
Új módszert is elemeznek a Parajdon zajló patakelterelési munkálatokra
Fotó: Csató Andrea
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra. Felmerült, hogy a Korond-patak vizét a parajdi bánya fölötti felső szakaszon nagy teljesítményű szivattyúkkal nyernék ki és csak a kritikus szakasz alatt engedik vissza a mederbe, hogy ne szennyeződjön sóval.
2025. június 13., 17:522025. június 13., 17:52
2025. június 13., 18:002025. június 13., 18:00
A Hargita megyei prefektúra legfrissebb tájékoztatása szerint az omlások nagy mennyiségű, magas sótartalmú vizet hoznak a felszínre Parajdnál, amely a Korond-patak felé folyik, ezért fontos a patak mihamarabbi elterelése. A sóbánya Dózsa-tárnájánál lévő szuffózió (apró ásványi részecskék víz általi feloldódása és kimosódása a kőzetrétegekből – szerk. megj.) az elmúlt három nap során 14 centiméterről 120 centiméterre nőtt.
A helyi hatóságok arról is tájékoztattak, hogy továbbra is fenntartják a védőgátakat a Korond-patak vonalán. Ezzel egy időben a Román Vízügyi Hatóság (ANAR) képviselői egy helyszín kijelölését kérték, ahová két nagy kapacitású szivattyút lehet telepíteni annak érdekében, hogy a Korond-patak jelenlegi vízhozamát át lehessen emelni az érintett kritikus terület fölött. Ez lehetővé tenné a terepelőkészítési munkálatok elvégzését a csővezeték kiépítéséhez, ugyanakkor nem szennyeződne sóval a patak vize.

Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
A pénteki operatív ülésen újfent arra a következtetésre jutottak az állami hatóságok munkatársai, hogy a sóbányát elárasztó víz eltávolítására csak a Korond-patak elterelése után nyílik lehetőség. A prefektúra közleménye külön kitér egy hatalmas lépésként megemlített „fejleményre”: a sóbányát működtető állami sóipari társaság (SALROM) vásárolt egy drónt, amelynek bevetésével adatokat gyűjt a helyszínen, és ezeket az adatokat a vállalat geológusai majd levonják a megfelelő következtetéseket. A drónbeszerzés bejelentése már csak azért megmosolyogtató, mivel egy évi több tízmillió eurós üzleti forgalommal rendelkező cégnek ez nem lehet óriási tétel, másrészt a parajdi bányakatasztrófa bekövetkezte óta a helyszínről tudósító újságírók közül eddig is többen készítettek felvételeket drónok segítségével.
A kormány területi képviselője pénteken elmondta: a régi bányánál jelentkező újabb kisebb beomlások csökkentik a födém hirtelen beszakadásának a veszélyét, ugyanakkor gondot is okoznak, mivel a sótömbök leszakadásával jelentős mennyiségű sós víz jut ki a bányából a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe. Nicolae Sebastian Soltuz, a parajdi bányát működtető Salrom befektetési igazgatója szerint két céljuk van: befogni a Korond-patak vizét és vezetékeken vinni át a sóbánya fölötti veszélyeztetett területen, valamint csökkenteni a sószennyezést.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Sótermelők Szövetségének (EUsalt) képviselői is ellátogattak Parajdra, ahol két műszaki lehetőséget vázoltak fel a jövőre. Egyik a bánya megmentése a víz kiszivattyúzásával és a régi részlegek feltöltésével. A másik két új tárna nyitása kitermelési és turisztikai céllal. Utóbbi a szakértők szerint másfél évbe telne, míg a régi bánya lezárása sokkal időigényesebb és költségesebb folyamat.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
szóljon hozzá!