Aszálykár. A kormány nem fizet kártérítést, inkább a hitelezőkre hárítja a terheket
Fotó: Pinti Attila
Állami támogatás helyett a hitelek részleteinek átütemezését, és az inputanyag-szállítók kifizetésének halasztását ajánlja az aszálykárt szenvedett gazdáknak a bukaresti kormány. A Krónika által megkérdetett agrárszakemberek rossz megoldásnak tartják a kártérítések kifizetése helyett történő ,,kampánybeli porhintést”.
2024. szeptember 18., 14:002024. szeptember 18., 14:00
2024. szeptember 18., 14:082024. szeptember 18., 14:08
Közvitára bocsájtotta a kormány az aszálykárt szenvedett gazdák megsegítéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet, amely nem pénzbeli támogatást kínál a bajba jutott termelőknek, hanem 2025. december 31-ig ,,elengedi” a tartozásukat a különféle pénzügyi intézmények (bankok, stb.) és az inputanyagokat forgalmazó cégek felé. A megjelenésre váró kormányrendelet szerint
A jogszabály szerint a kérelem benyújtásának dátumától jövő év végéig nem kell semmilyen részletet fizetniük, minden törlesztési kötelezettségük átkerül a 2026-os esztendőre.
A kormány bejelentését a bankok nem kommentálták – a banki hitelrészletek és a kamatok átütemezésére már volt precedens a korábbi években –, viszont a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagok forgalmazásából élő cégek közös érdekvédelmi szövetségbe tömörülve fogtak össze, hogy megtámadják a kormány döntését. Több, inputanyagot forgalmazó cég képviselője szerint a sürgősségi kormányrendelet nem csak vállalkozásaikat juttatja csődbe, hanem nagyon nehéz helyzetbe kerül az egész romániai mezőgazdaság. A kereskedő cégek azzal fenyegetőznek, hogy többé nem lesz hitelezés, a gazdák csak azonnali fizetéssel fognak hozzájutni műtrágyához, vetőmaghoz és sok más termékhez, amelyek forgalmazása eddig jórészt hitelre történt tavasszal vagy ősszel.
Magyar Lóránd Bálint állatorvos, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, az alsóház mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke a Krónika kérdésére kampányfogásnak minősítette a Florin Barbu mezőgazdasági miniszter által kidolgozott sürgősségi kormányrendeletet.
Magyar szerint évről-évre visszatérő gond a mezőgazdasági termelőket érő természeti katasztrófák láncolata, ennek ellenére az éves költségvetések összeállításakor a kormány soha nem különít el pénzkeretet a kártalanításra. ,,Ezt megspórolva
A mezőgazdasági termelők súlyosbodó anyagi nehézségeit csak pénzügyi támogatással lehet orvosolni, elengedett hitelek és hitelkamatok ígéretével nem” – mutatott rá a Krónikának az RMDSZ-es képviselő.
A partiumi agrárszakember azt kifogásolja, hogy az aszály-, a jég- és árvízkárokat szenvedett gazdák kártalanítására évek óta csak ígéretek vannak, de pénz nincs. Normális országban ezeket a károkat meg kell téríteni, mert pénz nélkül a gazda nem tudja újrakezdeni a termelést, a mostani kampánymegoldások pedig semmi jót nem hoznak – nyomatékosította portálunknak Magyar Lóránd. A szatmári agrárszakember nem félti az inputanyag-forgalmazókat, akik jelentős profitot halmoztak fel a gazdáktól kapott pénzből, így a mostani helyzetet is túlélik, szemben a gazdákkal, akik anyagi támogatás nélkül még súlyosabb helyzetbe kerülnek.
– hangsúlyozta az RMDSZ szatmári honatyája.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint a romániai gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdák hitelre szokták megvásárolni az inputanyagokat, amiért cserébe nagyobb értékű vásárlás esetén zálogosítják birtokukat. ,,Sok olyan esetről tudunk, amikor a mezőgazdasági termelő földjei, mezőgépei, sőt teljes gazdasága ilyen cégek kezébe került. A mostani kormányrendelet átmenetileg megakadályozza ugyan a végrehajtást, de a gondokat nem fogja orvosolni” – nyilatkozta portálunknak a csíki szakember. Becze szerint jó lenne, ha a gazdák elkerülnék ezeket a kelepcéket, és arra törekednének, hogy a birtok bevételeiből lehessen megfinanszírozni az új mezőgazdasági évet, mert a magas kamatú hitelezés nagy kockázatot jelent a mezőgazdaságban.
A megjelenés előtt álló sürgősségi kormányrendelet-tervezet adatai szerint a 2023 őszi vetésű mezőgazdasági területekből 320 ezer hektárt nyilvánítottak aszálykár-sújtotta térséggé, amiből 200 ezer hektár az őszi búza. Őszi vetésű szalmás gabonák és a káposztarepce esetében összesen 16 ezer gazda kérte az aszálykár megállapítását.
A tavaszi vetésű terményeknél – elsősorban kukorica, napraforgó, és más haszonnövények –, a kárfelmérő bizottságok
138 ezer gazda kérése nyomán. A hivatalos adatok szerint tehát 2024-ben 2,53 millió hektár mezőgazdasági terület szenvedett aszálykárt.
Rekordméretű kártérítést kell fizetnie az aszálykárt szenvedett gazdák számára a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák: míg az őszi vetésű szalmás gabonák elfogadható termést hoztak, a kukorica és a napraforgó sok helyen kiégett. Érmelléki agrármérnököt, falugazdászt és kérdeztünk a lehetséges megoldásokról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!