Alternatív forrásokat használnak, a probléma enyhülésében reménykednek a Kis-Küküllő menti települések ivóvíz nélkül maradt lakói

Tehát akinek kútja van például, az nem tartozik ebbe a csoportba, és sok kútvízhasználó község van a Kis-Küküllő mentén. Így az említett öt polgármesteri hivatal vonzáskörébe tartozó települések a leginkább érintettek a vízproblémában, azok, amelyekben a Kis-Küküllő vizéből állítják elő a fogyasztásra alkalmas vizet” – ismertetteVarga József polgármester.

Palackozott ivóvíz a lakosságnak

– azaz személyenként 5 liter per személy per nap –, hiszen így írják elő a normák. De nem mérjük ki pontosan, tehát ha valaki többet visz valamivel, nincs harag. Általában Radnót környékéről hozzák ezeket a tartályokat” – mondta a közel 5000-es lélekszámú (ebből 4500-an magyarok) nagyközség elöljárója.

vagyis a 39-40 ezer lakosnak. Hozzátette, emellett Gyulakutának volt olyan szerencséje, hogy kapcsolatokon keresztül még három helyről kaptak elég szép mennyiségű ivóvizet az országból és külföldről.

korábban írtuk

Több Maros megyei településen leáll a vízellátás a Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt

Leállítják a vízellátást a Maros megyei Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva és Szászbogács településeken – jelentette be csütörtökön Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.

„A polgármesteri hivataltól hetente többször kimegyünk és palackozott vizet is osztunk az idősebbeknek, legfőképpen a 65 éven felüli embereknek, de az iskoláknak, óvodáknak, bölcsődéknek is. Kiemelten figyelünk az ágyhoz kötött, szenvedő betegekre, hogy legyenek ellátva elegendő palackozott vízzel, számukra házhoz szállítottuk az ivóvizet” – számolt be lapunknak Gyulakuta polgármestere.

Varga József rámutatott, a Maros megyei vészhelyzeti bizottság döntése értelmében nem használható a vezetékes vízhálózat, amelybe a parajdi bányakatasztrófa miatt került be a sok só. Mint részletezte, a Gyulakuta községhez tartozó hat közül három településen működik vezetékes vízhálózat, ez a három település jelen pillanatban tartalékvízből él, vagyis abból a vízmennyiségből, ami a tartalékalapot képezi. „Kelementelkén van egy tartályunk, amelyik 170 köbméter vízzel van tele és vészhelyzetben szoktuk használni. Gyulakután van két darab tartályunk, amely egyenként 250 köbméteres.

Pillanatnyilag mi körülbelül 500 köbméterrel rendelkezünk, ami véleményem szerint másfél napig bőven elegendő kellene hogy legyen” – mondta az elöljáró. Kiemelte, ha a vízfogyasztók megértik a gondokat, és tényleg ésszerűen használja fel ezt a vízmennyiséget, akkor talán több mint másfél napig elég lesz.

Nem vagyok biztos benne, de azért a remény él bennem, hogy meg tudjuk oldani, hogy a vezetékes víz a község területén ne álljon meg” – mondta a polgármester. Kérdésünkre, hogy meddig tarthat ez a nehéz időszak, Varga József azt mondta, nehéz megítélni, megsaccolni.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság rendelkezése szerint folytatják az érintett lakosság ellátását ivóvízzel, háztartási vízzel, illetve az állatok itatására alkalmas vízzel. A prefektúra emlékeztet: a 16 érintett településen összesen 61 ivóvízelosztó pont működik jelenleg, de ezek száma az igények függvényében változhat. A közlemény szerint a környezetőrség Maros megyei kirendeltsége kifogja a Kis-Küküllőből a magas sókoncentráció miatt elpusztult halállományt.

A hatóságok emlékeztetik a lakosságot, hogy az elpusztult halak fogyasztása tilos, mert az egészségre veszélyes. A megyei egészségügyi igazgatóság felszólította az egészségügyi intézményeket, hogy készüljenek fel az esetleges ételmérgezéses esetekre. A víz minőségét továbbra is folyamatosan ellenőrzik, és a hatóságok minden új fejleményről és döntésről tájékoztatják a nyilvánosságot - közölte még a prefektusi hivatal.

korábban írtuk

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.