Semmilyen, még a tengeri élővilág sem tudna alkalmazkodni az annyira megsokszorozódott sókoncentrációjú vízhez, mint amilyenné a Kis-Küküllő is vált
Fotó: Haáz Vince
Nagyon rossz jövőképre kell felkészülni a Kis-Küküllő mentén szakértők szerint, mivel nem lehet eltüntetni a vizekbe, altalajba bejutott brutális sómennyiséget a természetből. Az élővilág kipusztul: semmilyen, még a tengeri élővilág sem tudna alkalmazkodni az annyira megsokszorozódott sókoncentrációjú vízhez, mint amilyenné a Kis-Küküllő is vált – hívta fel a figyelmet Imecs István halbiológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) doktorandusza a Krónikának. Szerinte a sószennyezés gazdasági, szociális problémákat fog okozni a Kis- és Nagy-Küküllő mentén élő emberek számára is.
2025. június 14., 19:022025. június 14., 19:02
2025. június 14., 23:402025. június 14., 23:40
Imecs István halbiológus, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) doktorandusza lapunk megkeresésére arról beszélt, hogy milyen hatalmas károkat okozott és fog továbbra is okozni az a hatalmas sókoncentráció, ami bekerült a Kis-Küküllő vizébe, onnan pedig más vizekbe is. Mint mondta,
tehát minden gerinctelen állat, ami a mederben él – beszélhetünk itt kagylókról, kérészekről, szitakötőlárvákról, stb. Az ökológiai katasztrófa nagyon nagy léptékű, és a Kis-Küküllő mentén élő emberi közösségek életét is befolyásolja: a magas koncentrációjú sós víz bekerült az altalajba, és a növények szervezetére is hosszú, beláthatatlan ideig fog hatni.
Imecs István halbiológus: „szennyezés ez is, akárcsak a ciánszennyezés, és kipusztul az élővilág: nemcsak a halak, de a teljes makrogerinctelen élővilág”
Fotó: Imecs István/Facebook
A szakértő Máthé István mikrobiológussal és Nagy András Attila halbiológussal folyamatosan dolgozik a helyszínen is, és próbálják követni a helyzet alakulását. „Azt is tudni kell, hogy a kutatók közül mindenkinek van szakmai magánélete, tehát ezt a munkát önkéntesen végezzük. Nagyon örülnénk, hogyha az állami intézmények a témát folyamatosan kommunikálnák: ott van a mezőgazdasági minisztérium alá tartozó országos halászati és vízi élővilágért felelős ügynökség (A.N.P.A. – Agenția Națională pentru Pescuit și Acvacultură), amely a halakért, a vízi élővilágért felel, aztán a vízügy, és más intézmények is működnek, de nem kapunk elég információt. Ezért a szakmai kíváncsiság és nyilván az elkeseredettség vezet minket arra, hogy mi magunk menjünk és próbáljunk adatokat gyűjteni” – magyarázta a Krónikának Imecs István.
bemutatván, hogy mi vár az élővilágra, ha nő a sókoncentráció az édes vizekben – utalt Imecs István arra cikkre, amit a Krónika is közölt és amely itt olvasható. Az aláírók közt Imecs István is szerepel.
A Kis-Küküllő vizében akkora a sókoncentráció, hogy rohamosan pusztul az élővilág
Fotó: Haáz Vince
„Itt most akár százszoros állapotokról is beszélünk, a szennyezés a létező legextrémebb szinten van most. Ilyen állapotokhoz semmiféle élővilág nem tud alkalmazkodni, valószínűleg a tengeri se. Ennyire extrém és folyamatos nyomás kapcsán el lehet mondani, hogy nincs élet már” – mondta Imecs István.
Rámutatott, Máthé István megnevezte azokat a koncentrációkat, amiket csütörtökön mért, pénteken az ő kollégájuk vett vízmintákat, gyűjti az adatokat, ezek nincsenek még összesítve, a szakember szombaton is egész nap terepen tartózkodott. „Ezekből fogunk majd egy átfogóbb nyilatkozatot hamarosan kiküldeni a sajtónak. Pénteken a Küsmöd-pataknál, a Kis-Küküllő egyik mellékvízfolyásánál vizsgálódott a kollégám, és azt tudjuk elmondani, hogy a kistestű halak, valamint a nagyobb testűek kisebb egyedei találhatóak parti zónákban, ahol a víz lelassul. Itt azt lehet látni, hogy
ezeket nehéz most látni” – mondta a halbiológus.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
Nagyon zavaros a víz, nem áttetsző, tehát nem lehet látni a meder alját és ráadásul most a Küsmöd-patak megnövekedett, nagy mennyiségű víz jön le a gátból. „Így a lentebbi szakaszon még kevesebb lehetőség lesz arra, hogy jól átlássuk a halállomány pusztulását. Lehet, hogy a víztározóból leeresztik a vizet, így hígítják a folyót, de ez nem fenntartható állapot sokáig. Ha mondjuk egy hónap alatt készül el a csőrendszer, amibe a Korond-patakát akarják bevezetni, és addig ez az extrém állapot fennáll, akkor az az egy hónap olyan mértékű nyomást jelent az élővilágra, amit még csak definiálni sem tudunk” – mutatott rá Imecs István.
„Most az első lépést látjuk, hogy elpusztulnak a halak. Ez az első reakció. Valószínűleg már korábban elpusztult a teljes makrogerinctelen élővilág, tehát minden gerinctelen állat, ami a mederben létezik, él – beszélhetünk itt kagylókról, kérészekről, szitakötőlárvákról, stb. Mindenről, ami ott él a vízben és velük táplálkoznak a halak. Tehát ezt a teljes élővilágot úgy, ahogy van, elveszítettük, a halak is nagy eséllyel teljesen kipusztultak” – hívta fel a figyelmet a halbiológus.
A Kis-Küküllő a Maros megyei Sóváradnál. A hatalmas mennyiségű só nem fog eltűnni egyhamar a természetből
Fotó: Haáz Vince
„Tehát azt a mennyiségű sót, amit most kioldva visz a víz és le fog rakni odébb-odébb-odébb a partokon, bejuttatja a különböző part menti, partközeli vízérrendszerekbe és azáltal a teljes part menti növényvilágot is károsítja. Mert a part menti növényzet fel fogja szívni ezt a vizet, hiszen abból táplálkozik, és felszívják a folyó két oldalán található mezőgazdasági területek is. Valószínűleg kiszáradások is történnek, mert a só bekerül a növények szervezetébe” – mondta a szakember.
A Kis-Küküllő Sóváradnál. Tömeges halpusztulás következett be a folyón
Fotó: Haáz Vince
„Beszélhetünk akár évtizedekről is. Ha hasonló eseteket keresve a szakirodalmat nézzük, kiderül: évtizedekbe telik, amíg a természetből teljes mértékben eltűnik a só. Tehát fel kell készülni nagyon rossz jövőképre. Ez egzisztenciális kérdés lesz, gazdasági, szociális problémákat fog okozni a Küküllő mentén, a Kis-Küküllő mentén elsősorban, de a Nagy-Küküllő mentén is.
Nem a pánikkeltés a fontos, de azt se szabad, hogy vágyálmokban ringassuk az embereket, és azt mondjuk, hogy egy-két nap, egy hét, utána áll vissza minden a régi kerékvágásba” – mondta a halbiológus.
Rengeteg halfajt láttak már elpusztulva a szakemberek is
Fotó: Haáz Vince
Mint fogalmazott, ezt a brutális sómennyiséget nem lehet eltüntetni a természetből, a vízrendszerekből, az altalajból, mindenhonnan, ahová bejutott, szépen beszivárgott.
eltüntetése. Újra és újra beleesünk a saját csapdánkba, miszerint homokba dugjuk a fejünket és azt várjuk, hogy hátha eltűnik a probléma. Tudomásul kell vennünk: nem tűnik el. Tudjuk, érezzük, látjuk, halljuk, van tapasztalatunk róla, de mégse akarjuk elfogadni, hogy meg kell előzni a bajt. Beszélhetünk itt most a bányáról, de utána egyértelművé kellett volna válnia mindenki számára, hogy ha ez a só bekerül a vízrendszerbe, akkor problémákat okoz. Tehát ezzel intenzíven kellett volna foglalkozni, hogy elkerüljük a katasztrófát” – mondta a halbiológus.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A halakról szólva elmondta, a parti zónában megtalálható fajok között védett fajok is vannak. „Elpusztulva láttunk már sok halfajt, ilyen például a sujtásos küsz, a szélhajtó küsz, a rózsás márna, a kövi csík, a Petényi márna, a kőfúró csík, a fejes domolykó, az erdélyi ingola és a fenékjáró küllő, halványfoltú küllő. Most minden elpusztul, a só mindent elpusztít, az egész színes állatvilágot. De a helyi gazdaságokban lévő állatok is fogyasztották a folyónak a vizét.
Nézelődők a Kis-Küküllő mellett. A tömeges halpusztulás sokak érdeklődését felkelti
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, hígítani lehet a vizet egy bizonyos szintig, de nem tudni, meddig. „Jön a száraz időszak, a víztározókból vajon meddig fogják tudni leengedni a vizet a hígítás céljából? Meddig tudja megengedni az édesvíztározásra szánt rendszer, hogy kiengedje a vizét, ami talán a következő hónapok krízisidőszakának lenne az ivóvize? Valószínűleg lesz egy pillanat, és az nagyon hamar eljön, amikor azt mondják, hogy ez már óriási probléma, hogyha ennél többet engedünk le” – szögezte le Imecs István. Mint mondta, például le lehet engedni a zetelaki víztározóból a vizet, hogy a Nagy-Küküllőt hígítsák, de nem sokáig, hiszen ha egy hónapig kell ezt csinálni, akkor ki fog ürülni minden.
Arról, hogy a katasztrófát hogyan lehetett volna megelőzni, vagy a még nagyobb bajt miként lehetne még megelőzni, Imecs István azt mondta: alapvetően ez nehéz kérdés, civil szakember szemével nehéz értelmezni, hogy hol van az ok-okozati összefüggés a tevékenységek között.
Közben nincs egy forgatókönyv, ami szerint ha még fel is kell áldozni bizonyos dolgokat, de a nagyobb cél érdekében létezik terv, irány – és ha ennek mentén haladunk, legalább sejtjük, mi lesz a kifejlet. Ilyen nincs. Jelen esetben látni kellett volna, hogy ha a nagy sótartalmú vizet próbáljuk lelassítani, és ha valaha el kell ezt engednünk, akkor annyit csináltunk, hogy
Úgy fogalmazott, valószínűleg ez elkerülhetetlen volt, de valamiért azt várná a világ, hogy ilyenkor összefog mindenki és menti a menthetőt – közben nem ez történt.
Az ökológiai katasztrófa nagyon nagy léptékű, és a Kis-Küküllő mentén élő emberi közösségek életét is befolyásolja
Fotó: Haáz Vince
„A folyó halállományára nem gondolt senki az állami intézmények közül, vagy nem foglalkoztak vele, nem volt prioritás. Az emberi egzisztenciális kérdések felülírnak mindent, viszont akkor most talán el kell mondani, hogy az élővilág kipusztul, a közösségek pedig legyenek felkészítve arra, hogy mi vár rájuk.
Meglátása szerint most azzal kellene foglalkozzon minden érintett közösség, hogy tervezze meg a jövőjét, gazdálkodjon a természeti erőforrásaival okosan és ne pazaroljon, gondoljon mindig a legrosszabb szcenárióra. „Ne éljünk abban a hitben, hogy ez velünk nem történhet meg, sajnos az ökoszisztémák kezdenek megroppanni a nagy nyomás alatt. Beszélhetünk klímaváltozásról, sok mindenről, de ezeket a dolgokat,
Azt is kifejtette, amíg nem lesz egy olyan precedens, ahol azt látjuk, hogy demokratikus eszközökkel oldanak meg valamit és elébe mennek a következő ilyen problémának, addig sajnos fel kell készülni arra, hogy hasonló katasztrófák bárhol és bármikor előfordulhatnak.
Sajnos ide jutunk. Az mindenki számára világos, hogy a parajdi közösség, a Kis-Küküllő menti közösség segítségre szorul. Ne hitegessük, ne hagyjuk válaszok nélkül, ne hagyjuk magukra az embereket” – hívta fel a figyelmet.
„Olyan hígítás vagy hígulás előfordulhat, ami esetleg »karcolja» a halak toleranciaszintjét – de ezt is csak feltételezzük. Minden attól függ, hogy meddig tart ez a nyomás. Ha a nyomást meg lehet szüntetni, azután már édesvízzel pótolódik a rendszer és folyamatosan frissül. Ha ez megy egy hónapig, akkor valójában nem lesz ahonnan már pótolni megfelelő mennyiségben és minőségben az édesvizet, és akkor amíg csak tart a vízfolyás, addig ez a só mindent ki fog pusztítani. Ez egy szennyezés, olyan, mint a ciáné. Nem olyan toxikus, mint a cián, viszont a só, vagy bármilyen más szennyezés ilyen óriási koncentrációban hatalmas problémákat okoz” – mutatott rá a Krónikának Imecs István.
Több szakaszon is halpusztulást okozott a Kis-Küküllőn, hogy a parajdi sóbányánál zajló patakelterelési munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak sókoncentrációja. A térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás