
Együttműködés. Erdélyben, Kolozsváron gyárt ukrán támogatással harci drónokat az Oves Enterprise
Fotó: Borbély Fanni
Kolozsvárott gyárt majd katonai drónokat a helyi Oves Enterprise és Ukrajna egyik legnagyobb dróngyártója, az Edrone egy frissen aláírt stratégiai partnerségi megállapodás nyomán – közölte a cég.
2026. július 28., 12:562026. július 28., 12:56
Az erdélyi beruházásról szóló bejelentés szerint a partnerség egyesíti a két vállalat drónfejlesztés és -gyártás terén szerzett tapasztalatát, és az együttműködés új szakaszát jelenti, amely magában foglalja a védelmi ipar számára szánt autonóm rendszerek romániai gyártását.
Ennek nyomán
„Európának saját gyártási kapacitásokra van szüksége, és Romániának valódi ipari szerepet kell kiépítenie ebben az ökoszisztémában, nem pedig kizárólag értékesítési piacnak kell maradnia. Az Edrone-nal kötött partnerség közvetlenül a frontvonalon szerzett tapasztalatot, bevált gyártási folyamatokat és a valós körülmények között már tesztelt rendszerek gyártásának gyors felfuttatására való képességet hoz Romániába. Mi az Oves Enterprise által kifejlesztett technológiákkal járulunk hozzá – az autonóm rendszerektől és a mesterséges intelligenciától kezdve a Nemesis AI platform romániai drónokba történő integrálásáig –, hogy azok megfeleljenek a jelenlegi üzemeltetési követelményeknek, és támogassák Románia és Európa biztonságát” – nyilatkozta a sajtóközlemény szerint a romániai cég vezérigazgatója, Mihai Filip.
Az első szakaszban Kolozsváron háromféle katonai drónt gyártanak majd:
Az első, Romániában gyártott drónok elkészülte idén ősszel várható, amikor is bemutatják őket a nyilvánosságnak, és megkezdődik a tesztelési és bemutatási szakasz; ezt követően
„A Romániában gyártott drónokba beépítik az Oves Enterprise által kifejlesztett Nemesis AI technológiát, beleértve a célpontok azonosítását, osztályozását, követését és megcélzását, a végső irányítást és a helyzetelemzést. A mesterséges intelligencia integrációjának célja a reakcióidő csökkentése, a pontosság növelése és a rendszerek hozzáigazítása a katonai műveletek jelenlegi követelményeihez. A kolozsvári gyártóegységet úgy tervezték, hogy lefedje a teljes gyártási folyamatot, az alkatrészek integrációjától és az Oves Enterprise által kifejlesztett rendszerek telepítésétől kezdve a konfiguráláson, tesztelésen át egészen a bevetésre való felkészítésig. A drónok teljesen felszerelve és operatív használatra készen hagyják el a gyárat” – áll a közleményben.
A két cég közötti partnerség első fázisában
a kezdeti csapat pedig körülbelül 30 főből áll majd, míg a helyi személyzet képzésen vesz részt a Kolozsvárban bevezetett gyártási folyamatokról és modellekről.
„Ahogy a megrendelések és a beszerzési programok konkretizálódnak, a két vállalat a kapacitás bővítését és további beruházások megvalósítását tervezi Romániában. Középtávon a két cég célja, hogy Romániában havi 10 000–15 000 darabos kapacitást alakítson ki, a beérkező megrendelésektől és a védelmi programok igényeitől függően. A helyi gyártás lehetővé teszi a rendszerek gyártását, integrálását és tesztelését az Európai Unión belül, és hozzájárul egy olyan európai védelmi ipari bázis kialakításához, amely képes gyorsabban reagálni az operatív követelményekre és csökkenteni a kontinensen kívüli beszállítóktól való függőséget” – áll a közleményben.
Az Oves Enterprise egy autonóm rendszerekre és mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokra szakosodott technológiai vállalat, amely tapasztalattal rendelkezik a drónok fejlesztése és gyártása terén; 2015-ben alapították Kolozsváron.
Jelenleg a cég forgalmának több mint a fele olyan nemzetközi projektekből származik, amelyek a mesterséges intelligencia és az adatelemzés területén alkalmazott technológiákat integrálnak.
„Ahhoz, hogy egy-egy egyéni szerepet reálisan és elfogulatlanul láthassunk, a teljes erdélyi értelmiségi társadalom hálózatát, a teljes kontextust meg kell vizsgálnunk” – mondta el a Krónikának adott interjúban Bandi István történész.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
szóljon hozzá!