Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Drónt lőttek le a NATO-gépek Litvánia légterében
A NATO vadászgépei lelőttek egy drónt Litvánia felett – jelentette be kedden az ország elnöke, Gitanas Nauseda.
„Egy drónt, amely ma éjjel megsértette Litvánia légterét, a NATO vadászgépei gyorsan lelőtték” – írta Gitanas Nauseda az X közösségi oldalon, anélkül, hogy megnevezte volna, melyik országhoz tartozott a drón.
„Miközben Oroszország fokozza az Ukrajna elleni agresszióját, az ilyen felkészültség létfontosságú a régiónk számára. A NATO-szövetségeseinkkel együtt Litvánia meg fogja védeni légterét” – tette hozzá.

Támadás érte Dnyipropetrovszk megyét Ukrajnában
Az orosz csapatok 10 alkalommal támadták drónokkal, tüzérséggel és irányított légibombákkal a Nyikopoli és a Szinyelkivszkiji járás településeit az ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében – közölte Olekszandr Hanzsa, a megye katonai kormányzója kedd reggel.
Két ember megsebesült, többszintes lakóházak és egy családi ház megrongálódott, egy közigazgatási épületben is károk keletkeztek – részletezte Hanzsa.
Kijev Holoszijivszkij kerületében újabb benzinkutat ért dróncsapás, a legutóbbi adatok szerint a légitámadások sebesültjeinek száma négyre nőtt, kettejük állapota súlyos – jelentette kedd reggel Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.
A légierő parancsnokságának jelentése szerint az orosz hadsereg 200 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat keddre virradóra. Az előzetes adatok szerint a légvédelemnek 187 drónt sikerült megsemmisítenie, hét helyszínen találatokat rögzítettek, három esetben pedig roncsok lezuhanását rögzítették.

Politico: az EU nem tudott megállapodni az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításában
Az uniós tagállamok nagykövetei hétfőn – egy nappal a határidő lejárta előtt – nem tudtak megállapodni az Oroszországgal szembeni uniós szankciók meghosszabbításáról, ezért egy héttel kitolták a döntés határidejét – írta hétfőn a Politico brüsszeli hírportál uniós forrásokra hivatkozva.
Hétfőn egyhangú megállapodásra lett volna szükség a mintegy háromezer magánszemély és vállalat vagyonának befagyasztását előíró szankciós rendszer meghosszabbításáról. A hírportál szerint Szlovákia azt követelte, hogy az EU töröljön a szankciós listáról két vagyonos orosz oligarchát, Aliszer Uszmanovot és Mihail Fridmant. Franciaország szintén támogatja Uszmanov levételét a listáról. Más tagállamok azonban ezt nem voltak hajlandók fontolóra venni, különösen az ukrajnai polgári célpontok elleni orosz rakéta- és dróntámadások fokozódása miatt.
„A növekvő hibrid fenyegetések és a lengyel határtól mindössze egy kilométerre végrehajtott orosz dróntámadások fényében nehéz elhinni, hogy Franciaország valóban ezt szeretné” – nyilatkozta a Politicónak egy neve elhallgatását kérő diplomata.
Egy francia diplomata ugyanakkor azt mondta: Franciaországnak Uszmanov ügyében saját nemzetbiztonsági megfontolásai vannak, és Párizs pozitívan kíván reagálni az ügyben hozzá forduló nemzetközi partnerek megkeresésére.
A vita másik része arról szólt, hogy az intézkedéseket – a 2014 óta bevett gyakorlatnak megfelelően – hat vagy 12 hónappal hosszabbítsák-e meg. A hírportál értesülése szerint Szlovákia nem hajlandó támogatni a hosszabb, egyéves időszakot.
A kedden lejáró határidőt a nagykövetek egy héttel kitolták annak érdekében, hogy „további időt biztosítsanak a tagállamok számára a meghosszabbításra vonatkozó javaslatok átfogó megvizsgálására”. Az új határidő szeptember 22-én éjfél.

Rutte: Putyin kétségbeesettségéről árulkodik a vasúti szerelvények elleni orosz légicsapás Ukrajnában
Vlagyimir Putyin orosz elnök kétségbeesettségéről árulkodik a vasúti szerelvények ellen Ukrajnában vasárnap végrehajtott orosz légicsapás – jelentette ki a NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben.
Janez Jansa szlovén kormányfővel tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte kiemelte: Putyin téved, ha azt hiszi, hogy megakadályozhatja a szövetségeseket Ukrajna támogatásában, és alááshatja az NATO egységét.
„A válaszunk az, hogy növeljük Ukrajna támogatását annak érdekében, hogy megkapja mindazt, amire szüksége van az önvédelemhez” – húzta alá.
Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország továbbra is folytatja Ukrajna elleni agressziós háborúját, amely az orosz fél számára is rendkívül súlyos veszteségekkel jár, havonta több mint 40 ezer fővel.
Rutte szerint Oroszország nehéz helyzetben van a harctéren, és ezért felelőtlen és veszélyes támadásokat indít, köztük a polgári infrastruktúra elleni, a NATO területének közelében végrehajtott csapásokkal.
Hangsúlyozta: a NATO kollektív védelem melletti elkötelezettsége „sziklaszilárd”, a szövetség pedig kész megvédeni a szövetséges országok területének minden egyes centiméterét.
Ami a hibrid fenyegetéseket illeti, Rutte szerint minden szükséges eszköz a rendelkezésre áll a kezelésükre. Hozzátette: a válaszlépések nem minden esetben lesznek láthatók vagy nyilvánosak, de a szükséges intézkedésekre vonatkozó utasításokat kiadták. Mint mondta, a fellépés nem minden esetben „szemet-szemért” jellegű.
Példaként a Balti-tenger alatti kábelek megrongálását említette, amelyre a NATO a Balti Őrszem művelet létrehozásával reagált. Hozzátette, hogy a szövetségesek egyre többet tesznek azért, hogy az orosz árnyékflották tevékenységét visszaszorítsák, ezáltal költségeket okozva Moszkvának.
Felhívta a figyelmet, hogy a NATO nem vesz részt az ukrajnai háborúban, tagállamai ugyanakkor támogatják Ukrajnát abban, hogy folytathassa védekezését. Becslése szerint az orosz fél jelenleg havonta több mint 40 ezer fős veszteséget szenved el. Rámutatott, hogy Putyin hajlandó ennyi embert feláldozni az értelmetlen és kiprovokálatlan ukrajnai háborúban.
„Egy fiatal orosz férfi, aki bevonul, nagy eséllyel nem tér többé haza, mert az elnök nem törődik az élet értékével” – mondta.
A főtitkár közölte: ha Moszkva folytatja jelenlegi tevékenységét, a NATO nemcsak a rendelkezésére álló – részben nyilvános, részben nem nyilvános – válaszlépéseket alkalmazza, hanem Ukrajna támogatását is tovább növeli.