Népszerű a turisták körében a kénes vizű fürdő
Fotó: Herculane Project Facebook-oldala
Miközben Herkulesfürdő egykori monarchiabeli pompája máig jórészt romokban hever, a történelmi központban kialakított kénes vizű kis fürdők évről évre egyre több turistát vonzanak. A Cserna folyó partján, a Sisi-sétány közelében található természetes fürdőhely a nyári szezon egyik legkedveltebb látványosságává vált.
2026. július 26., 15:332026. július 26., 15:33
Naponta turisták tucatjai keresik fel a három kénes vizű medencét, ahol ingyen élvezhetik a gyógyhatású ásványvizet és a természeti környezetet. A Herculane Project vezetője, Oana Chirilă nemrég arról számolt be, hogy idén is elvégezték a sétányok és a medencék karbantartását, valamint a zöldövezet gondozását, hogy a látogatók biztonságos és rendezett környezetben használhassák a fürdőket – írta a G4Media.
A Krassó-Szörény megyei természetes fürdőhely népszerűségét jól mutatja, hogy
Ezeket kéthetente tisztítják, emellett folyamatosan végzik a kisebb javításokat és a környezet karbantartását. A projekt kezdeményezője szerint a látogatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a természet védelmére is, így a terület jó állapotban maradt.
A Herculane Project keretében folyamatosan építik-szépítik a természetes fürdőhelyet
Fotó: Herculane Project Facebook-oldala
A fiatal építészekből álló csapat, a temesvári székhelyű Locus Alapítvány tagjai számára ugyanakkor komoly kihívást jelent, hogy idén már nem részesül külön finanszírozásban a park fenntartása. Oana Chirilă rámutatott,
ezért továbbra is számítanak mindazok támogatására, akik fontosnak tartják a herkulesfürdői Szapáry-fürdő és környezetének megőrzését.
Herkulesfürdő ikonikus épülete, a Szapáry fürdő megmentése egyelőre várat magára
Fotó: Herculane Project / Facebook
A Herculane Project azonban nem csupán a népszerű kis fürdőket gondozza. Az önkéntesek évek óta azon dolgoznak, hogy felhívják a figyelmet Herkulesfürdő pusztuló épített örökségére. A Bánságban található fürdőváros a 19. század végén és a 20. század elején az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legelőkelőbb gyógyüdülőhelyének számított, ahol Ferenc József császár és Erzsébet királyné, Sisi is többször megfordult. Az egykor fényűző szállodák, fürdőépületek és villák jelentős része azonban a rendszerváltás utáni évtizedekben elhanyagolt állapotba került, számos műemlék máig felújításra vár.
A Krónikának korábban nyilatkozó Oana Chirilă hangsúlyozta, hogy
„A kulturális örökség mellett természeti értékei is jelentősek: számos termál- és kénes forrás található itt, amelyekre korszerű turizmust lehetne építeni. Ha a műemlékeket és az elhagyatott, kommunista időkből származó szállodákat felújítanák, a szálláshelyek száma legalább megduplázódhatna, a turisták száma pedig akár megháromszorozódhatna. A fürdőtelep egész évben fogadhatná a vendégeket, nemcsak nyáron” – fogalmazott.
A Monarchia ékköve volt, ma Európa legveszélyeztetettebb műemlékei között tartják számon. A herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséért közel egy évtizede fiatal építészek küzdenek, de a szebb napokat látott gyógyfürdő jövője továbbra is bizonytalan.
Az építész szerint a beruházások nemcsak a turizmust lendítenék fel, hanem munkahelyeket teremtenének, és az ország egyik legelmaradottabb megyéjének számító Krassó-Szörény gazdaságára is kedvező hatással lennének. Oana Chirilă szerint
Emlékeztetett a konstancai kaszinó példájára is, amelyet hosszú jogi huzavona után végül sikerült felújítani. „Ez bizonyítja, hogy ha megvan a szándék és az összefogás, eredményt lehet elérni” – hangsúlyozta.
A tavalyi év végén ugyanakkor precedens nélküli ítélet született első fokon a herkulesfürdői műemlékek újraállamosításáról. Ennek kapcsán Ötvös Koppány Bulcsú RMDSZ-es kulturális államtitkár beszélt a Krónikának a minisztérium elképzeléseiről, a rövid-, közép- és hosszú távú tervekről, a felújítás útját álló akadályokról, finanszírozásról, valamint arról is, mi szükséges ahhoz, hogy Herkulesfürdő a világörökség részévé válhasson.
Első fokon precedens nélküli ítélet született a herkulesfürdői műemlékek újraállamosításáról. Ötvös Koppány Bulcsú kulturális államtitkárt kérdeztük a minisztérium terveiről, akadályokról és a világörökségi címhez vezető útról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!