Hirdetés

Megfizethető otthonok: így kezelnék a kolozsvárihoz hasonló lakhatási válságot

lakhatási válság Kolozsváron

Ártetőzés. Kolozsvár bőven lakhatási válságban van

Fotó: Orbán Orsolya

Héra: hogy otthonod egyszerűen csak szép legyen!

Luxus kategóriájába emelkedtek mára egyes erdélyi, főleg a kolozsvári albérlet- és ingatlanárak, egyre inkább kiszorítva a város peremére a fiatalokat és a középosztályt, ami lakhatási válságot okoz. Az Európai Bizottság új, a megfizethető lakhatást támogató törvénye fegyvert adna az önkormányzatok kezébe az ingatlanspekulánsok és a burjánzó Airbnb-k ellen. Vajon hajlandó lesz a városvezetés szembemenni a befektetőkkel a megfizethető otthonokért? Elemzésünk megmutatja, hogyan szüntetnék meg a lakhatási válságot, miként csökkenthetné az árakat az uniós szigor.

Páva Adorján

2026. szeptember 15., 08:002026. szeptember 15., 08:00

Erdély számos pontján mára eljutottunk oda, hogy luxus kategóriájába tartozik a saját szülővárosunkban, egyetemi központunkban lakást bérelni, ne adj' isten vásárolni, ami kimeríti a lakhatási válság fogalmát.

Ez már régen nem csupán a legszegényebbek problémája: a középosztályt, a fiatalokat is egyre inkább a perifériára szorítja.

Hirdetés

Az Európai Bizottság napokban bemutatott, Megfizethető lakhatási törvény (Affordable Housing Act) című rendelettervezete erre a tarthatatlan helyzetre próbál megoldást kínálni. De vajon valóban képes az Unió megfékezni az elszabadult ingatlanpiacot, vagy csak egy újabb bürokratikus papírhalmaz született? És ami számunkra a legfontosabb: mit jelenthet mindez Erdélyben, különösen a lakhatási krízis epicentrumának számító Kolozsváron?

A probléma gyökere: miért kell az EU-nak beavatkoznia?

Az Európai Bizottság adatai szerint a városlakók több mint 50 százaléka azonnali, sürgető problémaként tekint a lakhatásra. A gond kettős: egyrészt strukturális lakáshiány van, másrészt a meglévő lakásállományt egyre többen használják nem életvitelszerű célokra.

A befektetési célú vásárlások, az üresen álló, értéknövekedés miatt tartott ingatlanok és a rövid távú, Airbnb-típusú szálláshelykiadás elszívja a levegőt – és a lakásokat – a helyiek, életvitelszerűen ott tartózkodók, tanulók, dolgozók elől.

Bár a lakhatási politika alapvetően nemzeti és önkormányzati hatáskör, az EU beavatkozása mégis elkerülhetetlenné vált. Az elmúlt években ugyanis több európai nagyváros próbálta korlátozni a rövid távú lakáskiadást vagy a befektetési felvásárlásokat, ám ezek a próbálkozások rendre elbuktak vagy hosszas perekbe torkolltak az uniós belső piac (a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása) szabályaira hivatkozó befektetők miatt.

A mostani jogszabálytervezet célja, hogy jogbiztonságot, egyfajta „védőpajzsot” adjon a helyi hatóságok kezébe: ha egy város bizonyítja a lakhatási nyomást, az EU rábólint a piacvédő korlátozásokra.

lakhatási válság Kolozsváron Galéria

Kulcsadatok. A lakhatási válság fennállásához az kell, hogy egy átlagos lakás ára meghaladja a helyi éves átlagjövedelem nyolcszorosát

Fotó: Orbán Orsolya

Megfizethető lakhatásról szóló törvény: kiken és hogyan akar segíteni a jogszabály?

A tervezet kimondottan a fiatalokra, a családalapítás előtt állókra, a diákokra és az úgynevezett alapvető munkavállalókra (például tanárokra, egészségügyi dolgozókra) fókuszál, akik ma már nem tudják megfizetni a lakhatást ott, ahol dolgoznak vagy tanulnak.

A jogszabály konkrét eszközöket ad a helyi önkormányzatok kezébe. Ha egy település vagy kerület hivatalosan „lakhatási nyomás alatt álló területté” nyilvánítja magát, drasztikus lépéseket tehet.

A lakhatási nyomás igazolásához, a lakhatási válság fennállásához az kell, hogy egy átlagos lakás ára meghaladja a helyi éves átlagjövedelem nyolcszorosát, és ez a mutató évtizedes növekedést mutasson.

A tervezet támogatja és jogilag védi azokat az önkormányzati intézkedéseket, amelyek korlátozzák a nem elsődleges lakóhelyként szolgáló ingatlanok rövid távú kiadását, gátat szabnak a puszta befektetési célú lakásvásárlásoknak, vagy épp büntetik a hosszú távon, indokolatlanul üresen tartott ingatlanokat.

Fontos garancia a kisemberek számára: a saját, elsődleges lakóhely időszakos kiadását a rendelet kifejezetten mentesíti a szigor alól. Továbbá a tervezet kötelezi a hatóságokat, hogy a tiltások mellett pozitív lépéseket is tegyenek: gyorsítsák fel a szociális és megfizethető lakások építését, az engedélyeztetéseket, és támogassák az üres épületek lakáscélú átalakítását.

Mik a következő lépések?

A rendelettervezet most az Európai Parlament és a tagállamokat tömörítő Tanács elé kerül, ahol a rendes jogalkotási eljárás keretében vitatják meg. Elfogadása esetén a rendelet közvetlenül alkalmazandó lesz minden tagállamban.

A nemzeti és helyi hatóságoknak nem lesz kötelező korlátozásokat bevezetniük, de ha élni akarnak a piacszabályozás eszközével, kötelezően ezt az uniós módszertant kell alkalmazniuk a jövőben. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak el kell kezdeniük a megfelelő adatbázisok kiépítését az ingatlanpiaci feszültségek pontos mérésére.

lakhatási válság Kolozsváron Galéria

Beejtőernyőzött vásárlók. A lakhatási válság mögött jelentős részben a befektetési célú lakásvásárlás áll

Fotó: Orbán Orsolya

Valódi megoldás vagy bürokratikus útvesztő?

Bár a tervezet történelmi lépés, külső elemzők és szakmai szervezetek vegyes érzelmekkel fogadták. Az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) friss állásfoglalásában üdvözölte ugyan a jogbiztonságot, de bírálta a rendszer merevségét. Szerintük a válság puszta matematikai képletekre szűkítése nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat – például a tömegturizmus okozta élhetetlenséget vagy a hirtelen demográfiai robbanásokat.

A túlzott adminisztratív teher miatt félő, hogy épp a kisebb települések nem tudnak majd élni a jogszabály adta fegyverrel a gigantikus platformokkal és ingatlanalapokkal szemben.

Kolozsvár bőven lakhatási válságban van

A lakhatási válság jó ideje Erdélyben is egyre inkább érezteti hatását, Kolozsváron már-már tragikus méreteket ölt. A kincses városban az ingatlanárak messze maguk mögött hagyták az országos átlagot, egy-egy padlástérért vagy alagsori lyukért is csillagászati összegeket kérnek. Közben a kolozsvári albérletárak is

A jelenség mögött jelentős részben a befektetési célú lakásvásárlás áll:

a komoly megtakarítással rendelkezők (sokszor külföldi vagy más megyékből érkezők) itt veszik meg a második, harmadik lakásukat, hogy aztán méregdrága albérletként vagy Airbnb-ként hasznosítsák, miközben a helyi fiatalok és a középosztály kiszorul a város peremére, Szászfenesre, Apahidára vagy Kisbácsba (ott is egyre csak felkorbácsolva az árakat).

lakhatási válság Kolozsváron Galéria

Fény az áralagút végén. Egy átfogó, szigorú beavatkozás szinte azonnal megállítaná a jelenlegi drágulási spirált

Fotó: Orbán Orsolya

Az EU új rendelete elméletben tökéletes eszközt adhatna a kolozsvári önkormányzat kezébe. A városban a lakásárak és a helyi jövedelmek aránya bőven kimeríti a „lakhatási nyomás” fogalmát. Hiszen idén júniusban 6861 lej volt a nettó átlagjövedelem Kolozs megyében (csak megyére bontott adatokkal dolgozik a statisztikai hivatal), miközben a kolozsvári lakások átlagos négyzetméterára meghaladja a 3000 eurót, egy kétszobás lakás átlagosan 165 ezer euróba kerül.

Mai árfolyamon a 6861 lejes kereset 1305 eurós havi nettó átlagbérnek felel meg, így az éves jövedelem 15 660 euró. Ha a 165 000 eurós átlagos lakásárat elosztjuk ezzel a 15 660 eurós éves jövedelemmel, az ár-jövedelem arány 10,53 lesz. Ez azt jelenti, hogy egy átlagkeresetű kolozsvári lakosnak gyakorlatilag 10 és fél évnyi teljes nettó jövedelmére van szüksége egy átlagos lakás megvásárlásához.

Ez az érték jócskán meghaladja az uniós rendelettervezet 8-as küszöbét, és azt a 10-es határt is, amely felett az uniós jogszabály már automatikusan, az elmúlt tíz év drágulási tendenciáinak vizsgálata nélkül is indokoltnak látja a beavatkozást.

Mit tehetne a városvezetés – ha akarná?

A jogszabály teljes körű alkalmazásának egyértelmű nyertesei a kolozsvári egyetemisták, a pályakezdő fiatalok és a családok lennének, akik előtt újra megnyílhatna az esély a városban maradásra. A kárvallottak egyértelműen az ingatlanspekulánsok és a turisztikai célú rövid távú lakáskiadásból meggazdagodó nagybefektetők lennének.

lakhatási válság Kolozsváron Galéria

Menetirányváltás. Nagy kérdés a politikai akarat a lakhatási válság kezelésében

Fotó: Orbán Orsolya

Hiszen ha a városvezetés teljes körűen alkalmazni kívánná az uniós jogszabály adta lehetőségeket, megtehetné, hogy

  • hivatalosan „lakhatási nyomás alatt álló területté” nyilvánítja a várost,
  • maximálja a kiadható Airbnb-k számát,
  • szabályozza, szigorú feltételekhez köti az építési telkek és lakóingatlanok megvásárlását,
  • extra terheket ró a több lakást felvásárló spekulánsokra,
  • felléphet a befektetési célból, indokolatlanul és hosszú távon üresen tartott lakások tulajdonosai ellen,
  • szigorúan adóztatja a befektetési célú, üresen tartott ingatlanokat.

A korlátozásokkal párhuzamosan célzott lépéseket tehet a helyi lakáskínálat növelésére, például barnamezős beruházások támogatásával, üres, nem lakáscélú épületek átalakításával, valamint megfizethető és szociális bérlakások építésével.

Egy ilyen átfogó, szigorú beavatkozás szinte azonnal megállítaná a jelenlegi drágulási spirált, hiszen a hosszú távú bérleti és eladási piacra hirtelen „ráömlő” lakásáradat masszívan növelné a kínálatot.

Bár pontos lejtmenetet nehéz megjósolni – hiszen a végső árat az építőanyagok költsége, a hitelkamatok és a munkaerőhiány is alakítja –, más európai nagyvárosok (pl. Berlin, Barcelona) részleges tapasztalatai alapján

ez az albérletpiacon rövid vagy középtávon 10-15 százalékos árcsökkenést eredményezhetne. Az eladó lakások esetében a spekulatív felár eltűnése akár egy 5-10 százalékos árcsökkenést, vagy ami még valószínűbb: egy több évig tartó árrögzülést (stagnálást) hozna.

A nagy kérdés azonban a politikai akarat. A kolozsvári városvezetés hosszú évek óta az ingatlanpiaci bummra, az „ötcsillagos város” mítoszára és a gazdasági növekedésre építi retorikáját. Egy olyan intézkedéscsomag bevezetése, amely tudatosan hűti le a befektetői kedvet, komoly politikai irányváltást igényelne.

Hogy az uniós rendeletből például Kolozsváron valóság lesz-e, az nagy valószínűséggel a helyi civil szférán, a lakhatási jogvédőkön és a fiatal választókon múlik: nekik kell majd kikényszeríteniük, hogy az önkormányzat ne csak a csillagos eget „súroló” fejlesztésekben, hanem az uniós jog által kínált piacvédelmi és szociális eszközök alkalmazásában is az élen járjon.

korábban írtuk

A szász falvaktól Székelyföldig: kik vásárolják fel Erdély ingatlanait, és miért?
A szász falvaktól Székelyföldig: kik vásárolják fel Erdély ingatlanait, és miért?

Szász parasztházak német és holland tulajdonban, brit családok – akár maga Károly király – által felújított vendégházak, olasz és osztrák agrárbefektetők, Székelyföldön magyar vállalkozók.

korábban írtuk

Óvatosabbak az ingatlant vásárlók, a régi építésű, kétszobás lakások a legkeresettebbek továbbra is
Óvatosabbak az ingatlant vásárlók, a régi építésű, kétszobás lakások a legkeresettebbek továbbra is

A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.

korábban írtuk

Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak
Új trend az ingatlanpiacon: a lakások drágultak jobban, mint a családi házak

A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.

Cikkünk a mesterséges intelligencia adatgyűjtő, elemző és összegző képességének felhasználásával készült.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Egyszerre teszi az amerikaiak és az oroszok riválisává Romániát a Neptun Deep földgázprojekt

A Fekete-tenger kontinentális talapzatán található Neptun Deep földgázlelőhely egyszerre teszi Romániát az Egyesült Államok és Oroszország riválisává a gázexport terén – áll egy friss elemzésben.

Egyszerre teszi az amerikaiak és az oroszok riválisává Romániát a Neptun Deep földgázprojekt
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Fellélegezhetnek a román nemzetféltők, nem kerül magyar kézbe az erdélyi tejüzem

A FrieslandCampina romániai leányvállalata a megszokott módon folytatja tevékenységét – közölte pénteken este a holland cég annak kapcsán, hogy kiderült: kútba esett a magyar Bonafarm terve, hogy felvásárolja a Napolact erdélyi tejgyárait.

Fellélegezhetnek a román nemzetféltők, nem kerül magyar kézbe az erdélyi tejüzem
2026. november 20., péntek

Hamarosan érkezik a kisnyugdíjasok támogatása – Mutatjuk a menetrendet

Azok a nyugdíjasok, akiknek havi jövedelme legfeljebb 3000 lej, a 2026. decemberi nyugdíjjal együtt kapják meg az állami támogatás második részletét – erősítette meg az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) a Digi24.ro megkeresésére.

Hamarosan érkezik a kisnyugdíjasok támogatása – Mutatjuk a menetrendet
2026. november 20., péntek

Látszatintézkedéssel védenék a hazai sertéshúst, miközben a gazdák veszteséget termelnek

Új rendelettel próbálja védeni a romániai sertéstartókat a mezőgazdasági minisztérium, miközben a hazai gazdaságok egy része már az önköltséget sem tudja kitermelni az élő sertés értékesítéséből.

Látszatintézkedéssel védenék a hazai sertéshúst, miközben a gazdák veszteséget termelnek
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Rablás fényes nappal vagy valódi segítség? Felháborodás övezi a Zöld ház akkumulátorprogram rajtját

Hosszas várakozást, több, az utolsó métereken eszközölt változtatást követően pénteken a lakosság számára is elrajtol a Zöld házként ismert, idén kizárólag napelemes akkumulátorok beszerzését finanszírozó kiírás. Most is nagy az elégedetlenség.

Rablás fényes nappal vagy valódi segítség? Felháborodás övezi a Zöld ház akkumulátorprogram rajtját
2026. november 19., csütörtök

Kell-e még készpénz, amikor telefonnal is fizethetünk?

Ismét sokan teszik fel a kérdést: szükség van-e egyáltalán cash-re, amikor telefonunkkal, okosóránkkal is fizethetünk? Olyan jegybanki illetékes ad választ kérdésre, akinek az aláírása ott virít a bankjegyeken.

Kell-e még készpénz, amikor telefonnal is fizethetünk?
2026. november 19., csütörtök

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől

Idén sem marad el a vasútjegyek drágítása, amely az elmúlt években már hagyománynak számított.

Ha gyorsabb nem is lesz, drágulni biztosan fog a vasúti közlekedés decembertől
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek

Hatalmas veszteséget termelnek az állami cégek – jelentette be Marian Neacșu miniszterelnök-helyettes, aki egyben a belügyminiszteri tisztséget is betölti.

Egyetlen év is elég volt az állami cégeknek, hogy csillagászati összegű veszteséget termeljenek
2026. november 18., szerda

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă

Csődbe ment a Román Vasúttársaság tetemes veszteséget generáló és óriási adósságot felhalmozó áruszállító ágazata, a CFR Marfă.

Kisiklott a román állami teherszállítás, csődbe ment a CFR Marfă
2026. november 17., kedd

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?

A romániai lakosság közel 60 százaléka megpróbál minden hónapban félretenni valamennyi pénzt, ám 75 százalékuk még így sem tudna megbirkózni a váratlan kiadásokkal. Mit csinálnának, ha nyernének egy óriási pénzösszeget?

Sokan a hónap végéig is nehezen húzzák, de mit tennének, ha nyernének egy tetemes pénzösszeget?
Hirdetés
Hirdetés