A Parajdon telepített reflektorok visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleket
Fotó: HUN-REN Központ
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.
2025. június 04., 16:492025. június 04., 16:49
2025. június 04., 17:072025. június 04., 17:07
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében felidézi, hogy a turisztikailag is népszerű parajdi sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott, 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat – mintegy 45 háztartást – evakuálták.
Közölték, hogy a kutatóintézet több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. „A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben” – mutatnak rá szerdai közleményükben.
Fotó: HUN-REN Központ
A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak.
Erdélyben nemcsak Parajdon, hanem Kovászna környékén, valamint Magyarország több területén is – például Dunaszekcsőn és Fonyódon – működtetnek hasonló monitoring rendszereket, hogy a kritikus infrastruktúrák és természeti képződmények környezetében zajló felszíni elmozdulásokat pontosan követhessék a megelőzés és a beavatkozás miatt. „A HUN-REN FI jelenleg is együttműködik magyar és román kutatókkal annak érdekében, hogy minél pontosabb adatokkal szolgálhassanak a kialakult helyzetben, és segítsenek közös megoldást keresni” – közölte az anyaországi kutatóintézet.
Erdély egyik legismertebb turisztikai célpontja, a parajdi sóbánya a napokban drámai események színterévé vált.
Ezzel egy időben az Európai Bizottság szerdán megerősítette: Románia kérésére az Európai Unió polgári védelmi mechanizmusán keresztül kőzetmechanikára és sóbányákra szakosodott szakértőket küld a vízzel elöntött parajdi sóbánya helyreállítását célzó erőfeszítések támogatására. A brüsszeli közlemény szerint az EU nyolc európai szakértőből álló csapatot küld a helyszínre, amelynek tagjai egy héten át segítenek majd a helyzet elemzésében. A csoport két környezetvédelmi szakemberből, négy geológusból és két építőmérnökből áll, akik Németországból, Magyarországról, Hollandiából és Spanyolországból érkeznek.
Kiemelték, hogy az ERCC a vészhelyzet kezdete óta folyamatos kapcsolatban áll a román hatóságokkal, és továbbra is rendelkezésre áll, hogy szükség esetén további segítséget nyújtson. A közlemény Hadja Lahbib válságkezelésért felelős biztost idézte, aki azt mondta: Parajd lakosai nincsenek egyedül a helyreállítási erőfeszítéseikben, számíthatnak az európai szolidaritásra. „Köszönet minden országnak, amelyek késlekedés nélkül felajánlották támogatásukat” – tette hozzá.
A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Elöntötte a bezúduló víz a parajdi sóbánya Telegdy-részét is, az utolsó területet, amelynek megmentésében még bíztak Parajdon – nyilatkozta csütörtökön a székelyföldi település polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!