Új módszert is elemeznek a Parajdon zajló patakelterelési munkálatokra
Fotó: Csató Andrea
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra. Felmerült, hogy a Korond-patak vizét a parajdi bánya fölötti felső szakaszon nagy teljesítményű szivattyúkkal nyernék ki és csak a kritikus szakasz alatt engedik vissza a mederbe, hogy ne szennyeződjön sóval.
2025. június 13., 17:522025. június 13., 17:52
2025. június 13., 18:002025. június 13., 18:00
A Hargita megyei prefektúra legfrissebb tájékoztatása szerint az omlások nagy mennyiségű, magas sótartalmú vizet hoznak a felszínre Parajdnál, amely a Korond-patak felé folyik, ezért fontos a patak mihamarabbi elterelése. A sóbánya Dózsa-tárnájánál lévő szuffózió (apró ásványi részecskék víz általi feloldódása és kimosódása a kőzetrétegekből – szerk. megj.) az elmúlt három nap során 14 centiméterről 120 centiméterre nőtt.
A helyi hatóságok arról is tájékoztattak, hogy továbbra is fenntartják a védőgátakat a Korond-patak vonalán. Ezzel egy időben a Román Vízügyi Hatóság (ANAR) képviselői egy helyszín kijelölését kérték, ahová két nagy kapacitású szivattyút lehet telepíteni annak érdekében, hogy a Korond-patak jelenlegi vízhozamát át lehessen emelni az érintett kritikus terület fölött. Ez lehetővé tenné a terepelőkészítési munkálatok elvégzését a csővezeték kiépítéséhez, ugyanakkor nem szennyeződne sóval a patak vize.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
A pénteki operatív ülésen újfent arra a következtetésre jutottak az állami hatóságok munkatársai, hogy a sóbányát elárasztó víz eltávolítására csak a Korond-patak elterelése után nyílik lehetőség. A prefektúra közleménye külön kitér egy hatalmas lépésként megemlített „fejleményre”: a sóbányát működtető állami sóipari társaság (SALROM) vásárolt egy drónt, amelynek bevetésével adatokat gyűjt a helyszínen, és ezeket az adatokat a vállalat geológusai majd levonják a megfelelő következtetéseket. A drónbeszerzés bejelentése már csak azért megmosolyogtató, mivel egy évi több tízmillió eurós üzleti forgalommal rendelkező cégnek ez nem lehet óriási tétel, másrészt a parajdi bányakatasztrófa bekövetkezte óta a helyszínről tudósító újságírók közül eddig is többen készítettek felvételeket drónok segítségével.
A kormány területi képviselője pénteken elmondta: a régi bányánál jelentkező újabb kisebb beomlások csökkentik a födém hirtelen beszakadásának a veszélyét, ugyanakkor gondot is okoznak, mivel a sótömbök leszakadásával jelentős mennyiségű sós víz jut ki a bányából a Korond-patakba és a Kis-Küküllőbe. Nicolae Sebastian Soltuz, a parajdi bányát működtető Salrom befektetési igazgatója szerint két céljuk van: befogni a Korond-patak vizét és vezetékeken vinni át a sóbánya fölötti veszélyeztetett területen, valamint csökkenteni a sószennyezést.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Sótermelők Szövetségének (EUsalt) képviselői is ellátogattak Parajdra, ahol két műszaki lehetőséget vázoltak fel a jövőre. Egyik a bánya megmentése a víz kiszivattyúzásával és a régi részlegek feltöltésével. A másik két új tárna nyitása kitermelési és turisztikai céllal. Utóbbi a szakértők szerint másfél évbe telne, míg a régi bánya lezárása sokkal időigényesebb és költségesebb folyamat.
Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!