Valahogy kezelni kell a medveproblémát. A sürgős beavatkozások száma csökkenthető a tudatos megelőzéssel
Fotó: Pinti Attila
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet: Japánban például vadászok hiányában már a hadsereg bevetését fontolgatják. Külföldi kitekintőnkből kiderül, egyre több ország küzd hasonló gondokkal, miközben a globálissá vált probléma kezelésében kulcsszerepet játszhat Székelyföld.
2025. november 09., 19:022025. november 09., 19:02
Amint arról beszámoltunk, sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a bukaresti kormány, amely lehetővé teszi, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes ismertetése szerint a rendelet rögzíti, hogy
Az RMDSZ volt környezetvédelmi minisztere emlékeztetett: a szövetség dolgozta ki és fogadtatta el négy éve a medvék elleni azonnali beavatkozást, amely lehetővé tette, hogy medveveszély esetén azonnal megalakuljanak a beavatkozó csapatok, és az önkormányzatok forrást kapjanak a beavatkozás finanszírozására. Azóta több ezer beavatkozás történt az emberi életek és a lakosok tulajdonának védelmében.
„A tapasztalatok alapján most még hatékonyabbá tesszük a rendszert. Csökkentjük a bürokráciát, és világosan rögzítettük: ha egy településen medve jár, belterületen a helyi beavatkozási csapat azonnal dönthet a kilövésről – nem kell a fokozatosság elvét alkalmazni, vagyis előbb elűzni vagy áthelyezni a medvét” – fogalmazott Tánczos Barna.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány, amely lehetővé teszi, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóosztálya.
Az intézkedés természetesen nincs ínyére az állatvédő szervezeteknek – de itt olyan vitáról van szó, amely „túlnő” Románián. Ezért érdemes kitekinteni, máshol milyen súlyosak a gondok, és hogyan próbálják orvosolni őket. Hiszen Európa-szerte és a világ számos pontján egyre súlyosabb kihívást jelent a medvék túlszaporodása és az emberekkel való konfliktusok gyarapodása. A helyzet Romániához hasonlóan több országban is közbiztonsági kérdéssé vált, miközben a természetvédelmi és vadászati szempontok között egyre nehezebb megtalálni az egyensúlyt.
A japán hatóságok például az utóbbi évtized legsúlyosabb évéről számoltak be október végén: 2025-ben addig kilenc halálos támadás történt – ami a legmagasabb áldozatszám egy év alatt –, és több mint száz ember sérült meg medvék miatt. Szakértők szerint a jelenség hátterében a klímaváltozás, az elnéptelenedő vidékek, valamint az élelemhiány áll, ami a vadakat egyre közelebb hozza a településekhez.
Becslések szerint Japánban 44 000 ázsiai fekete medve él, amelyek számos területen, de különösen északon találhatók, valamint 12 000 nagyobb usszuri barna medve él Hokkaido szigetén. Számuk növekszik, ami a konfliktusos esetek gyarapodását is előidézi.
Akita prefektúrában több helyi önkormányzat a támadások számának növekedésével szembesül, miközben
A japán környezetvédelmi miniszter is „komoly problémának” nevezte a támadások számának növekedését, és leszögezte: a kormány elkötelezett amellett, hogy több vadászt képezzen ki és „kezelje a medvepopulációt”. Közben országos szinten új figyelemfelhívó kampányokat és riasztási rendszereket vezettek be.
A legtöbb ország két megoldási irányt követ: az egyik a kvótás medvekilövés, a másik a megelőzés útja
Fotó: Pinti Attila
A (részben a mesterséges intelligencia segítségével készült) nemzetközi kitekintőnkben Közép-Európába „visszatérve” azt látjuk, hogy különösen Szlovákiában és Szlovéniában szintén heves viták tárgya a medvék túlszaporodása. A szlovák környezetvédelmi minisztérium adatai szerint az országban több mint ezer barna medve él, és 2024-ben mintegy 1900 ember–medve találkozást regisztráltak.
Az intézkedést a helyi lakosság üdvözölte, ám az uniós környezetvédelmi szervezetek bírálják, szerintük ugyanis az állomány nem veszélyes mértékű, inkább a hulladékgazdálkodás és a tájhasználat problémái fokozzák az érintkezést.
Szlovéniában hasonlóan erősödnek a feszültségek: a dinári hegyvidék mintegy ezer fős medvepopulációja egyre gyakrabban tűnik fel a falvak határában. A kormány idén több mint kétszáz egyed kilövését engedélyezte, miközben kártérítési programokat és megelőző intézkedéseket – például elektromos kerítéseket és szeméttárolási szabályokat – vezettek be.
Észak-Európában más a helyzet: Svédországban és Finnországban a hatóságok szabályozott, kvótás vadászatokkal próbálják kordában tartani a populációt. Svédországban az idei engedélyezett 465 kilövés a modern idők legmagasabb száma, míg Finnországban a keleti régiókban több engedélyt felfüggesztettek, mert a vadászati kvóták összeütközésbe kerültek az uniós természetvédelmi előírásokkal.
Ugyanakkor Olaszországban a Trentino-Alto Adige térség maradt a konfliktusok központja. A korábbi, emberéletet követelő esetek után a hatóságok továbbra is engedélyeznek célzott befogásokat és áttelepítéseket, de a vadászati korlátozások és a civil tiltakozások miatt a kérdés politikailag megosztó. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a helyi, mesterségesen visszatelepített állomány zártsága miatt a genetikai sokféleség megőrzése is kockázatot jelent.
Mindazonáltal nemzetközileg elfogadott tény, hogy a lakott területekre merészkedő, emberhez szokott medvék kezelése nem pusztán vadászati kérdés. Szakemberek szerint a megelőzés – a hulladékgazdálkodás, az élőhelyek védelme és a lakossági tájékoztatás – legalább annyira fontos, mint a közvetlen beavatkozás.
Spanyolországban a pireneusi és kantábriai medvepopulációk példája azt mutatja, hogy a fokozatos, államilag támogatott együttélési modellek – mint a villanypásztorok, pásztorkutyák és kártérítési rendszerek – képesek csökkenteni a konfliktusokat anélkül, hogy a fajmegőrzés veszélybe kerülne.
Észak-Amerikában a helyzet elsősorban a természetjárás és a turizmus miatt problémás. Az Egyesült Államokban és Kanadában 2025-ben több halálos vagy súlyos támadás történt, elsősorban Alaszkában és a Yellowstone térségében. A hatóságok az agresszív vagy emberi élelemhez szokott egyedek eltávolításával, túraútvonalak ideiglenes lezárásával, valamint széles körű oktatási kampányokkal próbálnak reagálni.
Tusnádfürdőn jelentősen csökkent a medveriasztások száma
Fotó: Pinti Attila
Tehát a legtöbb ország két megoldási irányt követ: az egyik a kvótás kilövés és az aktív vadállomány-szabályozás, a másik a megelőzés és a társadalmi alkalmazkodás útja. Szakértők egyetértenek abban, hogy
Külföldi kitekintőnkből az is kiolvasható, hogy a „medveprobléma” ma már nem csupán regionális kérdés: a konfliktusok világszerte gyakoribbak. Ugyanakkor Románia, Erdély, Székelyföld központi helyet foglalhat el nemcsak a problémák száma, hanem a megoldási lehetőségek feltárása tekintetében is.
Alátámasztja mindezt a nemrég Tusnádfürdőn szervezett, TusnadEcoBear című konferencia is, ahová a világ minden részéről érkeztek kutatók, újságírók és természetvédők. A magát nemzetközi jelentőségű párbeszéddé kinövő rendezvény központi témája az ember és a barna medve együttélése volt.
Imecs István főszervező értékelte a Krónikának a konferenciát, melynek fő célja az ember és a nagyvad közötti kapcsolat tudományos, szakmai és társadalmi megközelítése volt abban a Hargita megyei kisvárosban, ahol az önkormányzat, szervezetek és a helyi közösség munkájának eredményeként egyfajta sikertörténet lett a medveproblémák megoldása. A külföldi résztvevőket leginkább az lepte meg, hogy egy olyan kis közösség, mint az 1300 lelkes Tusnádfürdő, kézzelfogható eredményeket ért el a medveproblémák kezelésében.
„A konferencia első kiadásain még mi kértünk segítséget a külföldi szakemberektől – tanácsokat, technikai útmutatást, hogy miként lehet hatékonyabban kezelni a beavatkozásokat.
– mondta Imecs István főszervező. A székelyföldi medvehelyzet kapcsán rámutatott: az elmúlt öt évben több mint ötszáz beavatkozáson vett részt a helyi intervenciós csapat, és míg 2021-ben még 237 RoAlert-figyelmeztetés érkezett medveészlelés miatt, idén addig mindössze hétszer kellett riasztani a lakosságot. A sikeres problémakezelés részleteiről korábbi cikkünkben olvashatnak.
A világ minden tájáról érkeztek szakemberek a Tusnad Eco Bear konferenciára, ahol az ember és a barna medve együttéléséről folyt a párbeszéd. Bár a román hatóságok távol maradtak, Tusnádfürdő sikertörténete nemzetközi figyelmet keltett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggesztette állásából a bíróság azt a lugosi tanítót, aki ellen bűnvádi eljárás indult diákjai bántalmazása miatt. Az incidens nyomán őrizetbe vett pedagógust egyúttal hatósági felügyelet alá vonták.
Románia teljes síterülete összességében akkora, mint egyetlen síközpont Ausztriában vagy Franciaországban.
Jelenleg a külső medencék építése folyik a nagyszalontai Toldi Aquaparkban, amely várhatóan jövő nyáron fogadhatja az első vendégeket. Az Arany János Toldi-trilógiájának címszereplőjéről elnevezett élményfürdő építésével „adósságot” ró le a helyhatóság.
Migránscsempészet gyanújával őrizetbe vettek egy, a Máramaros megyei Havasmezőn élő testvérpárt, miután több száz euróért motokrossz motoron illegálisan szállítottak ukránokat a határon át – közölte vasárnap a határrendészet.
Jogosítvány nélküli vezetésen érték Paul Pintea szociáldemokrata párti (PSD) szenátort a rendőrök Zilahon pénteken este.
Ügyelet közben meghalt egy orvos a kolozsvári gyermekkórház gyermekgyógyászati klinikáján.
„Ha elkezdjük tanulmányozni az idén 800 éves Naphimnuszt, azon keresztül megközelíthető Szent Ferenc lelkülete, a ferences lelkiség” – mondta el a Krónikának Urbán Erik, a Kisebb Testvérek Szent István Királyról elnevezett Rendtartományának vezetője.
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Visky András új regénye, az Illegalisták nemcsak korábbi műve, a Kitelepítés világát bontja tovább, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első felében működő erdélyi betanista közösség történetét és a hatalom működésének mechanizmusait is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!