
Népszerű a turisták körében a kénes vizű fürdő
Fotó: Herculane Project Facebook-oldala
Miközben Herkulesfürdő egykori monarchiabeli pompája máig jórészt romokban hever, a történelmi központban kialakított kénes vizű kis fürdők évről évre egyre több turistát vonzanak. A Cserna folyó partján, a Sisi-sétány közelében található természetes fürdőhely a nyári szezon egyik legkedveltebb látványosságává vált.
2026. július 26., 15:332026. július 26., 15:33
Naponta turisták tucatjai keresik fel a három kénes vizű medencét, ahol ingyen élvezhetik a gyógyhatású ásványvizet és a természeti környezetet. A Herculane Project vezetője, Oana Chirilă nemrég arról számolt be, hogy idén is elvégezték a sétányok és a medencék karbantartását, valamint a zöldövezet gondozását, hogy a látogatók biztonságos és rendezett környezetben használhassák a fürdőket – írta a G4Media.
A Krassó-Szörény megyei természetes fürdőhely népszerűségét jól mutatja, hogy
Ezeket kéthetente tisztítják, emellett folyamatosan végzik a kisebb javításokat és a környezet karbantartását. A projekt kezdeményezője szerint a látogatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a természet védelmére is, így a terület jó állapotban maradt.
A Herculane Project keretében folyamatosan építik-szépítik a természetes fürdőhelyet
Fotó: Herculane Project Facebook-oldala
A fiatal építészekből álló csapat, a temesvári székhelyű Locus Alapítvány tagjai számára ugyanakkor komoly kihívást jelent, hogy idén már nem részesül külön finanszírozásban a park fenntartása. Oana Chirilă rámutatott,
ezért továbbra is számítanak mindazok támogatására, akik fontosnak tartják a herkulesfürdői Szapáry-fürdő és környezetének megőrzését.
Herkulesfürdő ikonikus épülete, a Szapáry fürdő megmentése egyelőre várat magára
Fotó: Herculane Project / Facebook
A Herculane Project azonban nem csupán a népszerű kis fürdőket gondozza. Az önkéntesek évek óta azon dolgoznak, hogy felhívják a figyelmet Herkulesfürdő pusztuló épített örökségére. A Bánságban található fürdőváros a 19. század végén és a 20. század elején az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legelőkelőbb gyógyüdülőhelyének számított, ahol Ferenc József császár és Erzsébet királyné, Sisi is többször megfordult. Az egykor fényűző szállodák, fürdőépületek és villák jelentős része azonban a rendszerváltás utáni évtizedekben elhanyagolt állapotba került, számos műemlék máig felújításra vár.
A Krónikának korábban nyilatkozó Oana Chirilă hangsúlyozta, hogy
„A kulturális örökség mellett természeti értékei is jelentősek: számos termál- és kénes forrás található itt, amelyekre korszerű turizmust lehetne építeni. Ha a műemlékeket és az elhagyatott, kommunista időkből származó szállodákat felújítanák, a szálláshelyek száma legalább megduplázódhatna, a turisták száma pedig akár megháromszorozódhatna. A fürdőtelep egész évben fogadhatná a vendégeket, nemcsak nyáron” – fogalmazott.

A Monarchia ékköve volt, ma Európa legveszélyeztetettebb műemlékei között tartják számon. A herkulesfürdői Szapáry fürdő megmentéséért közel egy évtizede fiatal építészek küzdenek, de a szebb napokat látott gyógyfürdő jövője továbbra is bizonytalan.
Az építész szerint a beruházások nemcsak a turizmust lendítenék fel, hanem munkahelyeket teremtenének, és az ország egyik legelmaradottabb megyéjének számító Krassó-Szörény gazdaságára is kedvező hatással lennének. Oana Chirilă szerint
Emlékeztetett a konstancai kaszinó példájára is, amelyet hosszú jogi huzavona után végül sikerült felújítani. „Ez bizonyítja, hogy ha megvan a szándék és az összefogás, eredményt lehet elérni” – hangsúlyozta.
A tavalyi év végén ugyanakkor precedens nélküli ítélet született első fokon a herkulesfürdői műemlékek újraállamosításáról. Ennek kapcsán Ötvös Koppány Bulcsú RMDSZ-es kulturális államtitkár beszélt a Krónikának a minisztérium elképzeléseiről, a rövid-, közép- és hosszú távú tervekről, a felújítás útját álló akadályokról, finanszírozásról, valamint arról is, mi szükséges ahhoz, hogy Herkulesfürdő a világörökség részévé válhasson.

Első fokon precedens nélküli ítélet született a herkulesfürdői műemlékek újraállamosításáról. Ötvös Koppány Bulcsú kulturális államtitkárt kérdeztük a minisztérium terveiről, akadályokról és a világörökségi címhez vezető útról.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
A romániai műemlékvédelmi rendszer az engedélyeztetésre összpontosít, miközben a műemlékek tényleges védelme háttérbe szorul – véli Csók Zsolt régész, a volt kulturális miniszter tiszteletbeli tanácsosa.
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Kivihetik az utasokat a brassói repülőtérre, de az érkezőket már nem vehetik fel az Uber és a Bolt brassói partnerei, mert a légikikötő Vidombák területén található.
A halloweenes borzongás segíthet a félelmek leküzdésében, de meg is terhelheti a gyereket. Sulyok Kármen pszichológussal az ijesztgetés határairól, a halálról való őszinte beszélgetésről és a családi emlékezésbe való bevonásról beszélgettünk.
Miközben számos európai állam az elmúlt 10-15 évben gyökeresen átalakította a matematika és a természettudományok oktatását, Románia megrekedt az elméleti ismeretek puszta átadásánál.
Erdély turisztikai népszerűsítésének „autonómiáját” javasolják Nagyszebenben, felróva, hogy Románia nemzetközi promóciós erőfeszítései nem következetesek és nem koherensek.
A Temesvári Műszaki Egyetem (UPT) pénteken emlékezett meg az 1956. októberi helyi antikommunista diáklázadás 70. évfordulójáról, felidézve az intézmény és a város történetének egyik legbátrabb pillanatát.
szóljon hozzá!