
Fotó: Facebook/Fejér Ákos
NEKROLÓG – Beleremegett Györgyfalva közössége, amikor megtudtuk, hogy Fejér Ákos hirtelen meghalt. Felfogni, elhinni, elfogadni nem akartuk.
2024. január 24., 12:112024. január 24., 12:11
Ákos osztálytársam volt. Osztályunkban a legfiatalabb, de a legérettebb, legértékesebb. Gyerekkorától fogva a társaira figyelt és mindig segített, akinek csak lehetett. Nem csak a napi házi feladatban igazított el sokunkat, hanem az általa szervezett túrák révén a természettiszteletet, környezetvédelmet is észrevétlenül belénk táplálta.
Majd a sors úgy hozta, hogy közös falut választottunk otthonunknak, Györgyfalvát. Ahol felismerte az elvégzendő feladatokat és cselekedte azokat. Biztos pillére lett közösségünknek rövid idő alatt. Megszervezte a szelektív szemétgyűjtést és diákokból álló csoportjával hetente rendszerezték, elszállították a hulladékot, annak árából a gyerekeket vitte kirándulni.
Példát mutatott sokunknak azzal, hogy gyerekeit a helyi iskolába íratta, ennek köszönhetően sok szülő jobban bízott a györgyfalvi iskolában, amely pár év alatt megmentődött, mostanra hatalmas fejlődési folyamatban van. A Györgyfalvi Szülők Egyesületének alapítójaként, elnökeként az adminisztrációs feladatok lelke volt, szervezte az afterschoolt, az alternatív programokat, pályázatokat nyújtottak be és lebonyolítottak számos tevékenységet.
Három éve iskolánk tanárja is lett, ezzel a gyerekeink életébe is belépett, a magyarkapusi és a kolozsvári Tálentum iskola diákjai után a györgyfalviak kedvence is lett, aki igazi pedagógusként kirándulásokkal, versenyekkel, előadásokkal nevelte tanítványait. Sokuk példaképévé vált.
Kitalálta és évente megszervezte a Gyurgyóka Természetismereti Vetélkedőt, amely évről évre egyre népszerűbb volt, Erdély számos településéről jöttek a lelkes diákok. Feleségével, Annával megszervezték a Sport napot is Györgyfalván, de kivette a részét minden más közösséget érintő programban is.
Fotó: Soós Sándor
Január 13-án még egy pályázat keretében közösen terveztünk, beszélgettünk az iskolások fejlődésének lehetőségeiről. Voltak ötelei, tervei, víziója. Ekkor készült róla a fentebb látható utolsó képem.
Sok dolga lett volna még itt közöttünk, de Istennek más terve volt.
Január 21-én hosszú útra indult.
Az ajtoni templomban vett részt az istentiszteleten, ahol ez volt a napi ige: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róma 12:2).
Ez nem neki szólt, hiszen ő így élt. Ezt nekünk hagyta feladatként.
Ákos, ígérjük, hogy a szülői közösség családodról gondoskodni fog.
Emléked őrizni fogjuk! Pótolhatatlan vagy, de mindent megteszünk, hogy folytassuk, ott, ahol abbahagytad!
Soós Sándor
Fejér Ákost január 26-án, pénteken kísérik utolsó útjára a kolozsvári Házsongárdi temetőben, a szertartás 12 órától lesz a kápolnában.

Megrendüléssel értesült Kolozs megye számos településének magyar közössége Fejér Ákos biológia-földrajz szakos tanár haláláról.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
szóljon hozzá!