Mexikótól Hollandiáig kíváncsiak arra, hogyan oldják meg a medvegondokat Tusnádfürdőn

A Project Bag Egyesület szervezte rendezvény ugyanakkor arra is rávilágít, hogy a természetvédelem nem csupán szakmai kérdés: a helyi közösségek bevonása, a fiatalok szemléletformálása és a hiteles kommunikáció éppoly fontos része a hosszú távú megoldásnak.

Ritkán jelenik meg hiteles, többnyelvű információ az önkormányzatoknak, szervezeteknek a medveprobléma megoldására irányuló munkájáról, az ember–medve együttélés helyi példáiról. Nekünk éppen ezért különösen fontos, hogy a nemzetközi érdeklődők eljöjjenek ide, és első kézből lássák, mi zajlik valójában” – tette hozzá.

• és míg 2021-ben még 237 RoAlert-figyelmeztetés érkezett medveészlelés miatt,
• idén mindössze hétszer kellett riasztani a lakosságot.

Az elmúlt években számos nemzetközi együttműködés is született, több sikeres pályázat révén pedig konkrét intézkedéseket is meg tudtak valósítani. „A közterületekről fokozatosan eltávolítottuk a gyümölcsfákat, helyettük díszfákat ültettünk, és sikerült medvebiztos hulladéktárolókat is beszereznünk Csehországból. Mi voltunk az elsők Romániában, akik ezeket megvásárolták.

– jegyezte meg.

Hozzátette, a városban zajló munka hatékonysága nagymértékben az intervenciós csapat munkájának eredménye. Emellett fontos szerepet játszik az oktatás és nevelés, a látogatóközpont működése, valamint a tematikus rendezvények szervezése. „Fontos, hogy ne csak a vezetőket vagy a polgármestert kérdezzük meg a tapasztalatokról, hanem azokat is, akik a saját bőrükön érzik a változásokat. Ezt mi folyamatosan mérjük: kérdőívekkel gyűjtünk információkat, visszajelzéseket arról, hogy az elmúlt három-négy év során hogyan változott a helyzet. Az eredmények rendkívül pozitívak, a visszajelzések alapján a a tusnádfürdői közösség is érzékeli a fejlődést” – mutatott rá.

– tette hozzá. Megjegyezte, hasonló okokkal magyarázható, hogy korábban más, szintén medvegondokkal küzdő erdélyi település elöljárója sem kereste fel a tusnádfürdői önkormányzatot, hogy tanácsot kérjen, vagy megismerje a helyi gyakorlatot, az idei volt az első év, hogy három polgármester érdeklődött a módszereik iránt.

A TusnadEcoBear konferencia egyik fő célja az volt, hogy összekapcsolja a tudományos, szakmai és társadalmi nézőpontokat, és közös nevezőre hozza azokat. Arra a kérdésünkre, hogy ez mennyire sikerült, Imecs István úgy fogalmazott: a rendezvény üzenetének célba érését akkor lehetne igazán mérni, ha valamennyi meghívott fél jelen lett volna a kulcsfontosságú eseményeken.

„A gond az, hogy ha egyes szereplők – például bizonyos szakmai csoportok vagy érdekképviseletek – hiányoznak, akkor az ő véleményük egyszerűen nem tud megjelenni a párbeszédben.

Az utókommunikációban ezért mindig hangsúlyoznunk kell, hogy a mostani konklúziókban egy-két fontos szereplő nézőpontja nem tükröződik, mert egyszerűen nem voltak jelen” – magyarázta.

Mint mondta, nemzetközi újságírók is részt vettek az eseményen, köztük Nick Thorpe, a BBC közép-európai tudósítója. A budapesti székhellyel dolgozó újságíró a konferencián részletesen bemutatta, hogy a sajtóiparnak miként kell felzárkóznia a közösségi média világához, és milyen kihívásokkal jár, hogy a gyors versengés miatt gyakran elvesznek a részletek.

Imecs István elmondta, hogy a konferencia folytatását már tervezik, és a jövőben továbbra is az ember–nagyvad együttélésére koncentrálnak. A következő kiadásokon azonban nagyobb hangsúlyt kapnak majd azok az előadások és foglalkozások, amelyek a farkassal és a hiúzzal való együttélésre fókuszálnak.

korábban írtuk

Ökoturizmus szívvel és stratégiával: fenntartható idegenforgalom Tusnádfürdőn

Tusnádfürdő és környéke nemcsak lenyűgöző természeti adottságai, hanem átgondolt, fenntarthatóságra épülő fejlesztései által is egyre markánsabb helyet foglal el az ország turisztikai térképén.