A szakemberek szerint nem szárazságtűrő fajtákkal, hanem az öntözhető területek növelésével lehet harcolni az aszály ellen
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák a tartós aszály miatt. Míg az őszi vetésű szalmás gabonák és a repce elfogadható termést hozott, a kukorica és a napraforgó sok helyen kiégett. Ennek következtében sokan tanácstalanok, hogy mit érdemes vetni. Érmelléki agrármérnököt, falugazdászt és egyetemi oktatót kérdeztünk a lehetséges megoldásokról.
2024. szeptember 07., 18:532024. szeptember 07., 18:53
Az újabb száraz, aszályos nyár és a többéves átlaghőmérsékletet meghaladó szeptemberi hőség azt vetíti előre, hogy csapadék szempontjából az idei ősz sem lesz kedvező a gazdák számára, ami jelentős problémát okoz a repce és a szalmás gabonák őszi vetésekor. Sok gazda már most tanácstalan, hiszen egy közepes mennyiségű szalmásgabona- és repcebetakarítás után a sikeresen induló tavaszi kukoricavetések a nagy nyári hőség miatt megbicsaklottak, a tengeritáblák fele, vagy jó esetben egyharmada az aszály áldozatává vált.
Székelyföldtől és Közép-Erdélytől eltérően – ahol az országos átlagnál több eső esett –
Laskovics István falugazdász szerint nehéz változtatni a 4-5 növényi kultúrából álló erdélyi szántóföldi növénytermesztésen
Fotó: Makkay József
Az erdélyi és a partiumi gazdáknak ennek ellenére sincs sok választási lehetőségük – állapította meg portálunknak Laskovics István agrármérnök, érmelléki falugazdász, aki szerint a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák ma Erdélyben búzát, kukoricát, napraforgót, repcét és a Székelyföldön főleg krumplit termesztenek. Ezek a növények váltják egymást évek óta.
Azért szűkült össze ennyire a termeszthető növények lajstroma, mert a sörárpát, a takarmányként termesztett gabonaféléket – tritikálét például –, a lent, a kendert és sorolhatnék más növényeket is, egyszerűen nem lehet nagyban értékesíteni, nincs piacuk” – mutat rá az erdélyi gazdák kiszolgáltatottságára az érmihályfalvi agrárszakember.
Rekordméretű kártérítést kell fizetnie az aszálykárt szenvedett gazdák számára a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától.
A négy-öt növényt számláló sorból a búza teljesített a legrosszabbul az elmúlt két-három évben. A masszív ukrajnai gabonaimport miatt az önköltségi ár köré vagy az alá süllyedt a felvásárlási ára, így a gazdák csak kiemelkedő hektárhozamok mellett számíthattak némi jövedelmezőségre. Mialatt az őszi vetésű szalmás gabonák ősszel, télen, kora tavasszal hozzájutnak csapadékhoz, és viszonylag jó termést hoznak, az egyre szárazabb nyarak miatt ez nem mondható el a kukoricáról.
A sok negatív tapasztalat miatt a gazdák az utóbbi években tömegesen átálltak repcetermesztésre, ami viszonylag stabil jövedelmezőséget biztosított sok farm számára, de ezzel párhuzamosan csökkent a korábban jó pénzt hozó napraforgó-termesztés.
Öntözéssel is nehezen bírják a növények a sorok közötti 50 fokos hőséget
Laskovics Istvánt arról is kérdeztük, mekkora segítség az erdélyi gazda számára a szárazságtűrő fajták, hibridek termesztése. Az agrármérnök szerint túlzás azt állítani, hogy a szárazságtűrő hibridek valamiféle csodaszert jelentenek. Annyi az előnyük, hogy amikor a hagyományos fajták teljesen kiégnek, a szárazságtűrő kukoricahibridek esetében számítanunk némi termésre, de csapadék vagy öntözés nélkül egy nagyon aszályos esztendőben jövedelem ebből sem származik.
Az érmelléki szakember Kelet-Magyarország legnagyobb mezőgazdasági kiállításának, az elmúlt héten Debrecenben tartott Farmer Expónak a tapasztalatait osztotta meg a Krónikával, ahol kiemelt téma volt az irrigáció, az öntözés lehetősége.
De ez sem oldja meg a gazdák összes gondját, amire több Bihar megyei zöldség- és gyümölcstermesztő idei rossz tapasztalata a példa. A csepegtetős öntözéssel ellátott, fólia alatti vagy szabadföldi parcellák is megsínylették a jóval 30 fok fölötti kánikulai meleget, ami napon, a növényi sorok között 50 Celsius-fokig is felkúszik. Ekkora hőséget nehezen bírnak ki a nálunk honos termesztett növények: a hőség okozta stressz miatt folyamatos öntözéssel is kevesebb a termés, öntözés nélkül pedig semmilyen hozam nem várható.
A Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület alkalmazásában lévő érmelléki falugazdász szerint számottevő gazdasági beruházást igényel átállni egyik kultúrnövény termesztéséről a másikra. Példaként az Erdélyben mintegy tíz éve meghonosodott káposztarepce-termesztést emeli ki, ami speciális vetőgépet és a betakarító kombájn adapterekkel történő felszerelését jelenti. Aki viszont a cukorrépa-termesztés felé köteleződne el, annak drága betakarító gépet kell vásárolnia, mert a mezőgazdaságban megfizethető kézi munkaerő már alig létezik, és a régi gépek eltűntek. A biztosított felvásárlás mellett is tehát minden átállás komoly beruházást igényel, amit ma már csak a nagyobb agrárvállalkozók tudnak megengedni gazdaságukban.
Csak azt érdemes termeszteni, ami fizetőképes piac van. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a román kormány sokkal többet fektetne be az öntözés támogatásába, az irrigációs rendszerek kiépítésébe. Az öntözővíz kiterjesztésének ugyanis nincs alternatívája” – mutatott rá portálunknak az Érmihályfalván dolgozó Laskovics István agrármérnök, falugazdász.
Nyárádi Imre István egyetemi oktató úgy véli, extrém időjárási viszonyok között a szárazságtűrő hibridek sem tudnak csodát művelni
Fotó: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Nyárádi Imre István docens, dékánhelyettes, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem agrármérnöki szakának tanulmányi programfelelőse a Krónikának elmondta, hogy a vízhiány, illetve a kedvezőtlen csapadékeloszlás miatt elsősorban a vetésszerkezetet kellene átgondolni. „Olyan növényfajokat is vonjunk be a termesztésbe, amelyek jelenleg nem népszerűek, de kisebb vízmennyiséggel is elfogadható eredményt produkálnak, kukorica helyett például a ciroktermesztés lehetne a kiút” – javasolta az egyetemi oktató.
„Több kultúrfaj esetében olyan fajtákkal, hibridekkel rendelkezünk, amelyek gazdaságosabban hasznosítják a vizet (jobb transzspirációs koefficiensük van), de a gyakorlat azt bizonyítja, hogy extrém klímakörülmények között messze nem tudnak csodát művelni ezek sem" – fogalmazott portálunknak Nyárádi Imre István.
A szakember szerint a víz az egyik olyan termesztési tényező, amelynek döntő termésfokozó hatása van és a jelenlegi, viszonylag alacsony piaci árak mellett a termesztők csakis magas terméshozamokkal tudnak gazdaságosan termeszteni. Ha a piaci ár nagyobb lehetne, akkor a termesztő számára a kisebb termés is megfelelő lehetne gazdasági szempontból – mutatott rá Nyárádi Imre István.
Bármerre jár az ember, megrepedt termőfölddel és sárguló, kiszáradt kukoricatáblákkal találkozik: az aszály keményen érezteti hatását Erdély minden részén.
Pró és kontra vélemények kereszttüzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer: a gazdák egy része azzal vádolja az üzemeltetőket, hogy emiatt mindenütt kevesebb az eső. A hivatalos szervek szerint egyesek ,,bedőlnek az összeesküvés-elméleteknek”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
A Szegedi Tudományegyetem, a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével, uniós támogatással indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
Negyedszázados fennállását ünnepli idén a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Tonk Márton rektor szerint az intézmény ma már vitán felül álló szereplője az erdélyi, a romániai és a Kárpát-medencei felsőoktatásnak.
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!