Űrgeodéziai módszerekkel figyelik magyar kutatók, miként mozognak a parajdi bánya sótömbjei

Közölték, hogy a kutatóintézet több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. „A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben” – mutatnak rá szerdai közleményükben.

Erdélyben nemcsak Parajdon, hanem Kovászna környékén, valamint Magyarország több területén is – például Dunaszekcsőn és Fonyódon – működtetnek hasonló monitoring rendszereket, hogy a kritikus infrastruktúrák és természeti képződmények környezetében zajló felszíni elmozdulásokat pontosan követhessék a megelőzés és a beavatkozás miatt. „A HUN-REN FI jelenleg is együttműködik magyar és román kutatókkal annak érdekében, hogy minél pontosabb adatokkal szolgálhassanak a kialakult helyzetben, és segítsenek közös megoldást keresni” – közölte az anyaországi kutatóintézet.

korábban írtuk

Parajdi tragédia: történelmi párhuzamok Románia és a világ sóbányáiból

Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.

Ezzel egy időben az Európai Bizottság szerdán megerősítette: Románia kérésére az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül kőzetmechanikára és sóbányákra szakosodott szakértőket küld a vízzel elöntött parajdi sóbánya helyreállítását célzó erőfeszítések támogatására. A brüsszeli közlemény szerint az EU nyolc európai szakértőből álló csapatot küld a helyszínre, amelynek tagjai egy héten át segítenek majd a helyzet elemzésében. A csoport két környezetvédelmi szakemberből, négy geológusból és két építőmérnökből áll, akik Németországból, Magyarországról, Hollandiából és Spanyolországból érkeznek.

Kiemelték, hogy az ERCC a vészhelyzet kezdete óta folyamatos kapcsolatban áll a román hatóságokkal, és továbbra is rendelkezésre áll, hogy szükség esetén további segítséget nyújtson. A közlemény Hadja Lahbib válságkezelésért felelős biztost idézte, aki azt mondta: Parajd lakosai nincsenek egyedül a helyreállítási erőfeszítéseikben, számíthatnak az európai szolidaritásra. „Köszönet minden országnak, amelyek késlekedés nélkül felajánlották támogatásukat” – tette hozzá.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.

korábban írtuk

Elárasztotta a víz a parajdi sóbánya Telegdy-részét is, menthetetlennek tűnik a turisztikai övezet

Elöntötte a bezúduló víz a parajdi sóbánya Telegdy-részét is, az utolsó területet, amelynek megmentésében még bíztak Parajdon – nyilatkozta csütörtökön a székelyföldi település polgármestere.