Évek óta vissztérő kérdés az öntözhető területek nagyságának növelése
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Idén rekordméretű kártérítést kell fizetnie a bukaresti mezőgazdasági minisztériumnak a mintegy 2,3 millió hektáron aszálykárt szenvedett gazdák számára. Egy bukaresti konferencián a szakemberek új agrárstratégiát követeltek a szaktárcától, kérték, hogy kezelje prioritásként az öntözhető területek növelését. A lehetséges stratégiáról Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselőt, mezőgazdasági szakembert kérdeztük.
2024. augusztus 15., 10:012024. augusztus 15., 10:01
Rekordméretű, mintegy 2,3 millió hektárnyi, aszálykárt szenvedett őszi és tavaszi vetésű mezőgazdasági kultúra után kell idén kártérítést fizetnie a mezőgazdasági minisztériumnak. A 2020 óta immár évi rendszerességgel ismétlődő tartós szárazság idén elsősorban a dél-romániai megyéket érintette, de Krassó-Szörény, Temes, Arad és Bihar megye egyes vidékein is komoly károk keletkeztek.
Nyolcvan százalékosra becsülik az aszálykárt a Nagylak környéki kukoricatermesztők, akik szerint jó, ha hektáronként 2,5 tonna termést tudnak majd betakarítani idén.
Erdély legtöbb megyéjében 2024-ben nem jegyeztek aszálykárt, viszont a Kárpátokon túli területeken számos olyan térség szerepel, ahol a pusztítás nagysága eléri a termőterület 90 százalékát.
Rekordnagyságú aszálykárért kell idén kártértítést fizessen a kormány
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
A Mezőgazdasági Akadémia által A mezőgazdaság 21. századi kihívása az aszály címmel rendezett bukaresti konferencián számos előadó kongatta meg a vészharangot a dél-romániai megyék mezőgazdasági területeinek gyors elsivatagosodási folyamata, és az ország egyre nagyobb részét sújtó aszály miatt. A mezőgazdasági szakemberek szerint a kormány részéről hiányzik egy átfogó stratégia, ami megmutatná, hogy a szaktárca hogyan tudja kezelni a mezőgazdaságra leselkedő legnagyobb veszélyt, a tartós szárazság következményeit.
Valeriu Tabără, a Mezőgazdasági Akadémia elnöke előadásában többek között arról beszélt, hogy bármennyibe is kerül az országnak, fenn kell tartani a romániai élelmiszer-ellátás biztonságát szavatoló mezőgazdasági termelést.
másrészt a romániai mezőgazdasági termékek piaci lehetőségeit erősen befolyásolják az importból érkező élelmiszerek. A román mezőgazdaságnak védelem és új érvényesülési stratégia kell” – fogalmazott a bukaresti egyetemi tanár.
Rekord nagyságú, 2 millió hektárnyi tavaszi vetésű mezőgazdasági kultúra után fizet idén aszálykár miatt kártérítést a bukaresti mezőgazdasági minisztérium. A gazdák a polgármesteri hivatalokban kell bejelentést tegyenek.
A konferencia előadásaiból az is kiderült, hogy az idei aszálykár legnagyobb vesztesei a kukorica- és a napraforgó-termesztők: az eddigi becslések szerint ennek a két kultúrnövénynek a termőterületei károsodtak a legnagyobb mértékben.
Sok gazda a közeli patakokból, folyókból oldja meg mezőgazdasági területeinek öntözését
Fotó: Makkay József
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium szintjén fellelhető stratégiákkal kapcsolatban megkérdeztük Könczei Csaba háromszéki parlamenti képviselőt, az alsóház mezőgazdasági szakbizottságának tagját, hogy a bukaresti kormány mennyire tudja kezelni az aszály okozta veszteségeket.
Az idei mezőgazdasági év az egyik legszárazabb lehet, és különösen a szántóföldi növények sínylik meg az aszályt, mivel az ország nagy részén jelenleg szélsőséges talajszárazság tapasztalható.
Az RMDSZ-es politikus szerint a kormány által kidolgozott sürgősségi rendelet gyorssegélyt jelent az aszálykárt szenvedett gazdák számára, akik hektáronkénti 250 eurós kártérítést igényelhetnek.
ami egy folyamatos probléma a szakminisztériummal történő egyeztetések során, de szerintem előbb-utóbb erre is sor kerül” – fogalmazott portálunknak Könczei Csaba. A háromszéki politikus szerint a mezőgazdasági kártérítési törvényt mielőbb összhangba kell hozni a biztosítótársaságok kártérítési rendszerével, így elérhető, hogy a gazdák aszálykár esetén ne csupán a mezőgazdasági kultúra elindításának költségeikhez jussanak hozzá, hanem az elmaradt potenciális bevételekhez is.
Könczei elismerte, hogy még mindig kevés gazda köt magánbiztosítást mezőgazdasági földjeire, holott ezt pályázati forrásból is megtehetné, ami fedezi a biztosítási összeg 70 százalékát. A Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) által meghirdetett ide vágó pályázati kéréseket már több gazda benyújtotta, mint egy-két évvel ezelőtt, de még mindig nem elegen.
A kis kertek öntözése könyebben biztosítható helyi kutakból
Fotó: Makkay József
Mezőgazdasági szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor az aszálykárt jobb megelőzni, mint utólag kártérítést fizetni a gazdáknak. Erre a legjobb megoldás az irrigációs rendszerek kiépítése, de ezen a téren sem halad jól az ország. Mint ismeretes, a Ceaușescu-rendszerben kiépített öntözőrendszerek a kilencvenes évek restitúciós folyamata során tönkrementek, a több millió hektár öntözhető terület tíz év alatt minimálisra zsugorodott.
helyreállítani az irrigációt, ami a reális szükségletekhez képest még mindig csepp a tengerben. ,,A rendelkezésre álló költségvetési források alapján az Országos Talajjavító Hatóság minden évben egy pénzösszeget kap, amiből bővíteni tudja az öntözhető területek nagyságát, de ez a folyamat lassan halad” – mutatott rá a Krónikának a szakpolitikus.
Miközben a szakemberek sokat beszélnek a szárazságtűrő fajtákról, továbbra sincs olyan hibrid, amelynek ne lenne szüksége vízre, így ezek a fajták is csak ott hoznak kielégítő termést, ahol nagy szárazság idején biztosított az öntözés lehetősége, magyarázta Könczei Csaba.
A dél-romániai öntözhető területek jelentős növelése a Szeret–Bărăgan-csatorna újjáépítésétől függ, ami szintén nagyon lassan halad, egyelőre apró szakaszokat adtak át belőle. Ahogyan rendre az elmúlt években, várhatóan idén is belpolitikai vihart fog kavarni a hatalmas aszálykár, ami ismét rátereli a figyelmet a túl lassan bővülő öntözhető területek nagyságára. A Mezőgazdasági Akadémia által szervezett konferencián a szakemberek azt követelték a szakminisztériumtól, hogy harcolja ki a kormánynál az irrigációs rendszerek kiépítését szolgáló költségvetési pénzalapok gyors növelését. Sokan abban reménykednek, hogy a gazdák nyomására választási évben az irrigációra is sokkal több pénz fordítható, mint a korábbi esztendőkben.
Aszálybiztosítási mechanizmust kíván életbe léptetni a 6,7 millió hektárnyi őszi és tavaszi vetésű területre a mezőgazdasági miniszter, aki tárgyalásokat folytat a Pénzügyi Felügyelet és a biztosítótársaságok képviselőivel a részletek véglegesítéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!