„Nem szabadna félni” – Mesterséges intelligenciáról Balázs Zoltán vizuális művésszel

„Én azt hittem, hogy erre mindenki valamilyen formában pozitívan reagál, vagy nyitott, de közben meg nem. Létezik egyfajta ellenállás a hallgatók részéről. Az oktatók részéről kevésbé érzem. Nem gondoltam volna, hogy pont a fiatalok részéről jön majd egy ilyen reakció. A mi generációnk, vagyis a tanárok számára inkább a folyamat nyomon követése a nehéz. Van egy-két hallgató, aki viszont nagyon beleáll és nagyon csinálja, viszont a többség ellenáll. Ez az eddigi benyomásom a tanszéken belül” – osztotta meg velünk az egyetemi adjunktus.

A PKE oktatója ugyanakkor abba is beavatott, hogy a művészeti tanszéken a mesteri szakon jelenleg két animációs projekt is fut, amelyek külső megrendelésre készülnek.

• Az egyik Xantus János természettudós és utazó borneói kalandjait dolgozza fel, és 100 százalékban hagyományos digitális technikával készül.
• Emellett a Mihaela című román animációs filmnek – amelyre igazából azok emlékezhetnek, akik éltek az 1980-as években – készül a folytatása, bukaresti felkérésre pedig a PKE is csatlakozott a munkához. Ebben a folyamatban pedig már komoly szerepet kap az AI például a háttér generálásában, a váradi diákokban pedig rögtön felmerült, hogy ezeket a jeleneteket újra kellene csinálni, például 3D-ben újra kellene modellezni.

„Egyértelműen létezik ez a feszültség, hogy nem akarnak feltétlenül AI-jal dolgozni” – jegyezte meg Balázs Zoltán.

korábban írtuk

Egyre nagyobb szerepet játszik vizsgaidőszakban is az AI – Kolozsvári egyetemisták a mesterséges intelligenciáról

A vizsgaidőszak alatt, a tanulási folyamatban is erőteljesen „támaszkodnak” az egyetemi hallgatók a mesterséges intelligencia (AI, MI) nyújtotta segítségre – mondták el megkeresésünkre Kolozsváron tanuló diákok.

„Még nem történt meg a vizuális művészetek és az AI házassága”

Akitől azt is megkérdeztük, hogy a művészettörténet folyamán emlékszik-e hasonló helyzetekre, amikor idegenkedve, vagy egyenesen eltaszítva fogadták a művészek a legújabb technológiát, technikát.

Ezzel szemben már a reneszánsz idején használták a camera obscurát (Porta Giovanni Battista nápolyi tudós lyukkamerája, a róla elnevezett Porta-féle sötétkamra – szerk. megj.), vagyis nem kezdett el hirtelen mindenki annyira jól látni térben, hanem a camera obscura segítségével rajzolták meg ezeket a perspektivikus tereket. Ez pedig nem negatívumként volt beállítva, hanem forradalmi dologként, technikai robbanásként, ami segítette a képzőművészeket abban, hogy jobb perspektívát hozzanak létre – erről egyébként ma keveset beszélnek.

– fejtette ki az egyetemi adjunktus, aki ebben az esetben sem emlékszik hasonló ellenérzésekre. Fenntartásra egyesek részéről igen, ilyen szintű visszautasításra nem.

„Igazából még nem történt meg a vizuális művészetek és az AI házassága, ahogy megtörtént korábban a filmmel, fotóval. Mert a film is úgymond periférikus dolog volt, amikor megjelent, vásári bohócságnak titulálták, nem volt egyből a magas művészet része, hanem kellettek olyan művészek hozzá, akik művészi szintre emelték. És szerintem itt is az fog történni:

– vetítette előre Balázs Zoltán, aki szerint már vannak próbálkozások, ám olyan „kinyilatkoztatás-szerű”, mint Marcel Duchamp WC-csészéje, még nem történt. Vagy ha meg is történt, még nincs mediatizálva. Ám ő maga úgy véli, ami késik, nem múlik.

Ami a félelmet illeti, Balázs Zoltán úgy látja, az ember mindig fél az új dolgoktól, mert nem ismeri őket, és sokan nem annyira a technikától, technológiától, a mesterséges intelligenciától félnek, hanem amiatt, hogy nem ismerik azt.

„Ha az ember domesztikálja vagy egyszerűen kicsit komfortosan kezdi el érezni magát, és érzi, hogy kontroll alatt tudja tartani, akkor szerintem megenyhül. Tehát ez nagyon sok technikai vívmánnyal ez így volt a múltban is. Úgyhogy én úgy látom, hogy a félelmek, szorongások inkább ezért vannak” – fogalmazta meg.

korábban írtuk

Orosz Annabella illusztrátor: nem tud emberi lenni, de fontos megismerni a mesterséges intelligenciát

Az AI egyre látványosabban formálja a kreatív iparágakat, köztük a könyvillusztráció világát is. Az Ép ész vs. gép ész című cikkorozatunkban a többször díjazott grafikus, Orosz Annabella beszél arról, hogyan alakítja át az AI az alkotói folyamatot.

A mesterséges intelligencia egy eszköz, ami persze lehet kétélű

Annak kapcsán, hogy az AI-jal ma már gyakorlatilag bárki tud videót gyártani, akár mások külsejét, hangját imitálva, ezért termékeny táptalaja a fake news-gyártásnak, az egyetemi adjunktus úgy vélekedett, bár valóban mindenki erre számított, ma már a közösségi média világában inkább a vicces, karikatúrákra hajazó videók jönnek szembe. Legalábbis vele, hisz mindenki a saját digitális buborékjában mozog, amit az algoritmusok határoznak meg.

Felvetésünkre, hogy nem is olyan rég Mugur Isărescut, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökét láthattuk egy átverős álhírben, megjegyezte: „Természetesen van csalás, és olyan is előfordul, hogy valakit kompromittálni szeretnének, de a tömegjelenség nem ez. Ráadásul ezeket nagyon könnyen le lehet nyomozni, és ilyen értelemben csak ideig-óráig lehet eljátszadozni a valósághamisítással, szerintem”.

„Kreatív folyamatokban nem tud kiváltani, de részfeladatokat el tud végezni. Ugyanakkor még tanulunk, és szerintem tud segíteni a kreatív folyamatokban is. Jól meg kell írni a promptokat, jól kell kommunikálni vele, és akkor segíthet. Adhat olyan ötletforrásokat, amivel könnyebben tudsz haladni egy projekttel” – fogalmazott kérdésünkre az egyetemi adjunktus, aki amúgy eszközként tekint az AI-ra, ami megkönnyíti a munkafolyamatot, legyen szó akár egy táblázat elkészítéséről, akár szakmai feladatról.

És mint a már említett camera obscura is egy ilyen volt. Itt az a kérdés inkább az, mint a kés esetében is, hogy vajat kenünk vele, vagy bűncselekményhez használjuk” – húzta alá.

És az eredetiség?

De óhatatlanul felmerül az eredetiség kérdése, mint ahogy az is, hogy fel kell-e tüntetni, ha egy alkotás a mesterséges intelligencia felhasználásával készült.

„Ez már egy mélyebb történet, nagyon nem egzakt, hogy mérni lehessen. Például ott van a fotós, aki megnyom egy gombot, és kész a kép. Régen még legalább még elő kellett hívni. Tehát itt inkább az a válaszom, hogy nem tudom, hol van a határ.

Úgyhogy igen, ezek jó kérdések. Mint említettem, még nem történt meg az integrálás. Amikor integrálódik az eszköztárba, és megtalálja a helyét, onnantól kezdve szerintem nem lesz kérdés” – fogalmazott Balázs Zoltán.

hogy a gesztusaink valamilyen mimézisből (a görög eredetű szó alapvetően utánzást, másolást jelent – szerk. megj.) fakadnak vagy genetikai eredetűek. Magamon is észrevettem, hogy hasonlóan gesztikulálok, mint olyan rokonaim, akikkel nagyon ritkán találkozom. Nem másoltuk egymást, ez egy genetikai minta. De ugyanúgy vannak olyan szokásaink, amiket a környezetünkből másolunk életünk során. Ez az eredetiség nagyon érdekes dolog, hogy akkor mi is számít igazából eredetinek. Hiszen mindannyian tanulunk és inspirálódunk” – tette hozzá.

korábban írtuk

„Az AI nem izzad a színpadon” – Halmen József lemezlovas, koncertszervező a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.

„Nem szabadna félni!”

Mennyire valós a fiatalok félelme a mesterséges intelligenciától? Valós a veszély, hogy például egy reklámgrafikus nem kap megrendelést, mert a cégek a munkát letudják AI-jal? – tettük fel a sokakat foglalkoztató kérdést az oktatónak.

Ezen a téren is az érvényesül, ami mindig is a történelem során, hogy akik tudnak alkalmazkodni vagy akik tudnak akklimatizálódni, azok sikeresen abszolválják ezt a dolgot, akik pedig nem, azok lesznek a történet vesztesei” – hangzott a válasz.

De megkérdeztük a Google mesterséges intelligenciájától is, hogy megöli-e az AI a vizuális kommunikációt. Azt felelte, „nem öli meg, de gyökeresen és visszavonhatatlanul átalakítja”. Balázs Zoltántól pedig azt kérdeztük, egyetért-e a kijelentéssel.

„Abszolút” – hangzott a rövid válasz, majd bővebben kifejtve, rámutatott: a változás már bekövetkezett, már nem lehet visszalépni.

korábban írtuk

Mely szakmákat nem helyettesítheti a robot és a mesterséges intelligencia Romániában?

Az építőipar, vendéglátás és szolgáltatások területén az AI és a robotok nem tudják teljesen helyettesíteni az embert. A gyakorlati készségekkel és alkalmazkodóképességgel rendelkező fiatalok így biztos karrierre számíthatnak ezekben a szakmákban.

„Volt egy életünk, amire úgy gondoltuk, hogy ez így megy, és akkor hirtelen megváltozott. És bár egy darabig még szeretnénk ugyanúgy tolni tovább, de igazából már elgörbült a tér, muszáj beleállni. A jövővel kapcsolatos jóslatokba pedig szerintem nem nagyon érdemes belemenni, mert a jelenlegi helyzet kiválthat olyan reakciókat az emberekből, amire nem is gondolunk. Mindenképp lesz egy válaszreakció, amit most még nem látunk” – fejtette ki a szakember.

„Ahogy újragondolta magát a képzőművészet a fotó után. Azt se tudta volna senki előrevetíteni, hogy mi lesz. Ilyen értelemben az emberi kreativitás végtelen. A válaszreakció most még láthatatlan, de szerintem öt év múlva, tíz év múlva biztos fogjuk látni, hogy most mi formálódik. Ezek az izgalmas történetek, engem igazából ezek érdekelnének, ha lenne egy valamilyen szenzorom, amivel ezeket így tudnám érzékelni, de hát nincs” – tette hozzá.

De az újabb paradigmaváltásig nem lehet szemet hunyni afelett, hogy életünk részévé vált a mesterséges intelligencia, egyre okosabbak a robotok. Lehetnek ők a jövő grafikusai?

A félelmet amúgy sem tartom egy jó energiának, hiszen ha félünk, akkor már eleve hátrányban vagyunk. Szerintem nem szabadna félni. És nem csak az AI-tól, hanem úgy általában az újdonságtól” – adta meg a végszót Balázs Zoltán.

korábban írtuk

Ép ész vs. gép ész: életünk, Erdélyünk a mesterséges intelligencia kezében (1.)

Új cikksorozatot indít a Krónika a jelenünket, mindennapjainkat talán leginkább átalakító „erő”, a mesterséges intelligencia (AI) témakörében: Ép ész vs. gép ész.

korábban írtuk

Ép ész vs. gép ész: életünk, Erdélyünk a mesterséges intelligencia kezében (2.)

Új cikksorozatot indított a Krónika a jelenünket, mindennapjainkat talán leginkább átalakító „erő”, a mesterséges intelligencia (AI) témakörében: Ép ész vs. gép ész.