A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a parajdi tragédiát okozó patak elterelését
Fotó: Pinti Attila
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
2025. június 05., 10:002025. június 05., 10:00
2025. június 05., 10:342025. június 05., 10:34
A brassói székhelyű környezetvédelmi szervezet dolgozta ki korábban a Parajd térségében található összes Natura 2000 terület természetvédelmi kezelési tervét. A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a patak elterelését.
A szervezet Facebook-oldalán közzétett állásfoglalás szerint
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Ugyanezt erősítette meg egyébként a napokban George Gârbacea, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség egykori vezetője is. A környezetvédelmi minisztérium volt államtitkára közösségi oldalán arról írt: mandátuma idején, 2021-ben országos összeírást rendeztek, amelynek nyomán egyetlen példány hódot sem észleltek Parajd környékén. Ezen túlmenően Gârbacea szerint a tárcához nem terjesztettek be engedélyezésre a Korond-patak elterelését célzó projektet.
Ezzel egy időben Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője a Székelyhonnak úgy nyilatkozott: nem érkezett hozzájuk hódok jelenlétére utaló bejelentés. „Nem volt ilyen panaszunk. Azon a részen annak idején fel voltak térképezve a védett területek, azoknak van egy leírása, de azokban a hód nem jelenik meg sehol. Én nem tudom, hogy ez honnan indult” – jelentette ki a portálnak Balla Izabella.
A Székelyhon cikke szerint a Korond-patak medrében elvégzett munkálatokra a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség már több mint tíz éve engedélyt adott, azóta nem is volt szükség az intézmény jóváhagyására. „A környezetvédelemhez 2013-ban tettek le egy tervet, mederszabályozás és egyéb kapcsán, és megkapták az engedélyt. Akkor még hódok egyáltalán nem voltak a területen. Az azt követő munkálatokat sürgősségi beavatkozásként végezték el, tehát a vízügy úgy dolgozott, hogy csak értesítették a környezetvédelmet a munkálatokról. Azokra tehát engedélyt nem kértek, így nem is lett volna, amit megtiltani vagy nem engedélyezni” – tájékoztatta a portált Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője.
Mint ismeretes, a parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Nagyanyáink mézzel társítva, orvosságként adták a betegnek az egész télen hozzáférhető fekete retket. Jó tudni, hogy más népek gasztronómiájában levest, salátaféléket is készítenek belőle. Hetente gasztronómiai cikkel jelentkezik a Krónika.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!