
Óvintézkedés. Mivel Parajd közelében kisebb földmozgásokat észleltek, a Salrom elővigyázatossági lépéseket tett
Fotó: Pinti Attila
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
2026. július 29., 08:392026. július 29., 08:39
A beszámoló szerint a kisebb szeizmikus tevékenység miatt a Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság által megállapított küszöbértékek alapján
A Salrom kedden sajtóközleményben jelentette be, hogy a Korond-patak sótartalmának emelkedését észlelték, ennek nyomán az illetékes intézmények folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet a parajdi sóbánya környékén.
Mint közölték, július 25–27. között az Országos Földfizikai Kutatási és Fejlesztési Intézet (INCDFP) „több alkalommal is mikrovibrációkat észlelt a megfigyelt területen”.

Egyetlen félreértelmezett hír is elég ahhoz, hogy egy reményvesztett közösségben újra fellobbanjon a remény. Parajd esetében azonban a valóság ismét józanítóbbnak bizonyult a politikai diadaljelentéseknél.
A Salrom szerint „az adatok elemzése azt mutatja, hogy
A vállalat kiemelte, hogy az előzetes értékelések szerint a mikrorezgések „összhangban állnak a sótömegben zajló feszültségátcsoportosítási folyamatokkal”, és hogy „ez a jelenség önmagában nem utal összeomlásra, azonban indokolja a folyamatos megfigyelés fenntartását, valamint a szeizmikus adatok összevetését a geotechnikai, hidrogeológiai és topográfiai megfigyelésekkel”.
A Salrom azt is közölte, hogy a drónnal és az automatikus topográfiai állomással végzett felszíni megfigyelések, valamint a cég szakemberei által a helyszínen elvégzett ellenőrzések

Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására.
„A Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság 9. számú határozatában megállapított riasztási küszöbértékek szerint a regisztrált szeizmikus események maximális magnitúdója meghaladta a lakosság számára sárga riasztási kódnak megfelelő szintet. Ennek következtében javasolták a narancssárga riasztási szint bevezetését. A narancssárga riasztási szint bevezetése nem jelenti a lakosság evakuálását az érintett területről” – tette hozzá a Salrom.
Az intézmény szerint
Mint ismeretes, a parajdi vészhelyzeti bizottság először tavaly május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába.
Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.
Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
A bányatető esetleges beomlása egy földalatti tó kialakulásához vezethet az érintett területen.

A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.

Ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást sürget a román hatóságok részéről egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
szóljon hozzá!