Cáfol a parajdi bányaszerencsétlenség kapcsán megvádolt kolozsvári magyar civil szervezet

korábban írtuk

Súlyosbodott a helyzet a parajdi sóbányánál a beomlások és repedések következtében

Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.

A vádak kapcsán Imecs Zoltán, a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának magyar oktatói által alapított civil szervezet csupán felkérést kapott, hogy véleményezze az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által kezdeményezett Korond-patak szabályozási tervét.

A hatályos jogszabályok értelmében bármilyen, a védett területeken tervezett tevékenységhez – legyen az építkezés, fejlesztés vagy bármilyen beavatkozás – a terület hivatalos gondnokának véleményét is ki kell kérni. Ezt történt a Korond-patakra tervezett gátépítés esetében is” – mutatott rá az egyesület elnöke.

Imecs Zoltán elmondta, a gondnoki tevékenység középpontjában a védett természeti értékek megőrzése állt. A társaság tevékenysége 5 éve alatt interaktív túraútvonalakat alakított ki, háromnyelvű információs táblákat helyezett ki, bicikliutakat épített, és gyakorló egyetemisták, valamint mesterképzésben részt vevő hallgatók közreműködésével vezette végig a látogatókat az ösvényeken.

„A gondnokság keretében rendszeres őrjáratokat tartottunk, takarítási akciókat szerveztünk, és felléptünk az ökoszisztémák károsítása ellen. Az intézkedésekről készült jegyzőkönyvek a parajdi rendőrségen is megtekinthetők” – magyarázta a földrajzi társaság elnöke. Hozzátette, a szervezet nemcsak a parajdi és környékbeli védett területek őrzését vállalta 2011 és 2016 között, hanem a szükséges tudományos kutatásokat is elvégezte a természetvédelmi kezelési terv elkészítéséhez.

Mint mondta, a kezelési tervet a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a 2016. április 7-én kiadott 23. számú határozatával hagyta jóvá. Ugyanez az intézmény április 11-én megfogalmazott 3249. számú állásfoglalásában kiemelte: a terv megfelel minden tudományos és műszaki elvárásnak, és alkalmas arra, hogy biztosítsa a védett területek kedvező természetvédelmi állapotának fenntartását és helyreállítását, beleértve azokat a fajokat és élőhelyeket is, amelyek a rezervátum kijelölésének alapjául szolgáltak. Az egyetemi oktató kifejtette,

a gát hossza jelentősen csökkent, a mederfenék-szabályozók számát egyre mérsékelték, és a gátak szerkezetébe 50 méterenként nyílásokat terveztek, biztosítva ezáltal, hogy a finom agyagos üledék a lejtőkről továbbra is a patakba kerülhessen, ami kulcsfontosságú a Sószoros hidromorfológiai működéséhez. „A gondnokság álláspontja az volt, hogy a csapadék természetes módon bemossa a Sószoros oldaláról az agyagot a patakmederbe, és ez biztosítja, hogy ne szivárogjon a mélybe a víz. Ez a természetes folyamat évszázadokon keresztül működött a sóbánya esetében, nem fordultak elő nagyobb vízszivárgások” – magyarázta az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, a törvény értelmében a terület kezeléséért felelős gondnokság kizárólag véleményezési jogkörrel rendelkezett, a beruházás engedélyezéséről vagy tiltásáról az illetékes hatóságoknak volt joga dönteni.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) által működtetett parajdi sóbányába május végén tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize, miután a heves esőzések nyomán lezúdult áradattal érkező hordalék elszakította a patak medrét védő geofóliát. A másodpercenként 50 köbméteres áradat három nap alatt teljesen elöntötte a több mint száz méter mély bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is, ahol 1991-ben kezdődött meg a sókitermelés.

és a térségben ökológiai vészhelyzet alakult ki. A megnövekedett sókoncentráció a Kis-Küküllő több szakaszán is halpusztulást okozott, és súlyos ivóvízellátási gondok alakultak ki Maros megyében.

korábban írtuk

Több mint kétszer sósabb a Korond-patak a Fekete-tenger vizénél

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.