A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a parajdi tragédiát okozó patak elterelését
Fotó: Pinti Attila
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
2025. június 05., 10:002025. június 05., 10:00
2025. június 05., 10:342025. június 05., 10:34
A brassói székhelyű környezetvédelmi szervezet dolgozta ki korábban a Parajd térségében található összes Natura 2000 terület természetvédelmi kezelési tervét. A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a patak elterelését.
A szervezet Facebook-oldalán közzétett állásfoglalás szerint
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Ugyanezt erősítette meg egyébként a napokban George Gârbacea, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség egykori vezetője is. A környezetvédelmi minisztérium volt államtitkára közösségi oldalán arról írt: mandátuma idején, 2021-ben országos összeírást rendeztek, amelynek nyomán egyetlen példány hódot sem észleltek Parajd környékén. Ezen túlmenően Gârbacea szerint a tárcához nem terjesztettek be engedélyezésre a Korond-patak elterelését célzó projektet.
Ezzel egy időben Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője a Székelyhonnak úgy nyilatkozott: nem érkezett hozzájuk hódok jelenlétére utaló bejelentés. „Nem volt ilyen panaszunk. Azon a részen annak idején fel voltak térképezve a védett területek, azoknak van egy leírása, de azokban a hód nem jelenik meg sehol. Én nem tudom, hogy ez honnan indult” – jelentette ki a portálnak Balla Izabella.
A Székelyhon cikke szerint a Korond-patak medrében elvégzett munkálatokra a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség már több mint tíz éve engedélyt adott, azóta nem is volt szükség az intézmény jóváhagyására. „A környezetvédelemhez 2013-ban tettek le egy tervet, mederszabályozás és egyéb kapcsán, és megkapták az engedélyt. Akkor még hódok egyáltalán nem voltak a területen. Az azt követő munkálatokat sürgősségi beavatkozásként végezték el, tehát a vízügy úgy dolgozott, hogy csak értesítették a környezetvédelmet a munkálatokról. Azokra tehát engedélyt nem kértek, így nem is lett volna, amit megtiltani vagy nem engedélyezni” – tájékoztatta a portált Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője.
Mint ismeretes, a parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!