Ha szerencsénk van, a zöldségpaicokon hagyományos tájfajtákat is találhatunk
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egészséges táplálkozás iránti igény támasztja fel a hagyományos zöldség- és gyümölcsfajták széleskörű termesztését. A Kárpát-medencében meghonosodott Tündékert mozgalom a régi, hagyományos fajták újrafelfedezéséért küzd, Erdélyben is több szervezet karolta fel a kezdeményezést. A Krónikának nyilatkozó Józsa Eszter marosszéki növényorvos-falugazdász szerint a tájfajták kisebb hozamát a kiváló beltartalom kárpótolja, ezért mutatkozik egyre nagyobb kereslet az ilyen zöldségek és gyümölcsök iránt.
2023. szeptember 16., 18:342023. szeptember 16., 18:34
2023. szeptember 16., 19:242023. szeptember 16., 19:24
Kárpát-medence-szerte elkezdődött a zöldség- és gyümölcsfajok hagyományos tájfajtáinak a feltérképezése. Az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén becslések szerint mintegy 800 tájfajta létezett Székelyföldtől Őrvidékig, Kárpátaljától és Felvidéktől az anyaországon át Délvidék legdélibb csücskéig. Ez a hatalmas genetikai kincs mára jórészt feledésbe merült. A hagyományos gyümölcs- és zöldségfajták helyét kiszorították a nagyüzemi mezőgazdaság számára kinemesített, egységes kinézetű és nagy hozamú hibridek, amelyek beltartalma azonban távol áll a tájfajták minőségétől.
amiből zöldségpiacokra és internetes forgalmazásra egyaránt jut. A felhozatalt nem lehet a nagyüzemi mezőgazdaság kínálatához hasonlítani, a tájfajták iránt növekvő vásárlói igény azonban azt mutatja, hogy hosszabb távon biztos piacra számíthat az, aki a mezőgazdaságnak ebbe az ágazatába fektet.
Józsa Eszter falugazdász Erdély-szerte tart előadásokat a tájfajták védelméről
Fotó: Facebook/Józsa Eszter
A Magyarországról indult és az egész Kárpát-medencére kiterjedő – az őshonos fajták megmentésére kezdeményezett – Tündérkert mozgalom Erdélyben is megvetette a lábát. Szatmárnémetiben Tündérkert a tanyán címmel szeptember elején egész napos rendezvényt tartott a témában a Partiumi Falugazdász Hálózat, ahol mezőgazdasági szakemberek ismertették a mozgalommal kapcsolatos fejleményeket. A rendezvény egyik előadója Józsa Eszter növényorvos, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza volt, aki szívügyének tekinti a hagyományos erdélyi tájfajták felkarolását.
A Krónika érdeklődésére elmondta, még távol állunk a Magyarországon beindult mozgalom eredményeitől, de az erdélyi tevékenység is biztató. ,,Szatmárnémetiben magyar egyházi adományként több hektáros területen kezdődött el a hagyományos erdélyi gyümölcsfajták feltérképezése és megmentése.
és a kertjükből származó oltóanyagot a szatmári telephelyre viszik. Eddig mintegy hatvan hagyományos erdélyi gyümölcsfajtát sikerült összegyűjteni” – fogalmazott portálunknak az Erdőszentgyörgyön élő mezőgazdasági szakember.
Józsa Eszter szerencsés egybeesésnek tartja, hogy az Európai Unió egyik direktívája is felkarolta a hagyományos fajták európai védelmét. A brüsszeli döntés immár jogi hátteret biztosít a tagállamok számára, hogy minden lehetséges eszközzel védelmezzék hagyományos mezőgazdasági fajtáikat. Romániában Suceava és Buzău megyében működik génbank, ahova a Románia területén ismert hagyományos fajtákat összegyűjtik, és a magokat speciális körülmények között mélyfagyasztott állapotban, tíz évig tárolják. Ezt követően újabb tíz évre friss magok kerülnek a génbankba.
,,Kolozsváron az Eco Ruralis civil szervezet karolta fel az ügyet.
Jelentős felhozatallal rendelkeznek: időben fel kell iratkozni a magokra, és postán juttatják el az érdekelteknek a rendelést. A szatmárnémeti faiskola hagyományos fajtáiból egy-két éven belül szerezhető majd be több tíz alma, körte, szilva és egyéb gyümölcsfajta csemetéje. De vannak Székelyföldön is ehhez hasonló kezdeményezések” – ismertette a jelenlegi beszerzési lehetőségekre Józsa Eszter.
Háziparadicsom. A zamatos zöldség sokáig nem bírja a szállítási és forgalmazási strapát
Fotó: Facebook/Józsa Eszter
Napjainkban divattá vált az egészséges táplálkozás. A szakember szerint jobb lenne, ha ez mindennapi szokásunkká válnak, de így is jelzésértékű, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság mennyiségorientáltságára alternatívákat kereső kistermelők jó úton járnak.
A hibridekkel az a legnagyobb baj, hogy a nemesítő állomások a hosszú utaztatásra és a nagyáruházak polcaira tervezik a zöldségeket és gyümölcsöket. Ebben a nemesítési módszerben nem az ízvilág és a beltartalom a lényeg, hanem a termék piacossága. A vastag húsú és héjú hibridparadicsom akár több ezer kilométeres szállítást is ki kell bírjon, plusz a nagyáruházak polcain eltöltött hosszú időt. Erre alkalmas terményt csak nagy kompromisszumok árán lehet kinemesíteni és rengeteg növényvédő szerrel előállítani a gyümölcsöt. Ezzel szemben
Józsa Eszter szerint az ilyen háziterméket zöldségpiacokról vagy interneten keresztül, direkt a gazdától lehet megvásárolni.
,,Aki már kóstolt kiskertben termesztett hagyományos fajtájú paradicsomot, az jól tudja, hogy ízvilágban nem lehet összehasonlítani a nagyüzemi felhozatallal. Aki időt szán arra, hogy ilyen termékeket keressen és vásároljon, az fontos lépést tesz az egészséges táplálkozás irányába” – nyomatékosította lapunknak a növényorvos.
Hibridparadicsom. A nemesítők nem a minőségre, hanem a külalakra és a mennyiségre törekszenek
Fotó: Facebook/Józsa Eszter
A tájfajták előnyeként Józsa a jóval kisebb számú növényvédelmi munkát emeli ki. Kevesebb vegyszert igényelnek, mert hoszú évtizedek vagy évszázadok során természetes módon alkalmazkodtak a helyi ökológiai feltételekhez.
Másik előnyük, hogy a gazda az otthon termesztett növény magját maga is elő tudja állítani. Habár ez nem olyan minőségű, mint a szakszerűen előállított vetőmag, de sok gazda ezt használja a kiskertben és elégedett a terméssel.
,,Fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a hibrid és a tájfajták között. A hibridektől egységes minőséget és nagy mennyiséget várnak el a termelők. Amihez sok tápanyag-utánpótlás – elsősorban műtrágyák – és számos növényvédőszer szükséges. Ezzel szemben
– mutatott rá Józsa Eszter falugazdász.
A szakember elismerte, hogy a tájfajták termesztéséből egyelőre nehéz megélni, ezért inkább keresetkiegészítő forrásként él a lehetőséggel sok kistermelő. Józsa úgy véli, szakértelemmel és elköteleződéssel ki lehet alakítani olyan vásárlói kört, ami hosszabb távon biztos megélhetést jelent a gazda számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!