
Új módszert is elemeznek a Parajdon zajló patakelterelési munkálatokra
Fotó: Csató Andrea
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra. Felmerült, hogy a Korond-patak vizét a parajdi bánya fölötti felső szakaszon nagy teljesítményű szivattyúkkal nyernék ki és csak a kritikus szakasz alatt engedik vissza a mederbe, hogy ne szennyeződjön sóval.
2025. június 13., 17:522025. június 13., 17:52
2025. június 13., 18:002025. június 13., 18:00
A Hargita megyei prefektúra legfrissebb tájékoztatása szerint az omlások nagy mennyiségű, magas sótartalmú vizet hoznak a felszínre Parajdnál, amely a Korond-patak felé folyik, ezért fontos a patak mihamarabbi elterelése. A sóbánya Dózsa-tárnájánál lévő szuffózió (apró ásványi részecskék víz általi feloldódása és kimosódása a kőzetrétegekből – szerk. megj.) az elmúlt három nap során 14 centiméterről 120 centiméterre nőtt.
A helyi hatóságok arról is tájékoztattak, hogy továbbra is fenntartják a védőgátakat a Korond-patak vonalán. Ezzel egy időben a Román Vízügyi Hatóság (ANAR) képviselői egy helyszín kijelölését kérték, ahová két nagy kapacitású szivattyút lehet telepíteni annak érdekében, hogy a Korond-patak jelenlegi vízhozamát át lehessen emelni az érintett kritikus terület fölött. Ez lehetővé tenné a terepelőkészítési munkálatok elvégzését a csővezeték kiépítéséhez, ugyanakkor nem szennyeződne sóval a patak vize.

Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
A pénteki operatív ülésen újfent arra a következtetésre jutottak az állami hatóságok munkatársai, hogy a sóbányát elárasztó víz eltávolítására csak a Korond-patak elterelése után nyílik lehetőség. A prefektúra közleménye külön kitér egy hatalmas lépésként megemlített „fejleményre”: a sóbányát működtető állami sóipari társaság (SALROM) vásárolt egy drónt, amelynek bevetésével adatokat gyűjt a helyszínen, és ezeket az adatokat a vállalat geológusai majd levonják a megfelelő következtetéseket. A drónbeszerzés bejelentése már csak azért megmosolyogtató, mivel egy évi több tízmillió eurós üzleti forgalommal rendelkező cégnek ez nem lehet óriási tétel, másrészt a parajdi bányakatasztrófa bekövetkezte óta a helyszínről tudósító újságírók közül eddig is többen készítettek felvételeket drónok segítségével.
A kormány területi képviselője pénteken elmondta: a régi bányánál jelentkező újabb kisebb beomlások csökkentik a födém hirtelen beszakadásának a veszélyét, ugyanakkor gondot is okoznak, mivel a sótömbök leszakadásával jelentős mennyiségű sós víz jut ki a bányából a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe. Nicolae Sebastian Soltuz, a parajdi bányát működtető Salrom befektetési igazgatója szerint két céljuk van: befogni a Korond-patak vizét és vezetékeken vinni át a sóbánya fölötti veszélyeztetett területen, valamint csökkenteni a sószennyezést.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Sótermelők Szövetségének (EUsalt) képviselői is ellátogattak Parajdra, ahol két műszaki lehetőséget vázoltak fel a jövőre. Egyik a bánya megmentése a víz kiszivattyúzásával és a régi részlegek feltöltésével. A másik két új tárna nyitása kitermelési és turisztikai céllal. Utóbbi a szakértők szerint másfél évbe telne, míg a régi bánya lezárása sokkal időigényesebb és költségesebb folyamat.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
szóljon hozzá!