Olcsó kampányfogás az aszály sújtotta gazdák tartozásának átütemezése

A jogszabály szerint a kérelem benyújtásának dátumától jövő év végéig nem kell semmilyen részletet fizetniük, minden törlesztési kötelezettségük átkerül a 2026-os esztendőre.

A kormány bejelentését a bankok nem kommentálták – a banki hitelrészletek és a kamatok átütemezésére már volt precedens a korábbi években –, viszont a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagok forgalmazásából élő cégek közös érdekvédelmi szövetségbe tömörülve fogtak össze, hogy megtámadják a kormány döntését. Több, inputanyagot forgalmazó cég képviselője szerint a sürgősségi kormányrendelet nem csak vállalkozásaikat juttatja csődbe, hanem nagyon nehéz helyzetbe kerül az egész romániai mezőgazdaság. A kereskedő cégek azzal fenyegetőznek, hogy többé nem lesz hitelezés, a gazdák csak azonnali fizetéssel fognak hozzájutni műtrágyához, vetőmaghoz és sok más termékhez, amelyek forgalmazása eddig jórészt hitelre történt tavasszal vagy ősszel.

Pénz nélkül nem lehet újrakezdeni a gazdálkodást

Magyar Lóránd Bálint állatorvos, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, az alsóház mező­gazda­sági, erdő­gazdál­kodási, élelmi­szeripari és vidék­fejlesztési bizot­tságának alelnöke a Krónika kérdésére kampányfogásnak minősítette a Florin Barbu mezőgazdasági miniszter által kidolgozott sürgősségi kormányrendeletet.

Magyar szerint évről-évre visszatérő gond a mezőgazdasági termelőket érő természeti katasztrófák láncolata, ennek ellenére az éves költségvetések összeállításakor a kormány soha nem különít el pénzkeretet a kártalanításra. ,,Ezt megspórolva

A mezőgazdasági termelők súlyosbodó anyagi nehézségeit csak pénzügyi támogatással lehet orvosolni, elengedett hitelek és hitelkamatok ígéretével nem” – mutatott rá a Krónikának az RMDSZ-es képviselő.

A partiumi agrárszakember azt kifogásolja, hogy az aszály-, a jég- és árvízkárokat szenvedett gazdák kártalanítására évek óta csak ígéretek vannak, de pénz nincs. Normális országban ezeket a károkat meg kell téríteni, mert pénz nélkül a gazda nem tudja újrakezdeni a termelést, a mostani kampánymegoldások pedig semmi jót nem hoznak – nyomatékosította portálunknak Magyar Lóránd. A szatmári agrárszakember nem félti az inputanyag-forgalmazókat, akik jelentős profitot halmoztak fel a gazdáktól kapott pénzből, így a mostani helyzetet is túlélik, szemben a gazdákkal, akik anyagi támogatás nélkül még súlyosabb helyzetbe kerülnek.

– hangsúlyozta az RMDSZ szatmári honatyája.

A kormányrendelet elhalasztja a végrehajtást

Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint a romániai gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdák hitelre szokták megvásárolni az inputanyagokat, amiért cserébe nagyobb értékű vásárlás esetén zálogosítják birtokukat. ,,Sok olyan esetről tudunk, amikor a mezőgazdasági termelő földjei, mezőgépei, sőt teljes gazdasága ilyen cégek kezébe került. A mostani kormányrendelet átmenetileg megakadályozza ugyan a végrehajtást, de a gondokat nem fogja orvosolni” – nyilatkozta portálunknak a csíki szakember. Becze szerint jó lenne, ha a gazdák elkerülnék ezeket a kelepcéket, és arra törekednének, hogy a birtok bevételeiből lehessen megfinanszírozni az új mezőgazdasági évet, mert a magas kamatú hitelezés nagy kockázatot jelent a mezőgazdaságban.

A megjelenés előtt álló sürgősségi kormányrendelet-tervezet adatai szerint a 2023 őszi vetésű mezőgazdasági területekből 320 ezer hektárt nyilvánítottak aszálykár-sújtotta térséggé, amiből 200 ezer hektár az őszi búza. Őszi vetésű szalmás gabonák és a káposztarepce esetében összesen 16 ezer gazda kérte az aszálykár megállapítását.

A tavaszi vetésű terményeknél – elsősorban kukorica, napraforgó, és más haszonnövények –, a kárfelmérő bizottságok

138 ezer gazda kérése nyomán. A hivatalos adatok szerint tehát 2024-ben 2,53 millió hektár mezőgazdasági terület szenvedett aszálykárt.

korábban írtuk

Rekordméretű aszálykár: a szakemberek az öntözhető mezőgazdasági területek gyors növelését követelik

Rekordméretű kártérítést kell fizetnie az aszálykárt szenvedett gazdák számára a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától.

korábban írtuk

Tanácstalanok a gazdák, mit vessenek a tartós aszály miatt, az öntözésnek nemigen akad alternatívája

Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák: míg az őszi vetésű szalmás gabonák elfogadható termést hoztak, a kukorica és a napraforgó sok helyen kiégett. Érmelléki agrármérnököt, falugazdászt és kérdeztünk a lehetséges megoldásokról.