Óvintézkedés. Mivel Parajd közelében kisebb földmozgásokat észleltek, a Salrom elővigyázatossági lépéseket tett
Fotó: Pinti Attila
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
2026. július 29., 08:392026. július 29., 08:39
A beszámoló szerint a kisebb szeizmikus tevékenység miatt a Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság által megállapított küszöbértékek alapján
A Salrom kedden sajtóközleményben jelentette be, hogy a Korond-patak sótartalmának emelkedését észlelték, ennek nyomán az illetékes intézmények folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet a parajdi sóbánya környékén.
Mint közölték, július 25–27. között az Országos Földfizikai Kutatási és Fejlesztési Intézet (INCDFP) „több alkalommal is mikrovibrációkat észlelt a megfigyelt területen”.
Egyetlen félreértelmezett hír is elég ahhoz, hogy egy reményvesztett közösségben újra fellobbanjon a remény. Parajd esetében azonban a valóság ismét józanítóbbnak bizonyult a politikai diadaljelentéseknél.
A Salrom szerint „az adatok elemzése azt mutatja, hogy
A vállalat kiemelte, hogy az előzetes értékelések szerint a mikrorezgések „összhangban állnak a sótömegben zajló feszültségátcsoportosítási folyamatokkal”, és hogy „ez a jelenség önmagában nem utal összeomlásra, azonban indokolja a folyamatos megfigyelés fenntartását, valamint a szeizmikus adatok összevetését a geotechnikai, hidrogeológiai és topográfiai megfigyelésekkel”.
A Salrom azt is közölte, hogy a drónnal és az automatikus topográfiai állomással végzett felszíni megfigyelések, valamint a cég szakemberei által a helyszínen elvégzett ellenőrzések
Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására.
„A Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság 9. számú határozatában megállapított riasztási küszöbértékek szerint a regisztrált szeizmikus események maximális magnitúdója meghaladta a lakosság számára sárga riasztási kódnak megfelelő szintet. Ennek következtében javasolták a narancssárga riasztási szint bevezetését. A narancssárga riasztási szint bevezetése nem jelenti a lakosság evakuálását az érintett területről” – tette hozzá a Salrom.
Az intézmény szerint
Mint ismeretes, a parajdi vészhelyzeti bizottság először tavaly május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába.
Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.
Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
A bányatető esetleges beomlása egy földalatti tó kialakulásához vezethet az érintett területen.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
Ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást sürget a román hatóságok részéről egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!