
Óvintézkedés. Mivel Parajd közelében kisebb földmozgásokat észleltek, a Salrom elővigyázatossági lépéseket tett
Fotó: Pinti Attila
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
2026. július 29., 08:392026. július 29., 08:39
A beszámoló szerint a kisebb szeizmikus tevékenység miatt a Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság által megállapított küszöbértékek alapján
A Salrom kedden sajtóközleményben jelentette be, hogy a Korond-patak sótartalmának emelkedését észlelték, ennek nyomán az illetékes intézmények folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet a parajdi sóbánya környékén.
Mint közölték, július 25–27. között az Országos Földfizikai Kutatási és Fejlesztési Intézet (INCDFP) „több alkalommal is mikrovibrációkat észlelt a megfigyelt területen”.

Egyetlen félreértelmezett hír is elég ahhoz, hogy egy reményvesztett közösségben újra fellobbanjon a remény. Parajd esetében azonban a valóság ismét józanítóbbnak bizonyult a politikai diadaljelentéseknél.
A Salrom szerint „az adatok elemzése azt mutatja, hogy
A vállalat kiemelte, hogy az előzetes értékelések szerint a mikrorezgések „összhangban állnak a sótömegben zajló feszültségátcsoportosítási folyamatokkal”, és hogy „ez a jelenség önmagában nem utal összeomlásra, azonban indokolja a folyamatos megfigyelés fenntartását, valamint a szeizmikus adatok összevetését a geotechnikai, hidrogeológiai és topográfiai megfigyelésekkel”.
A Salrom azt is közölte, hogy a drónnal és az automatikus topográfiai állomással végzett felszíni megfigyelések, valamint a cég szakemberei által a helyszínen elvégzett ellenőrzések

Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására.
„A Hargita megyei katasztrófavédelmi bizottság 9. számú határozatában megállapított riasztási küszöbértékek szerint a regisztrált szeizmikus események maximális magnitúdója meghaladta a lakosság számára sárga riasztási kódnak megfelelő szintet. Ennek következtében javasolták a narancssárga riasztási szint bevezetését. A narancssárga riasztási szint bevezetése nem jelenti a lakosság evakuálását az érintett területről” – tette hozzá a Salrom.
Az intézmény szerint
Mint ismeretes, a parajdi vészhelyzeti bizottság először tavaly május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amikor a heves esőzések nyomán megduzzadt Korond-patak vize betört a sóbányába.
Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.
Azóta a vészhelyzetet havonta meghosszabbították.

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
A bányatető esetleges beomlása egy földalatti tó kialakulásához vezethet az érintett területen.

A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.

Ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást sürget a román hatóságok részéről egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!