A szakemberek szerint nem szárazságtűrő fajtákkal, hanem az öntözhető területek növelésével lehet harcolni az aszály ellen
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák a tartós aszály miatt. Míg az őszi vetésű szalmás gabonák és a repce elfogadható termést hozott, a kukorica és a napraforgó sok helyen kiégett. Ennek következtében sokan tanácstalanok, hogy mit érdemes vetni. Érmelléki agrármérnököt, falugazdászt és egyetemi oktatót kérdeztünk a lehetséges megoldásokról.
2024. szeptember 07., 18:532024. szeptember 07., 18:53
Az újabb száraz, aszályos nyár és a többéves átlaghőmérsékletet meghaladó szeptemberi hőség azt vetíti előre, hogy csapadék szempontjából az idei ősz sem lesz kedvező a gazdák számára, ami jelentős problémát okoz a repce és a szalmás gabonák őszi vetésekor. Sok gazda már most tanácstalan, hiszen egy közepes mennyiségű szalmásgabona- és repcebetakarítás után a sikeresen induló tavaszi kukoricavetések a nagy nyári hőség miatt megbicsaklottak, a tengeritáblák fele, vagy jó esetben egyharmada az aszály áldozatává vált.
Székelyföldtől és Közép-Erdélytől eltérően – ahol az országos átlagnál több eső esett –
Laskovics István falugazdász szerint nehéz változtatni a 4-5 növényi kultúrából álló erdélyi szántóföldi növénytermesztésen
Fotó: Makkay József
Az erdélyi és a partiumi gazdáknak ennek ellenére sincs sok választási lehetőségük – állapította meg portálunknak Laskovics István agrármérnök, érmelléki falugazdász, aki szerint a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák ma Erdélyben búzát, kukoricát, napraforgót, repcét és a Székelyföldön főleg krumplit termesztenek. Ezek a növények váltják egymást évek óta.
Azért szűkült össze ennyire a termeszthető növények lajstroma, mert a sörárpát, a takarmányként termesztett gabonaféléket – tritikálét például –, a lent, a kendert és sorolhatnék más növényeket is, egyszerűen nem lehet nagyban értékesíteni, nincs piacuk” – mutat rá az erdélyi gazdák kiszolgáltatottságára az érmihályfalvi agrárszakember.
Rekordméretű kártérítést kell fizetnie az aszálykárt szenvedett gazdák számára a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától.
A négy-öt növényt számláló sorból a búza teljesített a legrosszabbul az elmúlt két-három évben. A masszív ukrajnai gabonaimport miatt az önköltségi ár köré vagy az alá süllyedt a felvásárlási ára, így a gazdák csak kiemelkedő hektárhozamok mellett számíthattak némi jövedelmezőségre. Mialatt az őszi vetésű szalmás gabonák ősszel, télen, kora tavasszal hozzájutnak csapadékhoz, és viszonylag jó termést hoznak, az egyre szárazabb nyarak miatt ez nem mondható el a kukoricáról.
A sok negatív tapasztalat miatt a gazdák az utóbbi években tömegesen átálltak repcetermesztésre, ami viszonylag stabil jövedelmezőséget biztosított sok farm számára, de ezzel párhuzamosan csökkent a korábban jó pénzt hozó napraforgó-termesztés.
Öntözéssel is nehezen bírják a növények a sorok közötti 50 fokos hőséget
Laskovics Istvánt arról is kérdeztük, mekkora segítség az erdélyi gazda számára a szárazságtűrő fajták, hibridek termesztése. Az agrármérnök szerint túlzás azt állítani, hogy a szárazságtűrő hibridek valamiféle csodaszert jelentenek. Annyi az előnyük, hogy amikor a hagyományos fajták teljesen kiégnek, a szárazságtűrő kukoricahibridek esetében számítanunk némi termésre, de csapadék vagy öntözés nélkül egy nagyon aszályos esztendőben jövedelem ebből sem származik.
Az érmelléki szakember Kelet-Magyarország legnagyobb mezőgazdasági kiállításának, az elmúlt héten Debrecenben tartott Farmer Expónak a tapasztalatait osztotta meg a Krónikával, ahol kiemelt téma volt az irrigáció, az öntözés lehetősége.
De ez sem oldja meg a gazdák összes gondját, amire több Bihar megyei zöldség- és gyümölcstermesztő idei rossz tapasztalata a példa. A csepegtetős öntözéssel ellátott, fólia alatti vagy szabadföldi parcellák is megsínylették a jóval 30 fok fölötti kánikulai meleget, ami napon, a növényi sorok között 50 Celsius-fokig is felkúszik. Ekkora hőséget nehezen bírnak ki a nálunk honos termesztett növények: a hőség okozta stressz miatt folyamatos öntözéssel is kevesebb a termés, öntözés nélkül pedig semmilyen hozam nem várható.
A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület alkalmazásában lévő érmelléki falugazdász szerint számottevő gazdasági beruházást igényel átállni egyik kultúrnövény termesztéséről a másikra. Példaként az Erdélyben mintegy tíz éve meghonosodott káposztarepce-termesztést emeli ki, ami speciális vetőgépet és a betakarító kombájn adapterekkel történő felszerelését jelenti. Aki viszont a cukorrépa-termesztés felé köteleződne el, annak drága betakarító gépet kell vásárolnia, mert a mezőgazdaságban megfizethető kézi munkaerő már alig létezik, és a régi gépek eltűntek. A biztosított felvásárlás mellett is tehát minden átállás komoly beruházást igényel, amit ma már csak a nagyobb agrárvállalkozók tudnak megengedni gazdaságukban.
Csak azt érdemes termeszteni, ami fizetőképes piac van. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a román kormány sokkal többet fektetne be az öntözés támogatásába, az irrigációs rendszerek kiépítésébe. Az öntözővíz kiterjesztésének ugyanis nincs alternatívája” – mutatott rá portálunknak az Érmihályfalván dolgozó Laskovics István agrármérnök, falugazdász.
Nyárádi Imre István egyetemi oktató úgy véli, extrém időjárási viszonyok között a szárazságtűrő hibridek sem tudnak csodát művelni
Fotó: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Nyárádi Imre István docens, dékánhelyettes, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrármérnöki szakának tanulmányi programfelelőse a Krónikának elmondta, hogy a vízhiány, illetve a kedvezőtlen csapadékeloszlás miatt elsősorban a vetésszerkezetet kellene átgondolni. „Olyan növényfajokat is vonjunk be a termesztésbe, amelyek jelenleg nem népszerűek, de kisebb vízmennyiséggel is elfogadható eredményt produkálnak, kukorica helyett például a ciroktermesztés lehetne a kiút” – javasolta az egyetemi oktató.
„Több kultúrfaj esetében olyan fajtákkal, hibridekkel rendelkezünk, amelyek gazdaságosabban hasznosítják a vizet (jobb transzspirációs koefficiensük van), de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy extrém klímakörülmények között messze nem tudnak csodát művelni ezek sem" – fogalmazott portálunknak Nyárádi Imre István.
A szakember szerint a víz az egyik olyan termesztési tényező, amelynek döntő termésfokozó hatása van és a jelenlegi, viszonylag alacsony piaci árak mellett a termesztők csakis magas terméshozamokkal tudnak gazdaságosan termeszteni. Ha a piaci ár nagyobb lehetne, akkor a termesztő számára a kisebb termés is megfelelő lehetne gazdasági szempontból – mutatott rá Nyárádi Imre István.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Pró és kontra vélemények kereszttüzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer: a gazdák egy része azzal vádolja az üzemeltetőket, hogy emiatt mindenütt kevesebb az eső. A hivatalos szervek szerint egyesek ,,bedőlnek az összeesküvés-elméleteknek”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!