Aszálykár. A kormány nem fizet kártérítést, inkább a hitelezőkre hárítja a terheket
Fotó: Pinti Attila
Állami támogatás helyett a hitelek részleteinek átütemezését, és az inputanyag-szállítók kifizetésének halasztását ajánlja az aszálykárt szenvedett gazdáknak a bukaresti kormány. A Krónika által megkérdetett agrárszakemberek rossz megoldásnak tartják a kártérítések kifizetése helyett történő ,,kampánybeli porhintést”.
2024. szeptember 18., 14:002024. szeptember 18., 14:00
2024. szeptember 18., 14:082024. szeptember 18., 14:08
Közvitára bocsájtotta a kormány az aszálykárt szenvedett gazdák megsegítéséről szóló sürgősségi kormányrendeletet, amely nem pénzbeli támogatást kínál a bajba jutott termelőknek, hanem 2025. december 31-ig ,,elengedi” a tartozásukat a különféle pénzügyi intézmények (bankok, stb.) és az inputanyagokat forgalmazó cégek felé. A megjelenésre váró kormányrendelet szerint
A jogszabály szerint a kérelem benyújtásának dátumától jövő év végéig nem kell semmilyen részletet fizetniük, minden törlesztési kötelezettségük átkerül a 2026-os esztendőre.
A kormány bejelentését a bankok nem kommentálták – a banki hitelrészletek és a kamatok átütemezésére már volt precedens a korábbi években –, viszont a mezőgazdasági termeléshez szükséges fogyóanyagok forgalmazásából élő cégek közös érdekvédelmi szövetségbe tömörülve fogtak össze, hogy megtámadják a kormány döntését. Több, inputanyagot forgalmazó cég képviselője szerint a sürgősségi kormányrendelet nem csak vállalkozásaikat juttatja csődbe, hanem nagyon nehéz helyzetbe kerül az egész romániai mezőgazdaság. A kereskedő cégek azzal fenyegetőznek, hogy többé nem lesz hitelezés, a gazdák csak azonnali fizetéssel fognak hozzájutni műtrágyához, vetőmaghoz és sok más termékhez, amelyek forgalmazása eddig jórészt hitelre történt tavasszal vagy ősszel.
Magyar Lóránd Bálint állatorvos, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, az alsóház mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari és vidékfejlesztési bizottságának alelnöke a Krónika kérdésére kampányfogásnak minősítette a Florin Barbu mezőgazdasági miniszter által kidolgozott sürgősségi kormányrendeletet.
Magyar szerint évről-évre visszatérő gond a mezőgazdasági termelőket érő természeti katasztrófák láncolata, ennek ellenére az éves költségvetések összeállításakor a kormány soha nem különít el pénzkeretet a kártalanításra. ,,Ezt megspórolva
A mezőgazdasági termelők súlyosbodó anyagi nehézségeit csak pénzügyi támogatással lehet orvosolni, elengedett hitelek és hitelkamatok ígéretével nem” – mutatott rá a Krónikának az RMDSZ-es képviselő.
A partiumi agrárszakember azt kifogásolja, hogy az aszály-, a jég- és árvízkárokat szenvedett gazdák kártalanítására évek óta csak ígéretek vannak, de pénz nincs. Normális országban ezeket a károkat meg kell téríteni, mert pénz nélkül a gazda nem tudja újrakezdeni a termelést, a mostani kampánymegoldások pedig semmi jót nem hoznak – nyomatékosította portálunknak Magyar Lóránd. A szatmári agrárszakember nem félti az inputanyag-forgalmazókat, akik jelentős profitot halmoztak fel a gazdáktól kapott pénzből, így a mostani helyzetet is túlélik, szemben a gazdákkal, akik anyagi támogatás nélkül még súlyosabb helyzetbe kerülnek.
– hangsúlyozta az RMDSZ szatmári honatyája.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint a romániai gyakorlat azt mutatja, hogy a gazdák hitelre szokták megvásárolni az inputanyagokat, amiért cserébe nagyobb értékű vásárlás esetén zálogosítják birtokukat. ,,Sok olyan esetről tudunk, amikor a mezőgazdasági termelő földjei, mezőgépei, sőt teljes gazdasága ilyen cégek kezébe került. A mostani kormányrendelet átmenetileg megakadályozza ugyan a végrehajtást, de a gondokat nem fogja orvosolni” – nyilatkozta portálunknak a csíki szakember. Becze szerint jó lenne, ha a gazdák elkerülnék ezeket a kelepcéket, és arra törekednének, hogy a birtok bevételeiből lehessen megfinanszírozni az új mezőgazdasági évet, mert a magas kamatú hitelezés nagy kockázatot jelent a mezőgazdaságban.
A megjelenés előtt álló sürgősségi kormányrendelet-tervezet adatai szerint a 2023 őszi vetésű mezőgazdasági területekből 320 ezer hektárt nyilvánítottak aszálykár-sújtotta térséggé, amiből 200 ezer hektár az őszi búza. Őszi vetésű szalmás gabonák és a káposztarepce esetében összesen 16 ezer gazda kérte az aszálykár megállapítását.
A tavaszi vetésű terményeknél – elsősorban kukorica, napraforgó, és más haszonnövények –, a kárfelmérő bizottságok
138 ezer gazda kérése nyomán. A hivatalos adatok szerint tehát 2024-ben 2,53 millió hektár mezőgazdasági terület szenvedett aszálykárt.
Rekordméretű kártérítést kell fizetnie az aszálykárt szenvedett gazdák számára a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától.
Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a gazdák: míg az őszi vetésű szalmás gabonák elfogadható termést hoztak, a kukorica és a napraforgó sok helyen kiégett. Érmelléki agrármérnököt, falugazdászt és kérdeztünk a lehetséges megoldásokról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!