Jakab Zoltán egy csokor korai retekkel. Most készítik elő a fóliasátrakat a kora nyári szezonra
Fotó: Makkay József
Régi idők szép emléke a piacon megvásárolható házi paradicsom, paprika, uborka, azok a közkedvelt tájfajták, amelyek mára jórészt kivesztek a köztudatból. Akik az ízletes, régi fajtákat mégis felkarolják, biztos vásárlóközönségre számíthatnak. Egy ilyen gazdacsaládnál jártunk a Nagyvárad közeli Hegyközcsatárban: gazdaságuk mindössze hetven árnyi terület, ám megélnek belőle.
2024. február 12., 09:012024. február 12., 09:01
2024. február 12., 09:302024. február 12., 09:30
A Nagyváradtól 12,5 kilométerre fekvő Hegyközcsatár a megyeszékhely közelsége miatt zöldségtermesztésre és piacolásra egyaránt ideális hely, azonban az 1034 főt számláló, többségében magyar községközpontban mindössze két család él meg piacolásból. A földek zömét agrárvállalkozók művelik, a falu határában elsősorban gabonatermesztéssel foglalkoznak.
Laskovics István Bihar megyei falugazdásszal
A rendszerváltás utáni években a hegyközcsatári család mai gazdálkodási modellje még széles körben elterjedt volt a Nagyvárad környéki falvakban, napjainkra azonban alig maradtak piacoló kistermelők. A megyeszékhely zöldségpiacait ellepték a külföldi importárut kínáló viszonteladók. A falugazdász szerint az országszerte elterjedt jelenséget szinte lehetetlen kiszűrni, mert a legtöbb viszonteladó őstermelői igazolással árul.
Jakab Irénke az őszről maradt parcellán tallóz
Fotó: Makkay József
„Van, aki húsz ár területre ültet burgonyát, közben naponta piacol, és egy év alatt elad egy-két hektárnyi krumplit. De ugyanez érvényes más zöldségekre is. A polgármesteri hivatalnak, a piacfelügyelőségnek nem áll rendelkezésére olyan csapat, amelyik ezt képes ellenőrizni. Gyakorlatilag a vásárlók nagystílű megtévesztése, átverése folyik” – magyarázza a mezőgazdasági szakember, miközben számba vesszük hegyközcsatári vendéglátóink boldogulását.
18 árnyi fóliasátor sorakozik a hegyközcsatári portán
Fotó: Makkay József
Kétszemélyes családi gazdaság
Jakab Irénke és Zoltán végigvezet a talajlazításra előkészített fóliasátrakban. Nagyjából decemberben állt le a piacolás, akkorra értékesítették a gyökér-, valamint az ősszel vetett zöldségek utóját. Mivel hidegfóliás zöldségtermesztéssel foglalkoznak – a téli hónapokban nem éri meg a fóliaházakat fűteni –, tél végén, kora tavasszal kezdődik a melegágyakban a palántanevelés, amivel május második felében tudnak piacolni.
Az Év zöldségtermesztője kitüntetést tavaly decemberben a sándorhomoki Diószegi Istvánnak ítélte oda a Partiumi Falugazdász Hálózat. A tíz éve zöldségtermesztéssel foglalkozó gazdacsalád több újítással alapozta meg tízhektáros zöldségesfarmjának sikerét.
„Nem termelünk zöldhagymát, hónapos retket, korai salátát, mert nem tudnánk idejében kiültetni a sárgadinnyét, paradicsomot, paprikát, vinettát.
Csak így térül meg a több hónapnyi kemény munka” – magyarázza Irénke, aki a késő őszről itt maradt retekágyásban bóklászik csokornyi primőr után. A szomszédos fóliaházban néhány sorba korai karalábét ültettek, ez az egyetlen primőr, ami a palántázási „hajrá” előtt még kikerül a beültetésre váró védett területről.
Korai karalábé a fóliasátorban
Fotó: Makkay József
A falugazdász szavaira reagálva Jakabék elárulják, csak úgy sikerült talpon maradniuk, hogy kialakult egy hűséges vásárlóközönségük, amelyik különbséget tesz a piacokon árult nagyáruházi importáru és a helyi termékek között. „Évekbe telt, amíg visszatérő vásárlóink lettek, akik megbíznak bennünk. Sokan jártak már a portán, hogy meggyőződjenek, valóban mi termeljük a zöldséget. Mindenkit szívesen látunk, hogy nézzen szét, és helyben vásároljon.
A feleségem vagy én mindig itthon vagyunk, amíg a másik piacol, így háztól is értékesítünk” – magyarázza a családi munkamegosztást Zoltán.
Nincsenek gyerekeik, napszámosokat pedig nem fogadnak, mert bevallásuk szerint abból több kár származik, mint haszon. A fóliaházi zöldséggel csínján kell bánni, amihez kevés embernek van érzéke.
Talajelőkészítésre váró fóliasátor, ahova palántákat fognak kiültetni
Fotó: Makkay József
Önerőből épített melegházak
A váradi nagypiacon a Jakab család két asztalt bérel, de eljárnak a hegyközpályi piacra és az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett nagyváradi hetivásárokra is zöldséggel. Ezek az értékesítési lehetőségek biztosítják az éves bevételi forrást, amiből főállásban, gazdálkodásból meg tudnak élni. Ebből sikerül minden évben beruházni, fejleszteni valamit. Egy-egy mezőgépet vásárolnak, tatarozzák a fóliasátrakat, vagy újat építenek.
Tavaly júniusi uborkasor. Maximum egy hónapot terem többszöri permetezés nélkül
Fotó: Jakab Zoltán
Azt mondja, olyan drága cégektől megvásárolni, hogy inkább önerőből készít el mindent, csak a hozzávaló nyersanyagot vásárolja meg lerakatokból.
A hegyközcsatári fóliasátrak legértékesebb júniusi növénye a sárgadinnye
Fotó: Jakab Zoltán
Hűséges vevőkör
A Jakab család nem híve az államilag támogatott zöldségprogramnak sem. Valamikor bele akartak vágni, de Irénke asszony súlyosan megbetegedett, és hosszú időbe telt a gyógyulása. Azóta súlyos allergiatünetekkel küzd, ha vegyszerezett zöldséget vagy gyümölcsöt fogyaszt. Egy-két enyhébb, réztartalmú szeren kívül semmilyen növényvédő szert vagy műtrágyát nem használnak a hegyközcsatári családi gazdaságban.
A fóliában termesztett korai burgonya szintén a júniusi hónap keresett terménye
Fotó: Jakab Zoltán
„Volt olyan év, hogy tönkrement egy fóliaháznyi paradicsom, mert nem permeteztük. Mindig arra törekszünk, hogy addig tudjunk piacolni, amíg egészséges a növény. Ez főleg a paradicsomra és uborkára érvényes, ezek a legérzékenyebb zöldségfélék, hamar megbetegszenek” – meséli Irénke, aki a ház melletti éléskamrában mutatja a befőzött zöldségeket. Paradicsomlétől zakuszkáig sok mindent készítenek, ami nem kél el a piacon, másnap feldolgozzák, és úgy értékesítik.
Aki megkóstolja a hegyközcsatári paradicsomot, paprikát vagy uborkát, az visszajár a faluba vásárolni, vagy megkeresi a piacokon a hegyközcsatári gazdacsaládot.
Befőtteskamra. A piacról megmaradt zöldséget a Jakab család feldolgozza
Fotó: Makkay József
Zöldségeik eltarthatósága azonban korlátozott, mert növényvédő szerek híján hamar meglágyulnak, megpuhulnak, de befőzésre így is kiváló alapanyagok. Irénke asszony szerint sokan éppen ezért szeretik és keresik zöldségeiket. Az egyre bővülő vevőkörnek köszönhetően immár 15 éve megélnek családi kertészetükből.
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Az egészséges táplálkozás iránti igény támasztja fel a hagyományos zöldség- és gyümölcsfajták széleskörű termesztését. A Krónikának nyilatkozó Józsa Eszter növényorvos szerint a tájfajták kisebb hozamát a kiváló beltartalom kárpótolja.
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Megyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
szóljon hozzá!