Herkulesfürdő ikonikus épülete, a Szapáry fürdő megmentése egyelőre várat magára, a tisztázatlan tulajdonjogi helyzet miatt nem idulhat esetében felújítási projekt
Fotó: Herculane Project / Facebook
Precedens nélküli ítélet született első fokon a herkulesfürdői műemlékek újraállamosításáról annak érdekében, hogy megmentsék a Monarchia korabeli fürdőváros épített örökségét, és hogy a bánsági település modern gyógy- és turisztikai központtá fejlődhessen. Ötvös Koppány Bulcsú RMDSZ-es kulturális államtitkárt kérdeztük a minisztérium elképzeléseiről, a rövid-, közép- és hosszú távú tervekről, a felújítás útját álló akadályokról, finanszírozásról, valamint arról is, mi szükséges ahhoz, hogy Herkulesfürdő a világörökség részévé válhasson.
2025. december 02., 18:572025. december 02., 18:57
– Herkulesfürdő hosszú ideje a romániai és közép-európai épített örökség egyik legtragikusabb sorsú fürdővárosa. A kulturális minisztérium államtitkáraként hogyan látja a város jelenlegi állapotát kulturális, turisztikai és identitásbeli szempontból – inkább válsághelyzetként vagy újrakezdésként jellemezné?
– Egyszerre jelent válsághelyzetet és egy lehetséges új kezdetet. Tény, hogy a település számos történelmi műemléke nagyon rossz állapotban van, de vannak biztató előjelek is, figyelembe véve, hogy a herkulesfürdői önkormányzat napirendre tűzte az új általános városrendezési terv elkészítését, továbbá előrelépés a Temesvári Ítélőtábla közelmúltbeli döntése is, amely 19 helyi ingatlan állami tulajdonba vételéről rendelkezett. Az utóbbi helyzettel kapcsolatban – amellett, hogy szükséges olyan jogi megoldást találni, amely biztosítja, hogy a jóhiszemű vásárlók ne szenvedjenek kárt –
Ugyanis ha lezárják az épületeket és használaton kívül hagyják ezeket – beleértve az apró, napi karbantartások elmaradását – felgyorsítja a károk felhalmozódását, és viszonylag rövid időn belül az ingatlanok gyors romlásához vezet.
A bíróság első fokon 19 ingatlan, köztük szállodakomplexumok, termálfürdők visszaállamosítását rendelte el a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban
Fotó: Facebook / Herculane Project
– A minisztérium az elmúlt időszakban többször jelezte, hogy elkötelezett a fürdőváros megmentése mellett. Mikor és hogyan vált ez kormányzati prioritássá?
– Románia jelenleg gazdasági szempontból nehéz időszakon megy keresztül, ezért a kulturális és fürdőinfrastruktúrába irányuló nagyberuházások értelemszerűen nehezen valósíthatók meg. Ugyanakkor a Herkulesfürdőn kialakult helyzetet prioritásként kell kezelnünk, ugyanis az épített örökség védelme szempontjából sürgős megoldásokra van szükség.
Ezzel párhuzamosan a 2026-os költségvetés előkészítése során törekedni fogunk arra, hogy – az adott gazdasági és költségvetési helyzet függvényében – elkülönítsünk forrásokat a herkulesfürdői helyzet megoldására is.
A Monarchia ékköve volt, ma Európa legveszélyeztetettebb műemlékei között tartják számon. A herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséért közel egy évtizede fiatal építészek küzdenek, de a szebb napokat látott gyógyfürdő jövője továbbra is bizonytalan.
– Mint Ön is említette, november közepén a Temesvári Ítélőtábla első fokon úgy döntött, hogy 19 szállodát, épületegyüttest és termálfürdőt visszaad a román államnak. Volt-e precedens hasonló kisajátításra Romániában? Ugyanakkor hogyan képzelhető el ez a folyamat, milyen feltételekkel, milyen ütemben történne meg az államosítás?
– Számos épület esetében szükség van a bíróság jogerős döntésére, ugyanakkor a közintézmények tulajdonában található, de rossz állapotban lévő épületeknél nem alkalmazhatók a kisajátításra vonatkozó előírások.
Mivel ez rendkívüli intézkedésnek számít, a kulturális minisztérium eddig nem hajtott végre kisajátításokat épületek helyreállítása érdekében, azonban léteznek erre helyi precedensek: több önkormányzat már megszerezte a minisztérium jóváhagyását történelmi műemlékek kisajátítására felújítás céljából.
Ötvös Koppány Bulcsú kulturális államtitkár a minisztérium elképzeléseit ismertette a Krónikának Herkulesfürdő megmentésével kapcsolatban
Fotó: Haáz Vince
– A közelmúltban a Román Akadémia is konferenciát tartott Herkulesfürdő ügyében, ahol elhangzott, hogy rövid, közép- és hosszú távú intézkedéscsomagot is kidolgoztak a monarchiabeli fürdőváros megmentésére, illetve megalakult egy új műszaki bizottság is. Mit tartalmaz pontosan a három időtávú cselekvési terv, illetve mi lesz a szerepe az állandó bizottságnak?
– Az intézkedéscsomag kidolgozásában fontos lépést jelentett a november 11-ei helyszíni látogatásunk, amelynek a célja az volt, hogy közvetlen képet kapjunk a fürdőváros helyzetéről a jövőbeli intézkedések jobb összehangolása érdekében. Rövid távú céljaink között szerepel egy állandó műszaki bizottság létrehozása Herkulesfürdő ügyében, valamint a veszélyeztetett területek, különösen a közbiztonságra kockázatot jelentő ingatlanok sürgős beazonosítása, amit a terepszemlén sikerült is elvégeznünk.
Középtávon a terv magában foglalja az ingatlanok jogi helyzetének tisztázását, valamint a védett területek koherens integrálását a városrendezési dokumentációba, beleértve az új általános városrendezési tervet (PUG) is, amelyet 2024-ben terjesztett a minisztérium elé véleményezésre Herkulesfürdő önkormányzata, a tárca bizonyos módosításokat és kiegészítéseket kért, és jelenleg még nincs jóváhagyva. Ezek hiányában nem készíthetők elő és nem finanszírozhatók jelentős beruházási projektek sem. Hosszú távon az a célunk, hogy a már meglévő tanulmányok és szakértői jelentések alapján kidolgozzuk a helyreállítási projektet, amihez állami költségvetési forrásokat, uniós támogatásokat, és ahol lehetséges, köz- és magánpartnerségeket is bevonnánk.
valamint a közösségre és a turizmusra gyakorolt hatás – figyelembe véve a novemberi látogatás tapasztalatait is.
A Temesvári Ítélőtábla döntést hozott a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) temesvári egysége által vizsgált, a Krassó-Szörény megyei Herkulesfürdő „kifosztására” vonatkozó ügyben.
Az állandó műszaki bizottság feladata egységes keretet biztosítani a herkulesfürdői épített örökséggel kapcsolatos beavatkozások elemzésének és az ajánlások megfogalmazásának. A bizottságban örökségvédelmi és építészeti szakértők, a kulturális minisztérium és a helyi hatóságok képviselői kapnak helyet, olyan szakemberek, akik az épületek műszaki értékelése, biztonsági intézkedésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása, a beavatkozások településrendezési előírásokkal való összehangolása, valamint a restaurálási projektek előkészítése terén rendelkeznek tudással és tapasztalattal.
Ez az intézkedéscsomag lépésről lépésre felépített folyamatként készült, amelyet a kulturális minisztérium önmagában nem tud végrehajtani:
hogy Herkulesfürdő fokozatosan visszakerülhessen a kulturális és turisztikai körforgásba, és a helyi közösség javát szolgálja.
Az elmúlt években egy civil szervezet végzett állagmegóvó munkálatokat a Szapáry fürdő épületén
Fotó: Herculane Project / Facebook
– Mint korábban utalt rá, a műemlék épületek felújítási sorrendjét a veszélyeztetettség, az örökségi érték, a hasznosíthatóság és a közösségi-turisztikai hatás alapján állítják fel. Mi a helyzet a fürdőváros szimbólumának számító Traian Szállodával, a Kaszinó épületével, illetve a Szapáry fürdővel?
– A felsorolt épületek esetében nem valószínű, hogy a közeljövőben átfogó restaurálási projektek indulhatnak. A Szapáry fürdő és a Kaszinó is azon ingatlanok közé tartozik, amelyekre vonatkozik a Temesvári Ítélőtábla elsőfokú határozata, és amelyek esetében a bíróság az „állam javára történő elkobzást” rendelte el.
A Traian Szállodán évekkel ezelőtt elkezdődtek ugyan bizonyos munkálatok, de ezek régóta állnak, az épület pedig mára súlyosan leromlott állapotba került.
A Szapáry fürdő esetében az Oana Chirilă építész vezette temesvári Locus Alapítvány az önkormányzattal együttműködésben próbált az elmúlt években alapvető karbantartást végezni. Csakhogy a rendelkezésre álló, főként adományokból származó források minimálisak, az egyesület legfeljebb a falak megtámasztására tudott vállalkozni. Az épület az önkormányzat tulajdonában van, a városvezetés a bonyolult tulajdonjogi helyzet miatt ódzkodik a komolyabb beruházásoktól.
Fotó: Facebook/Cristian Miclău
– A herkulesfürdői kulturális örökség megmentése esetében mekkora költségvetéssel számol a minisztérium, és milyen forrásokat tudnak bevonni?
– Számításba jöhet az országos helyreállítási terv (PNRR) és a műemlékvédelmi illetékből származó támogatás, továbbá az Európai Gazdasági Térség (EGT) várható pályázati keretrendszere, továbbá a finanszírozás az Országos Beruházási Társaságon (CNI), illetve más kormányzati programokon keresztül is biztosíthatók.
– Milyen szerepet szán a minisztérium a helyi önkormányzatnak és a civil szervezeteknek ebben a folyamatban?
– Megkaptuk a helyi önkormányzat által jogszerűen benyújtott, véleményezésre szánt projekteket. Emellett civil szervezetek is beterjesztették a biztonsági intézkedésekre vonatkozó terveiket, amelyeket szintén véleményeztünk. A tárca szakmai támogatást nyújt minden esetben, amikor erre igény érkezik.
Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnöke és több állami intézmény képviselői bejelentették: átfogó intézkedéssorozatot indítanak Herkulesfürdő műemlékeinek megóvása érdekében.
– A Monarchia korabeli fürdővárost 2022-ben felterjesztették az UNESCO világörökségi listájára. Hol tart most a folyamat, milyen lépések hiányoznak még ahhoz, hogy Herkulesfürdő a világörökség része legyen, és mit jelentene ez a város jövője szempontjából?
– A cél az, hogy a fürdőváros jobb állapotba kerüljön, vagy legalább olyan működőképes menedzsmenteszközökkel rendelkezzen – például egy jóváhagyott, új általános városrendezési tervvel (PUG) –, amelyek biztosítják a fejlődés alapjait.
Ahhoz, hogy valós esély legyen arra, hogy Herkulesfürdő felkerüljön az UNESCO-listára, a jelölést a The Great Spa Towns of Europe (Európa nagy fürdővárosai – szerk. megj.) határokon átnyúló kulturális örökségi sorozat keretében kellene kezdeményezni. Ez tárgyalásokat igényel a sorozatban részt vevő országokkal:
A tárgyalásokat követően Románia benyújthatja a jelölést az UNESCO világörökségi bizottságához, majd ha ezt pozitívan bírálják el, elkészíthető a tényleges jelölési dokumentáció, amelyet nemzetközi szakértők vizsgálnak át, majd következik a Nemzetközi Műemlékvédelmi és Helyszín Tanács (ICOMOS) értékelése – beleértve a helyszíni látogatást – és végül a világörökségi bizottság szavazása. A teljes folyamat több egymást követő lépésből áll, és általában több mint egy évet vesz igénybe.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nagy Egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Lóránd.
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!