Herkulesfürdő ikonikus épülete, a Szapáry fürdő megmentése egyelőre várat magára, a tisztázatlan tulajdonjogi helyzet miatt nem idulhat esetében felújítási projekt
Fotó: Herculane Project / Facebook
Precedens nélküli ítélet született első fokon a herkulesfürdői műemlékek újraállamosításáról annak érdekében, hogy megmentsék a Monarchia korabeli fürdőváros épített örökségét, és hogy a bánsági település modern gyógy- és turisztikai központtá fejlődhessen. Ötvös Koppány Bulcsú RMDSZ-es kulturális államtitkárt kérdeztük a minisztérium elképzeléseiről, a rövid-, közép- és hosszú távú tervekről, a felújítás útját álló akadályokról, finanszírozásról, valamint arról is, mi szükséges ahhoz, hogy Herkulesfürdő a világörökség részévé válhasson.
2025. december 02., 18:572025. december 02., 18:57
– Herkulesfürdő hosszú ideje a romániai és közép-európai épített örökség egyik legtragikusabb sorsú fürdővárosa. A kulturális minisztérium államtitkáraként hogyan látja a város jelenlegi állapotát kulturális, turisztikai és identitásbeli szempontból – inkább válsághelyzetként vagy újrakezdésként jellemezné?
– Egyszerre jelent válsághelyzetet és egy lehetséges új kezdetet. Tény, hogy a település számos történelmi műemléke nagyon rossz állapotban van, de vannak biztató előjelek is, figyelembe véve, hogy a herkulesfürdői önkormányzat napirendre tűzte az új általános városrendezési terv elkészítését, továbbá előrelépés a Temesvári Ítélőtábla közelmúltbeli döntése is, amely 19 helyi ingatlan állami tulajdonba vételéről rendelkezett. Az utóbbi helyzettel kapcsolatban – amellett, hogy szükséges olyan jogi megoldást találni, amely biztosítja, hogy a jóhiszemű vásárlók ne szenvedjenek kárt –
Ugyanis ha lezárják az épületeket és használaton kívül hagyják ezeket – beleértve az apró, napi karbantartások elmaradását – felgyorsítja a károk felhalmozódását, és viszonylag rövid időn belül az ingatlanok gyors romlásához vezet.
A bíróság első fokon 19 ingatlan, köztük szállodakomplexumok, termálfürdők visszaállamosítását rendelte el a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban
Fotó: Facebook / Herculane Project
– A minisztérium az elmúlt időszakban többször jelezte, hogy elkötelezett a fürdőváros megmentése mellett. Mikor és hogyan vált ez kormányzati prioritássá?
– Románia jelenleg gazdasági szempontból nehéz időszakon megy keresztül, ezért a kulturális és fürdőinfrastruktúrába irányuló nagyberuházások értelemszerűen nehezen valósíthatók meg. Ugyanakkor a Herkulesfürdőn kialakult helyzetet prioritásként kell kezelnünk, ugyanis az épített örökség védelme szempontjából sürgős megoldásokra van szükség.
Ezzel párhuzamosan a 2026-os költségvetés előkészítése során törekedni fogunk arra, hogy – az adott gazdasági és költségvetési helyzet függvényében – elkülönítsünk forrásokat a herkulesfürdői helyzet megoldására is.
A Monarchia ékköve volt, ma Európa legveszélyeztetettebb műemlékei között tartják számon. A herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséért közel egy évtizede fiatal építészek küzdenek, de a szebb napokat látott gyógyfürdő jövője továbbra is bizonytalan.
– Mint Ön is említette, november közepén a Temesvári Ítélőtábla első fokon úgy döntött, hogy 19 szállodát, épületegyüttest és termálfürdőt visszaad a román államnak. Volt-e precedens hasonló kisajátításra Romániában? Ugyanakkor hogyan képzelhető el ez a folyamat, milyen feltételekkel, milyen ütemben történne meg az államosítás?
– Számos épület esetében szükség van a bíróság jogerős döntésére, ugyanakkor a közintézmények tulajdonában található, de rossz állapotban lévő épületeknél nem alkalmazhatók a kisajátításra vonatkozó előírások.
Mivel ez rendkívüli intézkedésnek számít, a kulturális minisztérium eddig nem hajtott végre kisajátításokat épületek helyreállítása érdekében, azonban léteznek erre helyi precedensek: több önkormányzat már megszerezte a minisztérium jóváhagyását történelmi műemlékek kisajátítására felújítás céljából.
Ötvös Koppány Bulcsú kulturális államtitkár a minisztérium elképzeléseit ismertette a Krónikának Herkulesfürdő megmentésével kapcsolatban
Fotó: Haáz Vince
– A közelmúltban a Román Akadémia is konferenciát tartott Herkulesfürdő ügyében, ahol elhangzott, hogy rövid, közép- és hosszú távú intézkedéscsomagot is kidolgoztak a monarchiabeli fürdőváros megmentésére, illetve megalakult egy új műszaki bizottság is. Mit tartalmaz pontosan a három időtávú cselekvési terv, illetve mi lesz a szerepe az állandó bizottságnak?
– Az intézkedéscsomag kidolgozásában fontos lépést jelentett a november 11-ei helyszíni látogatásunk, amelynek a célja az volt, hogy közvetlen képet kapjunk a fürdőváros helyzetéről a jövőbeli intézkedések jobb összehangolása érdekében. Rövid távú céljaink között szerepel egy állandó műszaki bizottság létrehozása Herkulesfürdő ügyében, valamint a veszélyeztetett területek, különösen a közbiztonságra kockázatot jelentő ingatlanok sürgős beazonosítása, amit a terepszemlén sikerült is elvégeznünk.
Középtávon a terv magában foglalja az ingatlanok jogi helyzetének tisztázását, valamint a védett területek koherens integrálását a városrendezési dokumentációba, beleértve az új általános városrendezési tervet (PUG) is, amelyet 2024-ben terjesztett a minisztérium elé véleményezésre Herkulesfürdő önkormányzata, a tárca bizonyos módosításokat és kiegészítéseket kért, és jelenleg még nincs jóváhagyva. Ezek hiányában nem készíthetők elő és nem finanszírozhatók jelentős beruházási projektek sem. Hosszú távon az a célunk, hogy a már meglévő tanulmányok és szakértői jelentések alapján kidolgozzuk a helyreállítási projektet, amihez állami költségvetési forrásokat, uniós támogatásokat, és ahol lehetséges, köz- és magánpartnerségeket is bevonnánk.
valamint a közösségre és a turizmusra gyakorolt hatás – figyelembe véve a novemberi látogatás tapasztalatait is.
A Temesvári Ítélőtábla döntést hozott a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) temesvári egysége által vizsgált, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő „kifosztására” vonatkozó ügyben.
Az állandó műszaki bizottság feladata egységes keretet biztosítani a herkulesfürdői épített örökséggel kapcsolatos beavatkozások elemzésének és az ajánlások megfogalmazásának. A bizottságban örökségvédelmi és építészeti szakértők, a kulturális minisztérium és a helyi hatóságok képviselői kapnak helyet, olyan szakemberek, akik az épületek műszaki értékelése, biztonsági intézkedésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása, a beavatkozások településrendezési előírásokkal való összehangolása, valamint a restaurálási projektek előkészítése terén rendelkeznek tudással és tapasztalattal.
Ez az intézkedéscsomag lépésről lépésre felépített folyamatként készült, amelyet a kulturális minisztérium önmagában nem tud végrehajtani:
hogy Herkulesfürdő fokozatosan visszakerülhessen a kulturális és turisztikai körforgásba, és a helyi közösség javát szolgálja.
Az elmúlt években egy civil szervezet végzett állagmegóvó munkálatokat a Szapáry fürdő épületén
Fotó: Herculane Project / Facebook
– Mint korábban utalt rá, a műemlék épületek felújítási sorrendjét a veszélyeztetettség, az örökségi érték, a hasznosíthatóság és a közösségi-turisztikai hatás alapján állítják fel. Mi a helyzet a fürdőváros szimbólumának számító Traian Szállodával, a Kaszinó épületével, illetve a Szapáry fürdővel?
– A felsorolt épületek esetében nem valószínű, hogy a közeljövőben átfogó restaurálási projektek indulhatnak. A Szapáry fürdő és a Kaszinó is azon ingatlanok közé tartozik, amelyekre vonatkozik a Temesvári Ítélőtábla elsőfokú határozata, és amelyek esetében a bíróság az „állam javára történő elkobzást” rendelte el.
A Traian Szállodán évekkel ezelőtt elkezdődtek ugyan bizonyos munkálatok, de ezek régóta állnak, az épület pedig mára súlyosan leromlott állapotba került.
A Szapáry fürdő esetében az Oana Chirilă építész vezette temesvári Locus Alapítvány az önkormányzattal együttműködésben próbált az elmúlt években alapvető karbantartást végezni. Csakhogy a rendelkezésre álló, főként adományokból származó források minimálisak, az egyesület legfeljebb a falak megtámasztására tudott vállalkozni. Az épület az önkormányzat tulajdonában van, a városvezetés a bonyolult tulajdonjogi helyzet miatt ódzkodik a komolyabb beruházásoktól.
Fotó: Facebook/Cristian Miclău
– A herkulesfürdői kulturális örökség megmentése esetében mekkora költségvetéssel számol a minisztérium, és milyen forrásokat tudnak bevonni?
– Számításba jöhet az országos helyreállítási terv (PNRR) és a műemlékvédelmi illetékből származó támogatás, továbbá az Európai Gazdasági Térség (EGT) várható pályázati keretrendszere, továbbá a finanszírozás az Országos Beruházási Társaságon (CNI), illetve más kormányzati programokon keresztül is biztosíthatók.
– Milyen szerepet szán a minisztérium a helyi önkormányzatnak és a civil szervezeteknek ebben a folyamatban?
– Megkaptuk a helyi önkormányzat által jogszerűen benyújtott, véleményezésre szánt projekteket. Emellett civil szervezetek is beterjesztették a biztonsági intézkedésekre vonatkozó terveiket, amelyeket szintén véleményeztünk. A tárca szakmai támogatást nyújt minden esetben, amikor erre igény érkezik.
Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke és több állami intézmény képviselői bejelentették: átfogó intézkedéssorozatot indítanak Herkulesfürdő műemlékeinek megóvása érdekében.
– A Monarchia korabeli fürdővárost 2022-ben felterjesztették az UNESCO világörökségi listájára. Hol tart most a folyamat, milyen lépések hiányoznak még ahhoz, hogy Herkulesfürdő a világörökség része legyen, és mit jelentene ez a város jövője szempontjából?
– A cél az, hogy a fürdőváros jobb állapotba kerüljön, vagy legalább olyan működőképes menedzsmenteszközökkel rendelkezzen – például egy jóváhagyott, új általános városrendezési tervvel (PUG) –, amelyek biztosítják a fejlődés alapjait.
Ahhoz, hogy valós esély legyen arra, hogy Herkulesfürdő felkerüljön az UNESCO-listára, a jelölést a The Great Spa Towns of Europe (Európa nagy fürdővárosai – szerk. megj.) határokon átnyúló kulturális örökségi sorozat keretében kellene kezdeményezni. Ez tárgyalásokat igényel a sorozatban részt vevő országokkal:
A tárgyalásokat követően Románia benyújthatja a jelölést az UNESCO világörökségi bizottságához, majd ha ezt pozitívan bírálják el, elkészíthető a tényleges jelölési dokumentáció, amelyet nemzetközi szakértők vizsgálnak át, majd következik a Nemzetközi Műemlékvédelmi és Helyszín Tanács (ICOMOS) értékelése – beleértve a helyszíni látogatást – és végül a világörökségi bizottság szavazása. A teljes folyamat több egymást követő lépésből áll, és általában több mint egy évet vesz igénybe.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!