Mélypont. Parajdon egy éve várják a megoldást a bányakatasztrófa után
Fotó: Gazda Árpád
Ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást sürget a román hatóságok részéről egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
2026. május 27., 08:342026. május 27., 08:34
A székelyföldi politikus kedden román nyelvű Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben hívta fel a figyelmet a parajdi bányakatasztrófa évfordulójára.
Emlékeztetett, a Hargita megyei község lakói egy éve remény és bizonytalanság között élnek, és próbálják megőrizni a bizalmat, hogy nem maradnak magukra.
Rámutatott:
Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.
Bíró Barna Botond felidézte, hogy Parajdon az időben meghozott döntések hiánya természeti katasztrófát okozott, és az eddigi legnehezebb időszakot idézte elő a helyi közösség életében, melynek identitása és élete szorosan összefüggött a sóbányával.
Hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy a hatóságok megtalálják a valódi megoldásokat a térség számára, valamint felelősségre vonják mindazokat, akik felelősek a kialakult helyzetért.
A székelyföldi politikus azon meggyőződésének adott hangot, hogy
Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat kezdetektől fogva igyekezett szakemberek, turisztikai képviselők, helyi partnerek és intézmények bevonásával mérsékelni a bánya elárasztásának negatív gazdasági hatásait, és megtartani Parajdot a turisztikai térképen. Emellett mindig hangsúlyozták a felvállalt és központilag koordinált döntések szükségességét – írta.
„Egy évvel később a parajdi embereknek nemcsak ígéretekre van szüksége, hanem konkrét megoldásokra, kiszámíthatóságra és világos jelzésekre, hogy ez a közösség számít” – fogalmazott Bíró Barna Botond az MTI által idézett bejegyzésben.
Mint ismeretes, a székelyföldi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia.
Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Az évforduló kapcsán készített riportjában a román Recorder oknyomozó portál rámutatott: miközben a bánya elárasztása nyomán a helyi gazdaság összeomlott, a katasztrófa felelősét egy évvel a tragédia után sem nevezték meg, és a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) is a javasolt sürgősségi munkálatoknak csak a felét végezte el.
A portál Gerhard Winters holland hidrológust is megszólaltatta, aki az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központjának a kataszrófa után a helyszínen tájékozódó küldöttségét vezette.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, aki a parajdi sóbánya körüli helyzet kapcsán a felelősségvállalás hiányáról beszélt.
A szakember rámutatott,
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!