A kolozsvári civil szervezet felkérést kapott, hogy véleményezze a parajdi sóbányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) által kezdeményezett Korond-patak szabályozási tervét
Fotó: Haáz Vince
A romániai közbeszédben és sajtóban az elmúlt hetekben olyan hírek, vádak láttak napvilágot, amelyek szerint a kolozsvári Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság akadályozta volna meg a Korond-patak elterelését, hozzájárulva ezzel a májusi parajdi bányaszerencsétlenséghez. Imecs Zoltán, a civil szervezet elnöke a Krónikának elmondta, csupán véleményezési kötelezettségük volt a Parajd környéki védett területen tervezett munkálatok kapcsán, jogilag a társaság nem hozhatott döntéseket.
2025. június 15., 15:212025. június 15., 15:21
2025. június 15., 15:332025. június 15., 15:33
Június elején olyan hírek és spekulációk jelentek meg a romániai sajtóban és közbeszédben, amelyek szerint egy kolozsvári civil szervezet tehető felelőssé a májusban történt parajdi bányaszerencsétlenségért. A Romániai Szabad Európa internetes portál beszámolója szerint
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A vádak kapcsán Imecs Zoltán, a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának magyar oktatói által alapított civil szervezet csupán felkérést kapott, hogy véleményezze az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által kezdeményezett Korond-patak szabályozási tervét.
A hatályos jogszabályok értelmében bármilyen, a védett területeken tervezett tevékenységhez – legyen az építkezés, fejlesztés vagy bármilyen beavatkozás – a terület hivatalos gondnokának véleményét is ki kell kérni. Ezt történt a Korond-patakra tervezett gátépítés esetében is” – mutatott rá az egyesület elnöke.
A földrajzi társaság a szükséges tudományos kutatásokat is elvégezte a természetvédelmi kezelési terv elkészítéséhez
Fotó: Bálint István
Az egyetemi oktató kifejtette, 2011-ben született partnerségi megállapodás a román kormány és a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság között, amelynek eredményeként a társaság hivatalosan is átvette a parajdi Sószoros Természetvédelmi Terület gondnokságát.
Imecs Zoltán elmondta, a gondnoki tevékenység középpontjában a védett természeti értékek megőrzése állt. A társaság tevékenysége 5 éve alatt interaktív túraútvonalakat alakított ki, háromnyelvű információs táblákat helyezett ki, bicikliutakat épített, és gyakorló egyetemisták, valamint mesterképzésben részt vevő hallgatók közreműködésével vezette végig a látogatókat az ösvényeken.
„A gondnokság keretében rendszeres őrjáratokat tartottunk, takarítási akciókat szerveztünk, és felléptünk az ökoszisztémák károsítása ellen. Az intézkedésekről készült jegyzőkönyvek a parajdi rendőrségen is megtekinthetők” – magyarázta a földrajzi társaság elnöke. Hozzátette, a szervezet nemcsak a parajdi és környékbeli védett területek őrzését vállalta 2011 és 2016 között, hanem a szükséges tudományos kutatásokat is elvégezte a természetvédelmi kezelési terv elkészítéséhez.
Mint mondta, a kezelési tervet a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a 2016. április 7-én kiadott 23. számú határozatával hagyta jóvá. Ugyanez az intézmény április 11-én megfogalmazott 3249. számú állásfoglalásában kiemelte: a terv megfelel minden tudományos és műszaki elvárásnak, és alkalmas arra, hogy biztosítsa a védett területek kedvező természetvédelmi állapotának fenntartását és helyreállítását, beleértve azokat a fajokat és élőhelyeket is, amelyek a rezervátum kijelölésének alapjául szolgáltak. Az egyetemi oktató kifejtette,
A kolozsvári civil szervezet turistaösvényeket is létrehozott a Sószoros Természetvédelmi Területen
Fotó: Bálint István
Arra a kérdésünkre, hogy a Korond-patak elterelése kapcsán milyen javaslatokat fogalmazott meg a földrajzi társaság, Imecs Zoltán felidézte, amint a szervezet 2016. január 6-án benyújtott tevékenységi jelentéséből is kiderül, a Salrom megkereste a földrajzi társaságot, hogy véleményezze a gátépítési tervet, amely szerint betongátat építettek volna a Korond-patakára. Mint mondta,
a gát hossza jelentősen csökkent, a mederfenék-szabályozók számát egyre mérsékelték, és a gátak szerkezetébe 50 méterenként nyílásokat terveztek, biztosítva ezáltal, hogy a finom agyagos üledék a lejtőkről továbbra is a patakba kerülhessen, ami kulcsfontosságú a Sószoros hidromorfológiai működéséhez. „A gondnokság álláspontja az volt, hogy a csapadék természetes módon bemossa a Sószoros oldaláról az agyagot a patakmederbe, és ez biztosítja, hogy ne szivárogjon a mélybe a víz. Ez a természetes folyamat évszázadokon keresztül működött a sóbánya esetében, nem fordultak elő nagyobb vízszivárgások” – magyarázta az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, a törvény értelmében a terület kezeléséért felelős gondnokság kizárólag véleményezési jogkörrel rendelkezett, a beruházás engedélyezéséről vagy tiltásáról az illetékes hatóságoknak volt joga dönteni.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.
és a térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki. A megnövekedett sókoncentráció a Kis-Küküllő több szakaszán is halpusztulást okozott, és súlyos ivóvízellátási gondok alakultak ki Maros megyében.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás