Megoszlanak a vélemények a mesterséges intelligencia zeneiparra gyakorolt hatásáról
Fotó: Pixabay
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai, gazdasági kérdéseket. Miközben a generatív modellek már az emberi alkotáshoz megtévesztésig hasonlító zenéket képesek létrehozni, a nagy kiadók pereket indítanak, a platformok pedig próbálnak lépést tartani az AI-áradattal. De valóban veszélyben vannak a zenészek, vagy éppen új aranykor jöhet az élő zene számára? Ép ész vs. gép ész című sorozatunk következő részében erről beszélgettünk a marosvásárhelyi születésű, Berlinben élő Halmen József lemezlovassal, producerrel, koncertszervezővel.
2026. február 28., 10:002026. február 28., 10:00
– Egyszerre váltott ki lelkesedést és aggodalmat a zeneiparban a mesterséges intelligencia (AI - Artificial Intelligence) megjelenése, amely egyre több iparágra, munkánkra, mindennapjainkra is hatással van. Lucian Grainge, a Universal Music Group vezérigazgatója nemrég arról értekezett, hogy mindkét szélsőséget kerülni kell: helytelen az az álláspont, miszerint nem szabad egyáltalán kapcsolatba lépni a mesterséges intelligenciával; és az is, ami szerint „a szellem kiszabadult a palackból”, és függetlenül az etikai kérdésektől, bele kell törődnünk abba, hogy milyen modellek kerültek nyilvánosságra.
Utóbbival arra célozhatott, hogy a világ legnagyobb technológiai cégei engedély nélkül használtak fel több millió jogvédett zeneművet és dalszöveget mesterséges intelligencia rendszereik betanításához, ezért a három legnagyobb kiadó – a Universal, a Warner és a Sony – közösen perelte be a zenei AI-alkalmazásokat fejlesztő Sunót és Udiót, míg az Anthropic ellen dalszövegek jogosulatlan használata miatt indult per. Te hogy látod: ez most a zeneipar legforróbb törésvonala?
– Mindenképp egy új jelenség, ami az utóbbi pár évben lett komolyabb téma. Lehet szerintem törésvonalnak is nevezni, és nemcsak technológiai áttörés, hanem gazdasági és etikai is. Engem személy szerint nagyon meglepett és megijesztett, hogy mennyire gyorsan fejlődött például a Suno applikáció.
Nemrég azt próbáltunk ki a volt zenekarommal, hogy feltöltöttük valamelyik dalunkat, és megkértük, hogy dolgozza át teljesen más stílusra, például funkból reggae-be. Nagyon profi és jó munkát végzett.
Jelenleg booking ügynökként dolgozom Berlinben egy élő zenei ügynökségnél, ahol az a feladatom, hogy az általunk képviselt zenekaroknak a turnéit és koncertjeit leszervezzem. Az AI-téma gyakran felmerül a munkahelyemen, hogy miként tudnánk alkalmazni, hogy hasznunkra váljon. Én személy szerint sokat használom, mondhatni naponta, főleg a ChatGPT formájában. Nekem nagyon sokat segít optimális turnétervezésben, az utazás, logisztika, költségvetés tervezésében, információk beszerzésében fesztiválokról, lokálokról.
Halmen József DJ, koncertszervező szerint addig etikus az AI használata, amíg a kreatív döntés az embernél marad
Fotó: Kriza Marci/Halmen Jozsó Facebook-oldala
– A mindennapi munkában ugyanakkor rengetegen használnak AI-t demózásra, hangszínek keresésére, zajtisztításra vagy mastering előkészítésre – úgy, hogy a kreatív döntés az embernél marad. Szerinted mi az a pont, ahol azt mondhatjuk: innen már nem eszköz, hanem veszélyes rövidítés? Hol húzódik az etikai határ az alkotásban?
– Szerintem akkor tekinthető még etikusnak az AI használata, ha a kreatív döntés az embernél marad. Akkor van baj, ha engedjünk helyettünk „beszélni” és „dönteni” a zenében.
S ennek köszönhetően szerintem az élő zene és koncertre járás egy új aranykorszakát fogja élni, mert fontosabbá válik az emberek számára az élő, az igazi, az eredeti, a kapcsolódás.
Az AI elterjedése miatt az emberek számára ismét fontossá válhat az élő, igazi zene
Fotó: Pinti Attila
– Ennek ellenére jelenleg még naponta tömegesen kerülnek a streaming platformokra mesterséges intelligenciával gyártott trackek, ami nemcsak esztétikai kérdés, hanem felfedezhetőségi és jogdíj-elosztási probléma is. Szerinted ez a tartalomáradat a kisebb előadókat fogja először bedarálni, vagy inkább a teljes rendszerbe vetett bizalmat rombolja?
– Hosszú távon mindenképp rombolja a rendszerbe vetett bizalmat. A kisebb előadók azért kerülnek veszélybe, mert még jobban el fognak vesztődni a sok művész között, sokkal inkább attól függ majd, hogy milyen a marketing vagy mennyi pénz van.
Van amúgy egy vicces példa az AI által generált zenékre: egy ausztrál rockzenekar, a King Gizzard & the Lizard Wizard idén bojkottálta a Spotify-t, és ezt követően egy King Lizard Wizard nevű, AI-generált utánzatbandához tartozó számok jelentek meg a szolgáltatásban, amelyek a valódi dalcímeket és szövegeket használták, csak AI által generált dallammal. Ezeket később eltávolították, de az eset jól mutatja, milyen nehéz a platformoknak felismerni és kezelni az AI-klónokat és a potenciálisan jogsértő generált tartalmat.
A koncerteken valódi kapcsolódás alakulhat ki a közönség és előadók között
Fotó: Haáz Vince
– A Deezer ennek elkerülésére például AI-címkézéssel és a manipulált streamek jogdíjának visszafogásával próbál védekezni. Működőképes, korrekt modell lehet ez?
– Szerintem jó irány, csak meg kell kapni a módszert, hogy igazságosan legyen címkézve. Nincsen azzal gond, ha egy zenész AI-eszközöket használ a zenéjében, lehet azt kreatív módon és értelmesen használni.
– Egy friss nemzetközi jelentés szerint ha nem történik jogi szabályozás, az AI-rendszerek miatt a dalszerzők bevétele akár 24 százalékkal is csökkenhet a következő években, mivel az automatizált tartalomgyártás kiszoríthatja az emberi alkotókat. Hogyan áll ebben a tekintetben Románia, Erdély?
– Romániában amúgy is gyerekcipőben jár az egész jogdíjtéma, nem annyira erős a struktúra, mint például Nyugat-Európában. Szóval ilyen szempontból egy kevésbé fejlett ország előadói még jobban fognak szenvedni, ha a globális platformlogika elszívja a bevételeket.
– Megosztó vélemények övezik a virtuális előadók és AI-énekesek jövőjét, Ázsiában például már léteznek teljesen szintetikus sztárok. Ezek inkább külön piacot hozhatnak létre, vagy tartaniuk kell a „hús-vér” előadóknak attól, hogy helyettesítik őket?
– Szerintem nem kell tartaniuk ettől, ahogy az imént is említettem, pont a hasonló AI-énekesek miatt ismét sokkal fontosabb szerepet fog kapni az élő zene. Legalábbis én ezt remélem, és ezt kezdtem tapasztalni.
Az élő zene hatása megmarad
Fotó: Pinti Attila
– Tehát zenészként, DJ-ként, fesztiválkoordinátorként, koncertszervezőként úgy látod, hogy az AI nem gyengíti a zenészek értékét, hanem pont hogy felértékeli az élő, hiteles előadókat?
– Az AI nem követ el hibát, nem izzad a színpadon… Egy koncert attól igazi és hiteles, ha van benne hiba vagy improvizáció, spontaneitás, emberiség. Szóval szerintem hosszú távon felerősíti az élő zenészeket. A stúdiómunka egy része lehet, hogy automatizálódik majd, de az élő zene és koncertek nincsenek veszélyben.
Új cikksorozatot indít a Krónika a jelenünket, mindennapjainkat talán leginkább átalakító „erő”, a mesterséges intelligencia (AI) témakörében: Ép ész vs. gép ész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!