A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a parajdi tragédiát okozó patak elterelését
Fotó: Pinti Attila
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
2025. június 05., 10:002025. június 05., 10:00
2025. június 05., 10:342025. június 05., 10:34
A brassói székhelyű környezetvédelmi szervezet dolgozta ki korábban a Parajd térségében található összes Natura 2000 terület természetvédelmi kezelési tervét. A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a patak elterelését.
A szervezet Facebook-oldalán közzétett állásfoglalás szerint
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Ugyanezt erősítette meg egyébként a napokban George Gârbacea, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség egykori vezetője is. A környezetvédelmi minisztérium volt államtitkára közösségi oldalán arról írt: mandátuma idején, 2021-ben országos összeírást rendeztek, amelynek nyomán egyetlen példány hódot sem észleltek Parajd környékén. Ezen túlmenően Gârbacea szerint a tárcához nem terjesztettek be engedélyezésre a Korond-patak elterelését célzó projektet.
Ezzel egy időben Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője a Székelyhonnak úgy nyilatkozott: nem érkezett hozzájuk hódok jelenlétére utaló bejelentés. „Nem volt ilyen panaszunk. Azon a részen annak idején fel voltak térképezve a védett területek, azoknak van egy leírása, de azokban a hód nem jelenik meg sehol. Én nem tudom, hogy ez honnan indult” – jelentette ki a portálnak Balla Izabella.
A Székelyhon cikke szerint a Korond-patak medrében elvégzett munkálatokra a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség már több mint tíz éve engedélyt adott, azóta nem is volt szükség az intézmény jóváhagyására. „A környezetvédelemhez 2013-ban tettek le egy tervet, mederszabályozás és egyéb kapcsán, és megkapták az engedélyt. Akkor még hódok egyáltalán nem voltak a területen. Az azt követő munkálatokat sürgősségi beavatkozásként végezték el, tehát a vízügy úgy dolgozott, hogy csak értesítették a környezetvédelmet a munkálatokról. Azokra tehát engedélyt nem kértek, így nem is lett volna, amit megtiltani vagy nem engedélyezni” – tájékoztatta a portált Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője.
Mint ismeretes, a parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!