
A Korond-patak vízhozama meghaladta a másodpercenkénti 60 köbmétert, az óriási vízmennyiség megállíthatatlanul kezdett beömleni a sóbányába Parajdon
Fotó: Haáz Vince
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel. Többek között erről számolt be a szerdai kormányülést követően Raed Arafat, a bukaresti Belügyminisztérium államtitkára, Bogdan Ivan gazdasági miniszter, és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
2025. június 04., 22:462025. június 04., 22:46
2025. június 04., 23:482025. június 04., 23:48
A sajtótájékoztatót Raed Arafat vezette fel a parajdi bányába való vízbeömlések és az ezekre válaszul hozott intézkedések kronológiájával. Elmondta: 2023. február 20-án volt az első masszív beömlés. Akkor csak egy napra kellett lezárni a bányát a turisták előtt, de egy hónapba telt, míg sikerült kiszivattyúzni a betódult vizet.
2024. április 18-án volt a következő masszív beömlés. Az akkor bejutott vizet szeptember 12-re sikerült kipumpálni a bányából. Ez év május 5-én a Korond-patak áradása nyomán jutott ismét nagy mennyiségű víz a bányába. Ekkor a megyei katasztrófavédelmi bizottság 15 napos sürgősségi helyzetet hirdetett, és megtiltották a bánya látogatását. Május 14-én a megyei bizottság sürgős beavatkozásról határozott, és új patakmeder kiásásába kezdtek a kritikus szakaszon.
Május 31-én határoztak a patak elvezetéséről, június elsején 27 személy kilakoltatásáról a veszélyeztetett övezetből. Raed Arafat elmondta, 50 házat fenyeget a beomlás veszélye, de ezek egy része hétvégi ház, amely nem lakott állandó jelleggel. Június 2-án határoztak egy 500 méter hosszú gát felépítéséről. Mintegy 14 ezer homokzsákkal próbálják biztosítani, hogy a bánya mennyezetének az esetleges beszakadása esetén keletkező árhullám ne tegyen kárt a közeli lakásokban.

Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.
Június 3-án videokonferencián vitatták meg a meghívott spanyol, holland, német és magyar szakértőkkel a helyzetet. A nyolctagú nemzetközi szakértői csapat a helyszínre érkezett, és csütörtök reggel már a helyiekkel közös tanácskozáson kezdik keresni a legjobb megoldásokat. Az államtitkár szerint a külföldi szakértők jövő hét közepéig maradnak Parajdon. Sem nekik, sem a helyieknek nem lesz pünkösdi ünnepük, mert a hét végén is a probléma megoldásán fognak dolgozni.
Raed Arafat arról is beszámolt, hogy szerdán már elkezdődtek a Korond-patak elvezetési munkálatai. Ezeket július elejéig kell befejezni.
Megemlítette, a válságstáb szerda délelőtti operatív ülésén a két miniszter, Mircea Fechet és Bogdan Ivan is jelen volt Parajdon. El is kezdődtek a Korond-patak csővezetéken történő elvezetésének a munkálatai. Úgy vélte: ebben a szakaszban a lakosság és a javak megóvása a legsürgetőbb feladat, a hosszú távú rendezés időigényes lesz.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter arról számolt be, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel szerda délelőtt ki is adták a parancsot a patak elvezetési munkálatainak a megkezdésére. Ehhez egy 6-8 méteres sávban ki kell vágni a fákat a meder szomszédságában. Hozzátette, a kotrógépek két váltásban dolgoznak majd a csővezeték lefektetésén.
Azt is megemlítette, hogy a kormány is gyorsan lépett, hiszen már hétfőn 300 millió lejes segélyprogramot fogadott el.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter azzal egészítette ki a beszámolót, hogy két egyméteres átmérőjű csövön vezetik el a patakot.
Hozzátette: ez csak ideiglenes megoldás. A végleges megoldás drága és időigényes lesz. Keresik hozzá a finanszírozási forrásokat.

Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.
A kormány tagjai korainak tartották a kérdést, hogy mennyi időt vesz igénybe a rendezés.
Megjegyezte, a szakértők folyamatosan szkennelik a bányát, hogy a lássák, a kioldódott só által milyen mértékben vékonyodtak meg a sófalak. Megemlítette: egy liter víz legtöbb 320-330 gramm sót képes feloldani, de már 270 gramm feloldása után egy viszonylagos nyugalmi állapot jön létre, amikor a víz már nem erodálja nagy mértékben a bányát. Addig viszont zajlik az erózió.
Raed Arafat megemlítette: pár évvel ezelőtt, a Verespatak fölötti víztározó leürítésekor olyan szivattyúkat használtak, amelyek percenként tízezer liter folyadékot voltak képesek megmozgatni.
Mircea Fechet arra figyelmeztetett, hogy a kialakítandó sóstó is környezeti kockázatokat hordoz, hiszen a vizének a sókoncentrációja 300 gramm/liter körüli lesz. Viszonyítási alapként említette, hogy már egy gramm/literes értéknél jelentkeznek a halpusztulás első jelei, két gramm/liternél pedig súlyosak a környezeti következmények. Olyan medret kell tehát kialakítani, amelyikből szélsőséges időjárási viszonyok közepette sem juthat ki a tömény sós víz.
Arra a kérdésre, hogy ki felel a történtekért, mindhárom politikus hárító választ adott. Bogdan Ivan elmondta: a miniszterelnök ellenőrző testülete foglalkozik ennek a kérdésnek a megválaszolásával. Az ellenőrző testület pedig minden érintett hivatalból bekérte az üggyel kapcsolatos iratokat. Azt is megjegyezte: öt hónapja vezeti a tárcát, és ez idő alatt februárban 10 millió lejt hagyott jóvá arra a célra, hogy megelőzzék a víz beömlését a parajdi bányába. Megjegyezte, a tárca által finanszírozott munkálatokat végezték a patakmederben, amikor aztán az árhullám és az omlásveszély miatt menekíteni kellett a munkásokat és a munkagépeket.
Ezzel a bányavállalat hibáját sugallta, és megjegyezte, hogy a kialakult helyzetnek összetett okai lehetnek.
Raed Arafat államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az általa vezetett katasztrófavédelemnek csak a tűzvédelemben vannak megelőzési feladatai. A vizes szerencsétlenségek esetében akkor avatkozhatnak be, ha már megtörtént a baj.

Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!