanám. Technológiai szempontból gyakorlatilag már megvan. Értelemszerűen állatkísérletekkel kezd ilyenkor az ember. Elsősorban azért, mert az emberen való „kísérletezésnek” nagyon-nagyon sok mozzanatát végig kell vinni, hogy egyáltalán engedélyezett legyen. Az állat természetesen egészen más, mint az ember. De a technológiát magát, amit alkalmazunk, ha egy élő szervezeten be tudjuk bizonyítani, akkor igazából csak adaptálni kell egy más szervezet tekintetében.
És ennek az eredményterméke egyébként, hogy 2016-ban, akkor még ötletként felvetettem a szakirodalomban, hogy legyenek kiberorvosi rendszerek. Elsősorban az akkori kiberfizikai rendszerekből kiindulva éreztem, hogy ez be fog ivódni, be fog menni az orvosi oldalra, és érdemes bevezetni a kiberorvosi terminológiát.
2016-tól 2022-ig sikerült bizonyítani azt, hogy ez a technológia működhet a rákon. Most természetesen foglalkozunk más problémákkal is, cukorbetegséggel, de például a Coviddal is, ami időközben lecsengett. Azt is igazából prediktálni kellett: hogyan terjed, a lakosság tekintetében döntéstámogatást kellett adni a politikusoknak, hogy hol, mikor és mit kell zárni, a vakcinát hogyan, milyen gyorsasággal kell beadni, ez hogyan tud kiteljesedni. És ezek mögött mind-mind-mind algoritmusok vannak, hiszen adatokat dolgoznak fel – tehát az adatokat kellett igazából nekünk döntéstámogatásként biztosítani a döntéshozók számára.
Szóval visszatérve: a technológia maga bizonyított. A kérdés természetesen az, hogy ez mikor tud a társadalom számára megjelenni – na ez egy sokkal hosszabb folyamat minőségbiztosítási szempontból, pont azért, mert az emberi élet nem pótolható.
Ma ott tartunk, hogy még mindig állatkísérletek révén, egy sokkal nagyobb populáción kell bizonyítsuk, hogy ez működőképes. Lassacskán kezdünk gondolkozni azon, hogy más, nagyobb állatokon kísérletezzünk. Majd ha azok is működnek, akkor átgondolhatjuk, hogy ez az emberek esetében esetlegesen hogyan alkalmazható. És akkor lépésről lépésre be lehet vezetni az emberi alkalmazását – még egyszer mondom – egy olyan technológiának, ami már megvan, tehát létezik.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
– De az emberi oldalon, betegségeinknél maradva, hogy látszik most, hol érhető el leghamarabb a társadalom számára is mérhető előrelépés? Legyen szó rákról, cukorbetegségről – vagy melyik az a terület, ahol egyszerűbben, gyorsabban lehetne alkalmazni a technológiát?
– Hát ugye minél kevésbé halálosabb kimenetelű egy betegség, annál könnyebben lehet emberi beavatkozás irányába menni. Nézzük a cukorbetegséget. Azóta, hogy az inzulin létezik, gyakorlatilag még ha rosszul adagolja is valaki, akkor is éveken keresztül tud élni. Jó adagolással, orvosi kontrollal gyakorlatilag nem a cukorbetegségbe fog belehalni a beteg.
Ide jutottunk el gyakorlatilag 1921 óta. Ma már egy cukorbeteg kolléga legalább olyan hasznos tagja tud lenni a társadalomnak, mint bármelyik egészséges ember, nem látjuk a különbséget egy cukorbeteg és egy nem cukorbeteg között. Ennyire fejlődött a terápiás algoritmus.
Arról van szó, hogy ne orvos mondja meg a különböző kontrollokon keresztül, hogy mennyit kell adagolni, hanem
Az ez irányú kutatások 2000-ben kezdődtek el – én 2008-ban pont ebben a témában védtem egyébként a doktorimat –, és gyakorlatilag most állunk ott, hogy már széles körben alkalmazott a nemzetközi minőségbiztosítási rendszerek már támogatják. Ugye ’26-ban vagyunk, de mondjuk már ’20 környékén ez alkalmazható volt. Ám akárhogy is nézzük, 20 év biztosan eltelt.
Kovács Levente: a terápiás alkalmazás abban segíthet, hogy ha valaki rákos lett, akkor azzal próbáljon meg együtt élni
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
Na most a rák egy egészen más kérdéskör. A rák esetében van, ami nagyon gyorsan halálos, és van, ami egy pár év alatt gyakorlatilag halálossá válik. Innentől kezdve az, hogy itt milyen gyorsan avatkozunk be – tudván, hogy a halálos kimenetel nagyon gyors tud lenni – egészen más etikai kérdéseket vet fel. Mert ha nem sikerül a megfelelő emberi beavatkozás, pontosabban terápia, akkor sokkal gyorsabban meghal a beteg, erre pedig a társadalom is gyorsabban reagál. Tehát a társadalmi és etikai hatása ennek sokkal erősebb.
Amit meg akarunk valósítani, végül is nem gyógymód. Az egy olyan terápiás alkalmazás, amely abban segít, hogy ha valaki rákos lett, akkor a rákkal próbáljon meg együtt élni,
Félreértés ne essék: van rengeteg gyógymód vagy elképzelés, ami arra irányul, hogy gyógymóddá váljon, tehát hogy szüntessük meg a rákot. De ha nem tudjuk, és ugye nem tudjuk a hatásmechanizmusát a ráknak – például hogy mi alapján fejlődik ki más területeken, áttétekben –, ezért a mi felvetésünk az az volt, hogy egy olyan mérnöki rendszert fejlesszünk, ami által lezárjuk a rákot ott, ahol van.
És kvázi azzal együtt él a beteg. Azt a hasonlatot szoktam mondani, hogy
Mert ugye ott van mellettünk, de kontrollált körülmények között nem fog bántani. Hát ez körülbelül ugyanaz a helyzet. És ennek a technológiáját valósítottuk meg.
Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.
– Térjünk át az oktatás területére. Az Ön által vezetett Óbudai Egyetem Magyarországon elsőként közölte, hogy mesterséges intelligencia mesterképzést indít, miközben valamennyi karon igyekeznek az AI korához igazítani a tanterveket. Milyen újfajta tudással kell felvértezni az új korszak egyetemi hallgatóit?
– Igen, pont a napokban jöttek ki Magyarországon az első felvételi eredmények, és bár a folyamat elején vagyunk, már látszik, hogy mely hallgató éppen milyen egyetemet választott. Tizenegy egyetem állapodott meg abban Magyarországon, hogy mesterséges intelligencia mesterképzést indít. A legtöbb hallgató első helyen bennünket jelölt meg. Ez kötelesség és felelősség is, meg hát értelemszerűen egy nagyon nagy öröm is számunkra, hogy végül is ennyire sikerült megszólítani a hallgatókat.
Ugye a mesterséges intelligencia egy technológia, egy algoritmizált technológia, ami viszont nagyon-nagyon gyorsan fejlődik. Fél évvel ezelőtt egészen más prioritások voltak a mesterséges intelligenciában, mint ma. És csak fél évről beszélgetünk.
Egy mesterségesintelligencia-rendszer ugye három dolgot igényel: adatokat, értelemszerűen hardvert, hogy ugye megfelelő adatközpontokon keresztül lehessen tárolni az adatokat, illetve természetesen algoritmusokat. Most amire mi tudunk hatni, az az algoritmizálás. De ahhoz, hogy algoritmizálni lehessen, kell egy megfelelő mennyiségű adattal és hardverrel rendelkezni.
A mi hozzáállásunk az volt, hogy nem az a prioritásunk, hogy állandó jelleggel költsünk különböző hardverekre, hanem álljunk össze különböző entitásokkal, és csatlakozzunk rá nagy gerincszálakra. Magyarország is létrehozott egy nagyon komoly gerincszálat a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózaton keresztül, velük kötöttünk megállapodást decemberben, hogy a hardverigényünk így már kielégítő lehetőséget biztosítson a hallgatók számára.
És emellett természetesen adatközpontokra volt szükség. A mesterséges intelligenciát mindenhol lehet használni, de mindennel nem tudunk foglalkozni. Mi ugye például többek között egészségügyi alkalmazások irányában akarunk erőteljesebben foglalkozni adatközpontokkal, vagy adatokkal. Tehát következésképpen orvosi adatközpontokhoz kötődünk.
Kovács Levente: az AI campus különböző chatbotokon keresztül segíti a hallgatókat
Fotó: Facebook/Prof. Dr. Kovács Levente
Többet akarunk foglalkozni robotizált rendszerekkel, tehát elsősorban a robotizációt elősegítő adatközpontokkal akarunk foglalkozni. Kiválasztottuk a megfelelő területeket, és erre építettünk fel egy mesterképzést. Ez a mesterképzés viszont nem elegendő, hogy csak oktatási szinten jelenjen meg, hanem ezt látniuk kell a hallgatóknak napi szinten.
ami gyakorlatilag ma már különböző chatbotokon, különböző mesterséges intelligencia alkalmazásokon keresztül segíti a hallgatónak az életpályáját. Tehát nem azt kell csinálni ma egy hallgatónak, hogy bemegy az adminisztrátorhoz, aki 66-odjára ugyanarra a kérdésre válaszol. Hanem már egy automatizált chatbot van felépítve, és a hallgatói követelményrendszerünket leképezi ez a chatbot, automatikusan választ ad a hallgatónak. Így ha valaki betéved egy adminisztrátorhoz, az már személyre szabottan olyan jellegű kérdést intéz hozzá, ami nem egy repetitív, 66-odjára feltett kérdés, hanem valóban egy sajátos probléma.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
– Ez egy nagy adminisztratív segítség, de magában az oktatási folyamatban hogyan használják ma a diákok az AI-t? Miben más az oktatás az egyetemen, mint mondjuk öt évvel ezelőtt?
– Igazából, ha úgy veszem, a technológia szempontjából nem más, inkább a kérdés az, hogyan tudjuk kritikusan, kritikus gondolkodásmódon keresztül átadni a mesterséges intelligencia technológiáját. Megvannak azok az algoritmusok, amelyeket le kell adni a hallgatóknak, ahogy az AI-robbanás előtt is leadtuk.
Ebben kellett igazából felnőnünk, hogy gyakorlati alkalmazásaink legyenek.
Az alapértékek, az alaptudás átadása nem különbözik a többi 10 magyar felsőoktatási intézménytől. Az utána következő specializáció, az különbözik mástól. Attól tudjuk fenszivé, érdekessé tenni a mesterségesintelligencia-oktatásunkat, hogy bizonyos partnerekkel dolgozunk együtt, akik olyan alkalmazástechnológiai lehetőséget biztosítanak a hallgatók számára, ahol sokkalta erőteljesebben tudnak kísérletezni a mesterséges intelligencia hatásaival.
Gondolok itt például egy kiberbiztonsági kérdéskörre, ahol nem csak az a feladat, hogy nézzük meg, hogy esetlegesen honnan vannak betörési kísérletek, hanem lehessen kísérletezni a hallgatónak betörési kísérleteket,
És ugye ezek egyáltalán nem mindegy, hogy milyen típusú mennyiségű adatokon működnek, és kikkel tudunk együtt dolgozni.
Hogyha megállapodok a banki szektorral, akkor kiépítek egy szimulációs környezetet a banki szektorra, hogy egyébként ott különböző támadásokat szimulálhat az hallgató. Tehát sokkal különlegesebb, mintha egy számítógéppel egy pár adatsort odadugok neki, „és akkor gondolkozzál rajta”. Mert így életszerűbbé válik. Tehát ez az, ami pluszban bevezetődik esetünkben.
Hamarosan folytatjuk interjúnk második részével, amelyben többek között erről olvashatnak:
Mesterséges intelligenciára fókuszáló konferenciát szervez TransylvanAI néven csütörtökön Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az RMDSZ, a Transylvania Bloom Initiative Egyesület és a Pro Economica Alapítvány, az egyik meghívott Prof. Dr. Kovács Levente. A rendezvényen ipari, egészségügyi, közigazgatási és oktatási példákon keresztül mutatják be a technológia gyakorlati alkalmazását. A konferencián részt vesz többek között Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, felszólal Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvár és magyar határ közötti vasútvonal újabb, a Révi-szorost is magába foglaló Kissebes és Élesd közötti szakaszán is elkezdődtek a villamosítási és felújítási munkálatok.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
Kilenc új Wizz Air-járat indul március 29. és 31. között Marosvásárhelyről – közölte hétfőn a Transilvania Nemzetközi Repülőteret működtető Maros megyei önkormányzat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!