A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a parajdi tragédiát okozó patak elterelését
Fotó: Pinti Attila
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
2025. június 05., 10:002025. június 05., 10:00
2025. június 05., 10:342025. június 05., 10:34
A brassói székhelyű környezetvédelmi szervezet dolgozta ki korábban a Parajd térségében található összes Natura 2000 terület természetvédelmi kezelési tervét. A ProPark leszögezte: nincs bizonyíték vagy dokumentáció arra, hogy egy hódcsalád akadályozta meg a patak elterelését.
A szervezet Facebook-oldalán közzétett állásfoglalás szerint
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Ugyanezt erősítette meg egyébként a napokban George Gârbacea, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség egykori vezetője is. A környezetvédelmi minisztérium volt államtitkára közösségi oldalán arról írt: mandátuma idején, 2021-ben országos összeírást rendeztek, amelynek nyomán egyetlen példány hódot sem észleltek Parajd környékén. Ezen túlmenően Gârbacea szerint a tárcához nem terjesztettek be engedélyezésre a Korond-patak elterelését célzó projektet.
Ezzel egy időben Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője a Székelyhonnak úgy nyilatkozott: nem érkezett hozzájuk hódok jelenlétére utaló bejelentés. „Nem volt ilyen panaszunk. Azon a részen annak idején fel voltak térképezve a védett területek, azoknak van egy leírása, de azokban a hód nem jelenik meg sehol. Én nem tudom, hogy ez honnan indult” – jelentette ki a portálnak Balla Izabella.
A Székelyhon cikke szerint a Korond-patak medrében elvégzett munkálatokra a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség már több mint tíz éve engedélyt adott, azóta nem is volt szükség az intézmény jóváhagyására. „A környezetvédelemhez 2013-ban tettek le egy tervet, mederszabályozás és egyéb kapcsán, és megkapták az engedélyt. Akkor még hódok egyáltalán nem voltak a területen. Az azt követő munkálatokat sürgősségi beavatkozásként végezték el, tehát a vízügy úgy dolgozott, hogy csak értesítették a környezetvédelmet a munkálatokról. Azokra tehát engedélyt nem kértek, így nem is lett volna, amit megtiltani vagy nem engedélyezni” – tájékoztatta a portált Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője.
Mint ismeretes, a parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába május utolsó napjaiban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!