A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a parajdi tragédiát okozó patak elterelését
Fotó: Pinti Attila
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
2025. június 05., 10:002025. június 05., 10:00
2025. június 05., 10:342025. június 05., 10:34
A brassói székhelyű környezetvédelmi szervezet dolgozta ki korábban a Parajd térségében található összes Natura 2000 terület természetvédelmi kezelési tervét. A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a patak elterelését.
A szervezet Facebook-oldalán közzétett állásfoglalás szerint
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Ugyanezt erősítette meg egyébként a napokban George Gârbacea, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség egykori vezetője is. A környezetvédelmi minisztérium volt államtitkára közösségi oldalán arról írt: mandátuma idején, 2021-ben országos összeírást rendeztek, amelynek nyomán egyetlen példány hódot sem észleltek Parajd környékén. Ezen túlmenően Gârbacea szerint a tárcához nem terjesztettek be engedélyezésre a Korond-patak elterelését célzó projektet.
Ezzel egy időben Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője a Székelyhonnak úgy nyilatkozott: nem érkezett hozzájuk hódok jelenlétére utaló bejelentés. „Nem volt ilyen panaszunk. Azon a részen annak idején fel voltak térképezve a védett területek, azoknak van egy leírása, de azokban a hód nem jelenik meg sehol. Én nem tudom, hogy ez honnan indult” – jelentette ki a portálnak Balla Izabella.
A Székelyhon cikke szerint a Korond-patak medrében elvégzett munkálatokra a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség már több mint tíz éve engedélyt adott, azóta nem is volt szükség az intézmény jóváhagyására. „A környezetvédelemhez 2013-ban tettek le egy tervet, mederszabályozás és egyéb kapcsán, és megkapták az engedélyt. Akkor még hódok egyáltalán nem voltak a területen. Az azt követő munkálatokat sürgősségi beavatkozásként végezték el, tehát a vízügy úgy dolgozott, hogy csak értesítették a környezetvédelmet a munkálatokról. Azokra tehát engedélyt nem kértek, így nem is lett volna, amit megtiltani vagy nem engedélyezni” – tájékoztatta a portált Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője.
Mint ismeretes, a parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!