
Fotó: Facebook/Fejér Ákos
NEKROLÓG – Beleremegett Györgyfalva közössége, amikor megtudtuk, hogy Fejér Ákos hirtelen meghalt. Felfogni, elhinni, elfogadni nem akartuk.
2024. január 24., 12:112024. január 24., 12:11
Ákos osztálytársam volt. Osztályunkban a legfiatalabb, de a legérettebb, legértékesebb. Gyerekkorától fogva a társaira figyelt és mindig segített, akinek csak lehetett. Nem csak a napi házi feladatban igazított el sokunkat, hanem az általa szervezett túrák révén a természettiszteletet, környezetvédelmet is észrevétlenül belénk táplálta.
Majd a sors úgy hozta, hogy közös falut választottunk otthonunknak, Györgyfalvát. Ahol felismerte az elvégzendő feladatokat és cselekedte azokat. Biztos pillére lett közösségünknek rövid idő alatt. Megszervezte a szelektív szemétgyűjtést és diákokból álló csoportjával hetente rendszerezték, elszállították a hulladékot, annak árából a gyerekeket vitte kirándulni.
Példát mutatott sokunknak azzal, hogy gyerekeit a helyi iskolába íratta, ennek köszönhetően sok szülő jobban bízott a györgyfalvi iskolában, amely pár év alatt megmentődött, mostanra hatalmas fejlődési folyamatban van. A Györgyfalvi Szülők Egyesületének alapítójaként, elnökeként az adminisztrációs feladatok lelke volt, szervezte az afterschoolt, az alternatív programokat, pályázatokat nyújtottak be és lebonyolítottak számos tevékenységet.
Három éve iskolánk tanárja is lett, ezzel a gyerekeink életébe is belépett, a magyarkapusi és a kolozsvári Tálentum iskola diákjai után a györgyfalviak kedvence is lett, aki igazi pedagógusként kirándulásokkal, versenyekkel, előadásokkal nevelte tanítványait. Sokuk példaképévé vált.
Kitalálta és évente megszervezte a Gyurgyóka Természetismereti Vetélkedőt, amely évről évre egyre népszerűbb volt, Erdély számos településéről jöttek a lelkes diákok. Feleségével, Annával megszervezték a Sport napot is Györgyfalván, de kivette a részét minden más közösséget érintő programban is.
Fotó: Soós Sándor
Január 13-án még egy pályázat keretében közösen terveztünk, beszélgettünk az iskolások fejlődésének lehetőségeiről. Voltak ötelei, tervei, víziója. Ekkor készült róla a fentebb látható utolsó képem.
Sok dolga lett volna még itt közöttünk, de Istennek más terve volt.
Január 21-én hosszú útra indult.
Az ajtoni templomban vett részt az istentiszteleten, ahol ez volt a napi ige: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róma 12:2).
Ez nem neki szólt, hiszen ő így élt. Ezt nekünk hagyta feladatként.
Ákos, ígérjük, hogy a szülői közösség családodról gondoskodni fog.
Emléked őrizni fogjuk! Pótolhatatlan vagy, de mindent megteszünk, hogy folytassuk, ott, ahol abbahagytad!
Soós Sándor
Fejér Ákost január 26-án, pénteken kísérik utolsó útjára a kolozsvári Házsongárdi temetőben, a szertartás 12 órától lesz a kápolnában.

Megrendüléssel értesült Kolozs megye számos településének magyar közössége Fejér Ákos biológia-földrajz szakos tanár haláláról.
Marosvásárhely, a Bolyaiak városa még mindig a legtöbb magyar lakosnak otthont nyújtó település Erdélyben.
Ott állunk a pékárus vagy a sarki bolt pultjánál, a szupermarket kasszájánál, kezünkben egy egyszerű fehér kenyérrel, a pénztárgép kijelzőjén pedig felvillan a kétjegyű szám: 10 lej, 12 lej, 15 lej...
Nyugdíjas halk suttogása a sarki patikában: „Kedveske, melyik az olcsóbb? Ezt a két gyógyszert most hagyjuk ki, majd jövő hónapban visszajövök értük.”
Donald Trump amerikai elnök iráni kalandja nem feltétlenül úgy alakult, ahogy azt a legderűlátóbb illetékesek remélték, ennek a hatásait pedig Európában, benne Erdélyben is érezzük – és várhatóan közép- és hosszú távon is érezni fogjuk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
Négy éve az arab labdarúgó-világbajnokságról, nyolc éve „az első afrikai aranyról”, a fekete kontinensen gyarmatosított egykori francia kolóniákon élők leszármazottai által Franciaország színeiben megnyert focivébéről írtam.
Egyre fullasztóbb a levegő az autóban, összeszorul a gyomor. Az sem segít, ha lehúzzuk az összes ablakot. A vezetés, a gépkocsifenntartás ugyanis egyre inkább luxussá válik: a nép autóját a drága parkolóban piszkíthatják kedvükre a madarak.
Némi csalódással konstatáljuk, hogy a kormánypártok hatalomhoz való ragaszkodása miatt a politikai válságot kirobbantó PSD talán megússza, hogy kormányozni kényszerülve vigye el a balhét mindenért.
Valamikor régen a sör a szegény ember bora volt. Ma már lassan a középosztály pezsgője.
Tanügyi rendszerünk ezer sebből vérzik. Bukarestben azonban rátapintottak a probléma lényegére, megvan a megfellebbezhetetlen megoldás: a szabóság.
szóljon hozzá!