Bekövetkezett, amitől a biológusok tartottak: halpusztulást okozott a masszív sóbeömlés
Fotó: Szakács László
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
2025. június 12., 17:172025. június 12., 17:17
2025. június 12., 17:532025. június 12., 17:53
Fülöp Tihamér biológus beszámolója szerint csütörtökön súlyos halpusztulást dokumentáltak Parajd alatt, a Kis-Küküllőn. A víz megnövekedett sótartalma miatt halak százai pusztulnak el – köztük több védett faj is. „A biológiai sokféleség összeomlása épp a szemünk előtt zajlik a Kis-Küküllőn!” – számolt be közösségi oldalán a szakértő.
Fotó: Szakács László
A biológus szerint sürgős beavatkozásra van szükség. Beszámolt a halpusztulásról Hartel Tibor ökológus is, aki szerint bekövetkezett, amire már a bányakatasztrófa megtörténtekor figyelmeztetett. Közösségi oldalán posztolt bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy a Kis-Küküllő folyón elpusztult vagy félholt halak tömege észlelhető, több példány kétségbeesetten próbál kiugrani a vízből annak magas sótartalma miatt. Többek között védett fajokról van szó, mint például a szivárványos ökle.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Hartel Tibor szerint a jelenlegi helyzetben semmit sem lehet tenni a megugrott sókoncentráció sújtotta halakért. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Környezetmérnöki és Környezettudományi Karának oktatója úgy véli, a Kis-Küküllő elméletileg újratelepíthető halpopulációkkal, ez a természetes folyamat azonban nagyon sok tényezőtől függ.
Fotó: Szakács László
Elkeseredett hangvételű bejegyzésben reagált a halpusztulásra Nagy András Attila halbiológus is, úgy fogalmazva: „a Kis-Küküllő felső szakaszán jelen pillanatban ami hal, az mind meghal”. „Odaveszett a remény utolsó sugara is. Köszönjük Románia, hogy ezt meg lehetett csinálni. Köszönjük, hogy ezért nem fognak senkit felelősségre vonni. Köszönjük, hogy nekünk N+1 papírra és engedélyre van szükségünk, hogy kutathassuk, védhessük ezeket az állatokat. Köszönjük, hogy nagyon gyakran ezeknek a papíroknak egy részét bizonyos fajokra meg sem adod, vagy ha megadod, akkor hónapokba, néha évekbe telik megszerezni” – írta ironikusan a BBTE oktatója.
Fotó: Szakács László
Egy másik halbiológus, Imecs István emlékeztetett, hogy számos más szakértővel együtt néhány nappal ezelőtt vázolták, milyen hatással lesz az élővilágra a sós víz. „Ezt most már élőben is láthatjuk és ez valószínű csak a kezdet. Az egymásra mutogatás és a természet pusztulása egy új állapot, amihez nehéz lesz felzárkózni. Az érintett vízfolyások és a vízfolyások mentén élő közösség évekig, akár évtizedekig fogják érezni azt, ami most van és következik. Senki ne hitegesse magát: ennél már csak rosszabb lesz. Nincs happy ending” – írta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem doktorandusza.
Mint arról beszámoltunk, a Kis-Küküllő vízének sótartalma szerdán nőtt meg jelentősen, miután a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelésével megbízott cég munkához látott, és elbontotta a külföldi szakértők javaslatára felépített vízhozamlassító gátakat, valamint úgy terelte el a patak vizét, hogy az ideiglenes medret nem szigetelte le.
A miniszter szerint a Kis-Küküllőbe jutott sós víz félméteres távot tesz meg másodpercenként, a déli órákban elérte Szovátát, és várhatóan nyolc órán belül Balázsfalvánál a Nagy-Küküllőbe, újabb nyolc óra után Gyulafehérvár térségében a Marosba jut. A zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból kiengedett vízzel hígítják a parajdi sóbányából a Kis-Kisküküllőn keresztül a Nagy-Küküllőbe és a Marosba jutó magas sótartalmú vizet, ezt a megoldást azonban a miniszter szerint csak sürgősségi esetekben, rövid ideig lehet alkalmazni, a bözödújfalusi mesterséges tó 14 millió köbméternyi vízéből ugyanis közel egymilliót már kiengedtek a parajdi bányakatasztrófa miatt.
Leállítják a vízellátást a Maros megyei Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva és Szászbogács településeken – jelentette be csütörtökön Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.
A folyó vízének sótartalma miatt csütörtökön megszakították a vízellátást több Kis-Küküllő menti településen. Leállították a gyulakuti vízművet, továbbá beharangozták a dicsőszentmártoni létesítmény leállítását is; az intézkedés nyomán 16 Maros megyei település mintegy 36 ezer lakója maradt vezetékes víz nélkül. A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtökön közölte, hogy a nap folyamán leáll a vízellátás Dicsőszentmártonban, Vámosgálfalván és Százbogácson. A lakosságnak azt ajánlották a hatóságok, hogy háztartási célra tartalékoljanak a vezetékes vízből, és arra is felhívták a figyelmet, hogy az elpusztult halakat ne fogyasszák el. A hatóságok azt is közölték, hogy a közüzemi hálózatból származó víz állatok itatására sem alkalmas.
Tánczos Barna pénzügyminiszter a bukaresti kormány csütörtöki ülésén az Országos Sóipari Társaság és a Vízművek vezetőinek menesztését kezdeményezte a parajdi helyzet súlyosbodása miatt.
Sorin Megheșan dicsőszentmártoni polgármester csütörtökön elmondta, hogy az Auchan Románia vállalat 25 ezer liter palackozott vizet adományozott, amelyet óvodáknak, családi típusú házaknak és nyugdíjasoknak osztanak ki. Emellett az állami tartalékalapból is várnak vizet, a katasztrófavédelmi felügyelőség pedig tartálykocsikban szállít az érintett településekre háztartási célra használható vizet.
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság június 2-án 30 napos veszélyhelyzetet rendelt el 16 településen, miután a parajdi sóbánya eláradása miatt megnőtt a Korond-patak és ezáltal a Kis-Küküllő vizének a sótartalma. A folyó mintegy 39 ezer lakost lát el vízzel Dicsőszentmártonban és a hozzátartozó Csüdőtelkén, Bábahalmán, Õrhegyen, továbbá Szászbogács községben (Szászbogács, Magyarsáros),Vámosgálfalva község (Vámosgálfalva, Szőkefalva, Küküllőpócsfalva), Adámos községben (Adámos, Küküllődombó, Magyarkirályfalva) és Gyulakuta községben (Gyulakuta, Havadtő, Kelementelke). A veszélyhelyzet kihirdetésekor a közüzemi vezetékes vízellátást nem állították le az érintett településeken, de figyelmeztettek, hogy a víz fogyasztásra nem alkalmas, csak háztartási célra használható.
A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás