A herkulesfürdői Szapáry-fürdő 2022-ben felkerült Európa hét legveszélyeztetettebb műemlékének listájára
Fotó: Facebook / Herculane Project
A Monarchia ékköve volt, ma Európa legveszélyeztetettebb műemlékei között tartják számon. A herkulesfürdői Szapáry-fürdő megmentéséért közel egy évtizede fiatal építészek küzdenek, de a szebb napokat látott gyógyfürdő jövője továbbra is bizonytalan. Oana Chirilă építész, a Herculane Project kezdeményezője az elmúlt nyolc év munkájáról, jövőbeli elképzeléseikről beszélt a Krónikának.
2025. szeptember 27., 08:462025. szeptember 27., 08:46
Az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legpompásabb gyógyfürdője volt, ma azonban málló vakolat, omladozó falak, a díszes kupolák alatti repedések és beomlott terek emlékeztetnek arra, hogy a hajdani fényűzésből már csak romok maradtak. A jelenleg Európa hét legveszélyeztetettebb műemléke között nyilvántartott, Krassó-Szörény megyében található, herkulesfürdői Szapáry-fürdőt az elmúlt években egy fiatal építészekből álló csapat, a temesvári székhelyű Locus Alapítvány tagjai próbálták megmenteni az enyészettől. A Herculane Project keretében
Eközben a helyi közösséget különféle kulturális és városmegújító kezdeményezésekbe is bevonták. Bár az erőfeszítéseik eredményeként sikerült több részleges beavatkozást végrehajtani, az egykor a „Monarchia gyöngyének” számító fürdő jövője továbbra is bizonytalan: a jogi helyzet rendezetlen, az állami támogatás pedig hiányzik.
Omladozó falak, lezárt bejárat. Csak felügyelet mellett látogatható a Monarchia gyöngyszeme
Fotó: Herculane Project / Facebook
Oana Chirilă építész, a Herculane Project kezdeményezője és vezetője a Krónika megkeresésére felidézte, egyetemi hallgatóként jártak először Herkulesfürdőn, és lenyűgözte őket a hely építészetének szépsége. „Egy betörött ablakon keresztül jutottunk be a régi császári fürdőbe, ami nagyon leromlott állapotban volt. Az emeleten több rész már beomlott, de mégis gyönyörűnek hatott, mert a belső terek nagyon magasak, olyanok, mintha egy katedrálisban lennél: színes, hosszú, tágas terek. Éreztük, hogy ezzel az épülettel kezdenünk kell valamit, felkerestük a polgármesteri hivatalt, és számos egyeztetést követően alakult meg a Locus Alapítvány” – idézte fel a kezdeteket a projekt vezetője. Mint mondta, noha Herkulesfürdő tele van omladozó palotákkal, kezdetben kizárólag csak a Szapáry-fürdőre összpontosítottak, mert az 1880-as években épült, a neoreneszánsz építészet remekműveként Európa-szerte hírnevet szerzett fürdő sürgős beavatkozásokra szorult, ugyanis harminc éven át nem történt valódi felújítás az épületen.
„Az utolsó komoly megerősítési munkák 1972-ben voltak,
– mesélte a temesvári építész.
Hozzátette, az épület azóta is folyamatosan pusztul, 2019-ben történt egy jelentős omlás annak ellenére, hogy arra az épületrészre a Locus Alapítvány készített egy állagmegőrzési tervet, amit 2018-ban át is adott a polgármesteri hivatalnak, de az nem adta meg az építési engedélyt, és a munkálatok finanszírozását sem hagyta jóvá. Végül a kulturális minisztérium nyomására kaptak jóváhagyást, és adománygyűjtést követően láthattak munkának. Mint mondta, azóta négy alkalommal sikerült állagmegóvó beavatkozásokat végezni részben pályázati forrásokból, részben civil összefogásból származó támogatásoknak köszönhetően.
Építészek csoportja a Cserna-patak partjának életre keltésén dolgoznak
Fotó: Herculane Project / Facebook
Oana Chirilă arról is beszélt, hogy a Szapáry-fürdő megmentését a műemlék épület tisztázatlan jogi helyzete is nehezíti: az épület ugyan a helyi önkormányzat tulajdona, ám a telek magánkézben van, és az ingatlanon több zárolás is érvényben van és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is eljárást folytat.
A bizonytalan helyzet az önkormányzatot is óvatossá tette, különösen, mivel a korábbi polgármestert éppen a Szapáry-fürdővel kapcsolatos ügyek miatt függesztette fel hivatalából az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). A jogi útvesztőnek pedig – amennyire a Locus Alapítványnak van rálátása – továbbra sem látszik a vége” – magyarázta a Herculane Project vezetője.
Az épület állapota jelen pillanatban is rendkívül súlyos: ma már csak ideiglenes, visszafordítható állagmegóvó beavatkozások végezhetők rajta, például alátámasztások, kitámasztások, amelyek megelőzik az azonnali omlásokat, valamint a homlokzat három szakasza is bármikor leomolhat.
A hátsó oldalon több támfal is bármikor összeomolhat, továbbá az is gond, hogy a terep szűk, a hátsó oldalt egy meredek hegyoldal zárja le, nehézgépek nem férnek hozzá. Mint fogalmazott, számos mérnöki kérdés nyitott még arra vonatkozóan, hogyan, milyen módszerrel, milyen koncepció szerint lehetne biztonságosan restaurálni.
– fogalmazott a Herculane Project vezetője.
Fotó: Herculane Project / Facebook
Mérföldkőnek számított a gyógyfürdő megmentésének történetében, hogy 2022-ben felkerült Európa hét legveszélyeztetettebb műemlékének listájára, és kérelmezték azt is, hogy az UNESCO világörökség része legyen az egész Cserna-völggyel együtt. „Ezzel nemzetközi figyelmet kapott a Szapáry-fürdő, európai szinten elismert szakemberek is megállapították, hogy az épület valóban értékes és veszélyben van. Másrészt lehetőséget adott arra, hogy európai szakértőkkel dolgozzunk együtt,
– állapította meg a temesvári építész.
Hozzátette: az épület az elmúlt évtizedben semmilyen érdemi támogatást nem kapott a kulturális minisztériumtól, pedig az egykor Ferenc József, az Osztrák–Magyar Monarchia császára és Erzsébet osztrák császárné által is kedvelt fürdőtelep óriási turisztikai potenciállal rendelkezik. „A kulturális örökség mellett természeti értékek is jelentősek: számos termál- és kénes forrás található, amelyekre korszerű turizmust lehetne építeni.
és a fürdőtelep egész évvben fogadhatná a vendégeket, nemcsak nyáron keresnék fel a gyógyulni vágyók és a turisták” – hangsúlyozta.
Állagóvó munkálatokat végeznek a fiatal építészek
Fotó: Herculane Project / Facebook
Az építész szerint az állam számára a befektetés mindenképpen megtérülne, hiszen az adók és illetékek révén több millió euró folyna be a költségvetésbe. Jelenleg – a polgármesteri hivatal adatai szerint – a nyári szezonban mintegy 160 ezer turista keresi fel a várost annak ellenére, hogy a történelmi központ teljesen le van zárva.
„Egyetlen felújított villa működik szállodaként, illetve a Cserna Szálló, ahová azonban csak kezelési jeggyel lehet bejutni.
– tette hozzá a szakember.
Fotó: Herculane Project / Facebook
Oana Chirilă úgy véli, Herkulesfürdő „aranybánya a turizmus számára”, de a kutatás, a balneológia szempontjából is hatalmas lehetőségek rejlenek a fürdővárosban, amelyeket Romániában nagyrészt figyelmen kívül hagynak.
– panaszolta. Megjegyezte, a beruházások munkahelyeket is teremtenének, és az egész térséget, a gazdasági, megélhetési szempontból sereghajtónak számító Krassó-Szörény megyét is felemelhetnék.
Fotó: Herculane Project / Facebook
Arra a kérdésünkre, hogy hozzávetőleg mennyibe kerülne a Szapáry-fürdő megmentése, a temesvári építész elmondta:
továbbá ha modern spa- és kezelőközpontként alakítanák ki, a beruházás ennél is drágább lenne. Hangsúlyozta, az összeg előteremthető állami és európai uniós forrásokból, de ehhez összefogásra és elköteleződésre van szükség.
Emlékeztetett, az országban akad sikeres példa is arra, hogy értékes műemlék épületet sikerült megmenteni az enyészettől. „Elég a konstancai kaszinóra gondolni: az épület rendkívül leromlott állapotba került, a restaurálást jogi huzavonák hátráltatták, végül azonban összefogással és állami támogatással gyönyörűen felújították. Ez bizonyítja, hogy ha megvan a szándék, eredményt lehet elérni” – fogalmazott a Krónikának Oana Chirilă.
Fotó: Herculane Project / Facebook
Bár a Herculane Project elsődleges célja a Szapáry-fürdő megmentése volt, a fiatal építészek az évek során jóval szélesebb körű tevékenységbe fogtak. Ahogy beilleszkedtek a helyi közösségbe, megismerték annak igényeit és kihívásait, a fürdő megmentésén kívül számos kisebb-nagyobb kezdeményezést indítottak a telep turisztikai és közösségi fellendítésére.
Oana Chirilă elmondta, egyik legfontosabb projektjük a nyári iskola, amely keretében építészhallgatók számára hirdetnek pályázatokat, és a kivitelezett munkák valóban a közösség használatába kerülnek.
A 2019-ben indult kezdeményezés 2024-ben kapott igazi lendületet, amikor befejezték a Sisi-sétány nagy részét. Ugyancsak idén zárult le a grófnők forrásához vezető út és a hozzá kapcsolódó promenád helyreállítása, jövőre pedig a Venera-fürdők környékén terveznek új projektet. Fontosnak tartják, hogy ne csak a turizmusra, hanem a helyi közösség mindennapjaira is figyeljenek: ha sikerül finanszírozást nyerniük, játszóteret szeretnének létrehozni a gyerekeknek, mivel a városban hiányoznak az ilyen terek.
Fotó: Herculane Project / Facebook
A temesvári építész arról is beszélt, hogy a közösség bizalmát sem volt egyszerű elnyerni.„Első rendezvényünkön a Szapáry-fürdőről tartottunk közösségi vitát,
– emlékezett vissza az alapító. Megjegyezte, a kezdeti szkepticizmus azonban fokozatosan bizalommá alakult: a helyi lakosok látták, hogy a fiatal építészek hosszú távon maradnak, nem ígérgetnek üresen, és valóban tesznek a közösségért.
A Cserna-patak partja
Fotó: Herculane Project / Facebook
„A jövőben is azt szeretnénk, hogy munkánkkal, projektjeinkkel hozzájáruljunk a fürdőtelep életre keltéséhez. A nagy infrastrukturális beruházásokat az önkormányzat végzi, mi pedig ott kapcsolódunk be, ahol kézzelfogható segítséget tudunk nyújtani” – mondta a Herculane Project alapítója, aki szerint a kezdeményezés köré szerveződő közösség és a támogató közeg meghatározó abban, hogy a megkezdett munkát hosszú távon is folytatni tudják.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás