
Mélypont. Parajdon egy éve várják a megoldást a bányakatasztrófa után
Fotó: Gazda Árpád
Ígéretek helyett konkrét megoldásokat és valódi felelősségre vonást sürget a román hatóságok részéről egy évvel a parajdi bányakatasztrófa után Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
2026. május 27., 08:342026. május 27., 08:34
A székelyföldi politikus kedden román nyelvű Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben hívta fel a figyelmet a parajdi bányakatasztrófa évfordulójára.
Emlékeztetett, a Hargita megyei község lakói egy éve remény és bizonytalanság között élnek, és próbálják megőrizni a bizalmat, hogy nem maradnak magukra.
Rámutatott:

Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.
Bíró Barna Botond felidézte, hogy Parajdon az időben meghozott döntések hiánya természeti katasztrófát okozott, és az eddigi legnehezebb időszakot idézte elő a helyi közösség életében, melynek identitása és élete szorosan összefüggött a sóbányával.
Hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy a hatóságok megtalálják a valódi megoldásokat a térség számára, valamint felelősségre vonják mindazokat, akik felelősek a kialakult helyzetért.
A székelyföldi politikus azon meggyőződésének adott hangot, hogy

Milyen lehetőségek nyílhatnak a majdnem egy évvel ezelőtti parajdi bányakatasztrófa után a térség turizmusának tovább éltetésére? Parajd jócskán megcsappant idegenforgalmának potenciális lehetőségeiről dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat kezdetektől fogva igyekezett szakemberek, turisztikai képviselők, helyi partnerek és intézmények bevonásával mérsékelni a bánya elárasztásának negatív gazdasági hatásait, és megtartani Parajdot a turisztikai térképen. Emellett mindig hangsúlyozták a felvállalt és központilag koordinált döntések szükségességét – írta.
„Egy évvel később a parajdi embereknek nemcsak ígéretekre van szüksége, hanem konkrét megoldásokra, kiszámíthatóságra és világos jelzésekre, hogy ez a közösség számít” – fogalmazott Bíró Barna Botond az MTI által idézett bejegyzésben.
Mint ismeretes, a székelyföldi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia.

Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.
Az évforduló kapcsán készített riportjában a román Recorder oknyomozó portál rámutatott: miközben a bánya elárasztása nyomán a helyi gazdaság összeomlott, a katasztrófa felelősét egy évvel a tragédia után sem nevezték meg, és a bányát működtető Országos Sóipari Társaság (Salrom) is a javasolt sürgősségi munkálatoknak csak a felét végezte el.
A portál Gerhard Winters holland hidrológust is megszólaltatta, aki az Európai Unió Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központjának a kataszrófa után a helyszínen tájékozódó küldöttségét vezette.

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) képviselői hétfőn elutasították Irineu Darău gazdasági miniszter legújabb vádjait, aki a parajdi sóbánya körüli helyzet kapcsán a felelősségvállalás hiányáról beszélt.
A szakember rámutatott,
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.

Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
szóljon hozzá!