Madártávlatból a Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakasz
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Határidő-módosítást eszközöltek az észak-erdélyi autópálya (A3) Magyarnádas és Magyarzsombor között épülő szakaszán, amelynek immár 2025-re kell elkészülnie, de félő, hogy a hatóságok lassúsága miatt a pénzforrást biztosító uniós helyreállítási terv 2026-os céldátuma sem teljesíthető. Közben a nyáron átadhatják az ezredik sztrádakilométert Romániában, ám a szintén az A3-ason készülő szakasz használhatatlan lesz, ha az állami szervek nem iparkodnak.
2023. április 26., 21:052023. április 26., 21:05
Mint ismeretes, jelenleg a Kolozs megyei Magyarnádasig sztrádán lehet eljutni Aranyosgyérestől. A Nádastól a Szilágy megyei Magyarzsomborig húzódó, mintegy 30 kilométeres szakasz megépítésének a román UMB cég fogott neki 2021-ben, mégpedig nagy erőkkel. Ám a nehéz terep – melyen többtucat hidat és felüljárót kell építeni – több helyen „magadta magát”: földcsuszamlások alakultak ki, amelyek miatt szükségessé vált az eredeti tervek módosítása.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
„Találkozunk 2025-ben Magyarzsomboron?!” – tette fel a kérdést a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely a napokban drónfelvételeket készített a szakasz fölött (a videón azért nem látszanak mozgások, mert éppen szabadságolási időszak volt).
Az infrastrukturális nagyberuházásokat figyelő civil szervezet szerint a munkálatok mintegy 55 százalékban készültek el. Bár a kivitelező jól dolgozik, a gondok orvoslása során megengedhetetlenül sokat késtek a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) képviselői az engedélyezésekkel.
Az egyik legnagyobb problémát egy földcsuszamlás okozta Magyarnádas közelében, ahol az eredeti tervekben szereplő földbevágás helyett a temető fölött húzódó viadukt építésére kértek engedélyt, Pusztatopa mellett pedig alagutat kell létesíteni bevágás helyett. A felmerülő gondok és késlekedések miatt a hatóságok korábban 2025 júliusáig tolták ki a megvalósítási határidőt, ám az egyesület szerint újabb gondok merültek fel a pusztatopai részen, ahol könnyen előfordulhat, hogy az új terv is csődöt mond, ezért akár útvonal-módosítás is felmerülhet, ami költségnövekedéssel is jár.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A Pro Infrastruktúra emiatt úgy véli, könnyen megtörténhet, hogy a két problémás pontot „leválasztják”, és új versenytárgyalást írnak ki a megoldásra. Akárhogy is lesz,
Az UMB építi egyébként a Magyarzsombortól Vaskapu felé húzódó 12 kilométeres szakaszt is, amelynek egyelőre 2024 a hivatalos átadási határideje. Az első, hosszabb aszfaltcsíkot áfa nélkül 1,39 milliárd lejből kell megvalósítani, miközben a kisebbik 680,4 millió lejbe kerül. A CNAIR egyébként éppen kedden, a Pro Infrastruktúra figyelmeztető bejegyzésének napján közölte, hogy dübörög a munka az említett szakaszokon, ahol
Közben nemrég írták ki a versenytárgyalást az észak-erdélyi autópálya Vaskapu és Zilah, illetve a legnehezebb terepet, a Meszes-hegységen átvezető alagutat is magában foglaló, Zilah és Szilágynagyfalu közötti szakaszának kivitelezésére. A nyertesnek hét és fél év áll majd a rendelkezésére a munkálatok befejezésére.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
A Szilágynagyfalutól a Bihar megyei Berettyószéplakig húzódó 13,5 kilométeres szakaszon a török Nurol cég dolgozik, amely hamarosan az 1000. kilométer romániai sztrádaszakasz átadásával büszkélkedhet hamarosan. Csakhogy ez sem fenékig tejfel.
Fotó: Facebook/Asociația Pro Infrastructură
Ugyanis a megyehatár szilágyi oldalán fekvő Porc mellett ideiglenes kapcsolatot kell engedélyeztetni-létesíteni az országút és a sztráda között – ellenkező esetben az ezredik „kilométerkő” miatt jelképes új pályaszakasz a gyakorlatban használhatatlanná válik.
Továbbra is a török Nurol útépítő cég a legesélyesebb arra, hogy az észak-erdélyi autópályán egy általa épített szakasszal haladja meg a lélektani határnak számító 1000 kilométert a romániai sztrádák és gyorsforgalmi utak hossza.
Mint ismeretes, miközben Romániának mintegy 3000 kilométernyi sztrádára és gyorsforgalmira van szüksége, eddig 995 km épült meg. Ugyanakkor további 669 megvalósítását már aláírt szerződések rögzítik (8,6 milliárd euró értékben), 272-re pedig kiírták a versenytárgyalásokat (4,5 milliárd euró értékben). A Pro Infrastruktúra interaktív térképet is működtet a teljes romániai sztrádahelyzetről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás