Madártávlatból a Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakasz
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Határidő-módosítást eszközöltek az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszán, amelynek immár 2025-re kell elkészülnie, de félő, hogy a hatóságok lassúsága miatt a pénzforrást biztosító uniós helyreállítási terv 2026-os céldátuma sem teljesíthető. Közben a nyáron átadhatják az ezredik sztrádakilométert Romániában, ám a szintén az A3-ason készülő szakasz használhatatlan lesz, ha az állami szervek nem iparkodnak.
2023. április 26., 21:052023. április 26., 21:05
Mint ismeretes, jelenleg a Kolozs megyei Magyarnádasig sztrádán lehet eljutni Aranyosgyérestől. A Nádastól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó, mintegy 30 kilométeres szakasz megépítésének a román UMB cég fogott neki 2021-ben, mégpedig nagy erőkkel. Ám a nehéz terep – melyen többtucat hidat és felüljárót kell építeni – több helyen „magadta magát”: földcsuszamlások alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált az eredeti tervek módosítása.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
„Találkozunk 2025-ben Magyarzsomboron?!” – tette fel a kérdést a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely a napokban drónfelvételeket készített a szakasz fölött (a videón azért nem látszanak mozgások, mert éppen szabadságolási időszak volt).
Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet szerint a munkálatok mintegy 55 százalékban készültek el. Bár a kivitelező jól dolgozik, a gondok orvoslása során megengedhetetlenül sokat késtek a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) képviselői az engedélyezésekkel.
Az egyik legnagyobb problémát egy földcsuszamlás okozta Magyarnádas közelében, ahol az eredeti tervekben szereplő földbevágás helyett a temető fölött húzódó viadukt építésére kértek engedélyt, Pusztatopa mellett pedig alagutat kell létesíteni bevágás helyett. A felmerülő gondok és késlekedések miatt a hatóságok korábban 2025 júliusáig tolták ki a megvalósítási határidőt, ám az egyesület szerint újabb gondok merültek fel a pusztatopai részen, ahol könnyen előfordulhat, hogy az új terv is csődöt mond, ezért akár útvonal-módosítás is felmerülhet, ami költségnövekedéssel is jár.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A Pro Infrastruktúra emiatt úgy véli, könnyen megtörténhet, hogy a két problémás pontot „leválasztják”, és új versenytárgyalást írnak ki a megoldásra. Akárhogy is lesz,
Az UMB építi egyébként a Magyarzsombortól Vaskapu felé húzódó 12 kilométeres szakaszt is, amelynek egyelőre 2024 a hivatalos átadási határideje. Az első, hosszabb aszfaltcsíkot áfa nélkül 1,39 milliárd lejből kell megvalósítani, miközben a kisebbik 680,4 millió lejbe kerül. A CNAIR egyébként éppen kedden, a Pro Infrastruktúra figyelmeztető bejegyzésének napján közölte, hogy dübörög a munka az említett szakaszokon, ahol
Közben nemrég írták ki a versenytárgyalást az észak-erdélyi autópálya Vaskapu és Zilah, illetve a legnehezebb terepet, a Meszes-hegységen átvezető alagutat is magában foglaló, Zilah és Szilágynagyfalu közötti szakaszának kivitelezésére. A nyertesnek hét és fél év áll majd a rendelkezésére a munkálatok befejezésére.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A Szilágynagyfalutól a Bihar megyei Berettyószéplakig húzódó 13,5 kilométeres szakaszon a török Nurol cég dolgozik, amely hamarosan az 1000. kilométer romániai sztrádaszakasz átadásával büszkélkedhet hamarosan. Csakhogy ez sem fenékig tejfel.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Ugyanis a megyehatár szilágyi oldalán fekvő Porc mellett ideiglenes kapcsolatot kell engedélyeztetni-létesíteni az országút és a sztráda között – ellenkező esetben az ezredik „kilométerkő” miatt jelképes új pályaszakasz a gyakorlatban használhatatlanná válik.
Továbbra is a török Nurol útépítő cég a legesélyesebb arra, hogy az észak-erdélyi autópályán egy általa épített szakasszal haladja meg a lélektani határnak számító 1000 kilométert a romániai sztrádák és gyorsforgalmi utak hossza.
Mint ismeretes, miközben Romániának mintegy 3000 kilométernyi sztrádára és gyorsforgalmira van szüksége, eddig 995 km épült meg. Ugyanakkor további 669 megvalósítását már aláírt szerződések rögzítik (8,6 milliárd euró értékben), 272-re pedig kiírták a versenytárgyalásokat (4,5 milliárd euró értékben). A Pro Infrastruktúra interaktív térképet is működtet a teljes romániai sztrádahelyzetről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás