A Maros megyei Gyulakután is alternatív források segítségével oldják meg a vízellátást
Fotó: Haáz Vince
Átmenetileg szünetel a szolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez, de több alternatív forrásból igyekeznek pótolni a vizet, és mind az öt érintett polgármesteri hivatal gőzerővel dolgozik a probléma enyhítésén – mondta el a Krónikának Varga József, a Maros megyei Gyulakuta község polgármestere. Az elöljáró szerint a község lakosságának a helyzethez képest jó a közérzete, és abban bíznak, hogy alternatív forrásaik segítségével átvészelik a nehézségeket, amelyek pár nap elteltével remélhetőleg legalább részben enyhülni fognak.
2025. június 13., 19:032025. június 13., 19:03
2025. június 13., 19:282025. június 13., 19:28
Vízellátási gondokkal küszködik a lakosság azokon a Kis-Küküllő menti településeken, amelyekben a parajdi bányakatasztrófa miatt magas sókoncentrációjúvá vált folyó vizét használták vezetékes vízként. Varga József, a Maros megyei Gyulakuta RMDSZ-es polgármestere a Krónika megkeresésére pénteken kora délután elmondta, a polgármesteri hivatalok igyekeznek helytállni, és alternatív forrásokból biztosítani a lakosság ellátását. A parajdi bánya elárasztása miatt ökológiai katasztrófa körvonalazódik, a halpusztulás már bekövetkezett, mivel a Parajd és Szováta környéki folyóvizeknek nagy mértékben megnövekedett a sótartalma: ez érinti a Korond-patakot, a Szováta-patakot és a Kis-Küküllő folyót is.
A Kis-Küküllő folyó vize mostanra – átmenetileg – használhatatlan vált, miután a parajdi bányakatasztrófa miatt rendkívül magassá vált a sókoncentráció
Fotó: Haáz Vince
Gyulakuta polgármestere a sóssá vált Kis-Küküllő által érintett környék vízellátásával kapcsolatban megkeresésünkre elmondta, öt polgármesteri hivatalt érint a probléma, amely összesen 39 ezer embernek okoz gondot. Az öt polgármesteri hivatal a következő: Dicsőszentmárton megyei jogú város, Szászbogács, Ádámos, Vámosgálfalva és Gyulakuta község.
Tehát akinek kútja van például, az nem tartozik ebbe a csoportba, és sok kútvízhasználó község van a Kis-Küküllő mentén. Így az említett öt polgármesteri hivatal vonzáskörébe tartozó települések a leginkább érintettek a vízproblémában, azok, amelyekben a Kis-Küküllő vizéből állítják elő a fogyasztásra alkalmas vizet” – ismertetteVarga József polgármester.
– azaz személyenként 5 liter per személy per nap –, hiszen így írják elő a normák. De nem mérjük ki pontosan, tehát ha valaki többet visz valamivel, nincs harag. Általában Radnót környékéről hozzák ezeket a tartályokat” – mondta a közel 5000-es lélekszámú (ebből 4500-an magyarok) nagyközség elöljárója.
Varga József polgármester (kockás ingben) is kiveszi a részét a lakosság számára küldött palackozott víz lerakodásából
Fotó: Haáz Vince
vagyis a 39-40 ezer lakosnak. Hozzátette, emellett Gyulakutának volt olyan szerencséje, hogy kapcsolatokon keresztül még három helyről kaptak elég szép mennyiségű ivóvizet az országból és külföldről.
Leállítják a vízellátást a Maros megyei Dicsőszentmárton, Vámosgálfalva és Szászbogács településeken – jelentette be csütörtökön Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár.
„A polgármesteri hivataltól hetente többször kimegyünk és palackozott vizet is osztunk az idősebbeknek, legfőképpen a 65 éven felüli embereknek, de az iskoláknak, óvodáknak, bölcsődéknek is. Kiemelten figyelünk az ágyhoz kötött, szenvedő betegekre, hogy legyenek ellátva elegendő palackozott vízzel, számukra házhoz szállítottuk az ivóvizet” – számolt be lapunknak Gyulakuta polgármestere.
A Kis-Küküllő folyó a maros megyei Gyulakutánál
Fotó: Haáz Vince
Emlékeztetett, a magas sókoncentráció miatt a Maros megyei Gyulakuta községnek és más Küküllő-menti településeknek is lezárták a vezetékes vízhálózatát péntekre virradó éjjel, fél egy órakor, úgyhogy más forrásokból oldják meg a lakosság vízellátását. Azt is kifejtette, Gyulakután a közhangulat viszonylag nyugodt,
Varga József rámutatott, a Maros megyei vészhelyzeti bizottság döntése értelmében nem használható a vezetékes vízhálózat, amelybe a parajdi bányakatasztrófa miatt került be a sok só. Mint részletezte, a Gyulakuta községhez tartozó hat közül három településen működik vezetékes vízhálózat, ez a három település jelen pillanatban tartalékvízből él, vagyis abból a vízmennyiségből, ami a tartalékalapot képezi. „Kelementelkén van egy tartályunk, amelyik 170 köbméter vízzel van tele és vészhelyzetben szoktuk használni. Gyulakután van két darab tartályunk, amely egyenként 250 köbméteres.
Pillanatnyilag mi körülbelül 500 köbméterrel rendelkezünk, ami véleményem szerint másfél napig bőven elegendő kellene hogy legyen” – mondta az elöljáró. Kiemelte, ha a vízfogyasztók megértik a gondokat, és tényleg ésszerűen használja fel ezt a vízmennyiséget, akkor talán több mint másfél napig elég lesz.
A Maros megyei Gyulakután is ihatatlanná vált a magas sókoncentráció miatt a vezetékes víz
Fotó: Haáz Vince
„Az is lényeges, hogy a megyei vészhelyzeti bizottság vezetése, valamint az Aquaserv nagytérségi vízellátó segítségével ma hozzánk érkezett egy 30 tonnás vízszállító autó, amely
Nem vagyok biztos benne, de azért a remény él bennem, hogy meg tudjuk oldani, hogy a vezetékes víz a község területén ne álljon meg” – mondta a polgármester. Kérdésünkre, hogy meddig tarthat ez a nehéz időszak, Varga József azt mondta, nehéz megítélni, megsaccolni.
Fotó: Haáz Vince
Megkérdeztük azt is, hogy a lakosság miként viszonyul a vízhiányos időszakhoz, milyen az emberek közérzete. Az elöljáró szerint Gyulakuta község területén a helyzethez képest jó, a lakosok megértették a gondokat. „A megyei vészhelyzeti bizottság és Gyulakuta polgármesteri hivatala is érzi a feladat súlyát, tudja, hogy mi a dolga, fel tudja mérni annak a fontosságát és a legjobb tudásával azért harcol, hogy ezeket a gondokat zökkenőmentesen kezelje, ne keltsen pánikot a lakosság” – mondta a polgármester.
Továbbra is kritikus a helyzet a parajdi bányakatasztrófa miatt sóval szennyezett Kis-Küküllő vízgyűjtő területén, az illetékes hatóságok sürgősségi intézkedéseket hoznak a lakosság védelme és vízellátása érdekében – közölte pénteken délután a Maros megyei prefektúra. Miután péntek hajnalban 2200 mg/l sótartalmú árhullám érkezett a Kis-Küküllőn, a dicsőszentmártoni vízüzemet leállították> egy nappal korábban leállították a gyulakutai vízüzemet is. A két üzem a tartalék vízkészletéből biztosítja a vezetékes vizet a készlet kimerülésééig.
Gyulakután egy személy naponta körülbelül 5 liternyi vizet kap
Fotó: Haáz Vince
A Maros megyei vészhelyzeti bizottság rendelkezése szerint folytatják az érintett lakosság ellátását ivóvízzel, háztartási vízzel, illetve az állatok itatására alkalmas vízzel. A prefektúra emlékeztet: a 16 érintett településen összesen 61 ivóvízelosztó pont működik jelenleg, de ezek száma az igények függvényében változhat. A közlemény szerint a környezetőrség Maros megyei kirendeltsége kifogja a Kis-Küküllőből a magas sókoncentráció miatt elpusztult halállományt.
A hatóságok emlékeztetik a lakosságot, hogy az elpusztult halak fogyasztása tilos, mert az egészségre veszélyes. A megyei egészségügyi igazgatóság felszólította az egészségügyi intézményeket, hogy készüljenek fel az esetleges ételmérgezéses esetekre. A víz minőségét továbbra is folyamatosan ellenőrzik, és a hatóságok minden új fejleményről és döntésről tájékoztatják a nyilvánosságot - közölte még a prefektusi hivatal.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!