Orosz Krisztofer Levente diakónus-alpolgármester szerint az egyházi és a közéleti szolgálat egymásra támaszkodik
Fotó: Facebook/Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
December 6-án diakónussá szentelték Orosz Krisztofer Leventét, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármesterét. Az egyházi szolgálatot vállaló elöljáró a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye második szerpapja, feladata lesz többek között a liturgiákon való közreműködés, segédkezés a püspökség által szervezett programokon, de személy szerint a szeretetszolgálatot, a szegények felkarolását, a karitatív tevékenységet tartja szem előtt. A közéleti és egyházi szerepvállalás összeegyeztethető, sőt mindkettő akkor végezhető hitelesen, ha az ember hitét megvallva és vállalva, alázattal viselkedik a hivatása, illetve a világi és plébániai közössége iránt – mondta a Krónikának adott interjúban Orosz Krisztofer Levente diakónus.
2025. december 15., 07:562025. december 15., 07:56
– Ritka, hogy egy közéleti szereplő, választott vagy kinevezett tisztviselő ennyire elkötelezett legyen a hit iránt s erről tanúbizonyságot is tegyen. Miért döntött úgy, hogy diakónusként szolgálja az egyházat?
– Nem tudom, mennyire ritka, azt viszont tudom, hogy a romániai magyar közösségen belül erre nem volt még példa – vagy legalábbis nem tudok róla, hogy valaki ilyen hívásra válaszolt volna. Persze ez nem jelenti azt, hogy más tisztségviselő, legyen az választott vagy kinevezett, nem hisz, vagy kevésbé hisz, mint például én. Hogy kinek mekkora a hite, én azt nem tudom megítélni, csak egyedül Isten. Tény és való azonban, hogy
Az, hogy diakónus lettem, egy hosszabb folyamat eredménye. Valamikor gondolkodtam a papi szolgálaton – egy külön történet, hogy miért nem lettem pap –, mert mindig is nagyon közel álltam az egyházhoz. Úgy látszik, hogy az, ami eddig éveken keresztül érlelődött bennem, most teljesedett be. És ez örömmel tölt el.
A diakónus a kereszténységben olyan személy, aki egyházi szolgálatokat teljesít. A magyarban használatos diakónus szó az ógörög diákonosz főnévnek a latinban meghonosodott átírásából (diaconus) származik. Az eredeti görög szó jelentése: szolga, szolgálattevő, felszolgáló, esetleg hírvivő. Szerpapnak és segédlőpapnak (áldozópappá még nem felszentelt személy) is nevezik a római (latin), illetve a bizánci (görög) rítusú részegyházakban.
– Mikor érezte az elhívást, és mikor érlelődött elhatározássá, hogy ezt az utat választja?
– A papi hivatás gondolata középiskolás koromban merült fel bennem komolyabban. Aztán másképp alakultak a dolgok. A Gyulafehérvári Római Katolikus Szeminárium helyett a Kolozsvári Római Katolikus Teológiai Egyetemet választottam. Teltek az évek, és egyszer csak olvastam a sajtóban, hogy Nagyváradon állandó diakónusokat fognak felszentelni. Felkaptam a fejem. Érdeklődni kezdtem és a kíváncsiságom egyre csak fokozódott. Addig, amíg a plébánosom megkérdezte, hogy ez komolyabban is érdekelne-e engem. Nem tudtam akkor erre határozott és pontos választ adni. Aztán egyre jobban foglalkoztatott a kérdés.
A döntés meghozatala óta eltelt körülbelül egy év. Ma már diakónusként szolgálom Istent, az egyházat és a közösséget.
Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök szentelte diakónussá
Fotó: Facebook/Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
– Mi a feladata, mi az, amit megtehet, és mi az, amit nem? Gondolom, nemcsak a szentmiséken működik közre, hanem az egyházmegye életében is – amennyire ideje, elfoglaltsága engedi – részt kell vennie.
– Miséznem és gyóntatnom nem szabad. De olvashatom az evangéliumot, prédikálhatok, keresztelhetek, eskethetek, temethetek.
Ezen kívül természetesen minden olyan feladatot szívesen ellátok, amivel elöljáróim megbíznak.
– A szomszédos egyházmegyékben az elmúlt két-három évben szenteltek fel diakónusokat, önnel egyetemben mások is választották ezt a szolgálatot a szatmári egyházmegyében?
– A szatmári egyházmegyében én volnék a második felszentelt házas diakónus. 2024-ben Szatmáron szentelték fel Boros Mariust, aki csángó. A nagyváradi egyházmegyében már korábban szenteltek fel házas diakónusokat, idén pedig elindult a képzés a gyulafehérvári egyházmegyében is. (2023-ban a temesvári egyházmegyében három diakónust szenteltek fel – szerk. megj.)
A diakónus csak úgynevezett igeliturgiát tarthat. Feladata az ősegyházban az istentiszteleten való közreműködés és a szegények szolgálata volt. A püspök jobbkeze, helyettese, titkára, utóda lehetett. A későbbi korokban jelentősége visszaszorult, már csak egy fokozat volt az áldozópapság előtt. A II. Vatikáni Zsinat azonban felújította a diakonátus intézményét, ma minden papnak előzőleg legalább fél évig diakónusnak kell lennie. Az egyházjog szerint amennyiben áldozópap akar lenni, legalább 23 éves, nőtlen embert lehet diakónussá szentelni, állandó diakónussá azonban nős embereket is szentelhetnek, nekik 35 év az alsó korhatár.
– Volt egyfajta „előképzettsége” a tanulmányai alapján, de a felszentelést megelőző kiválasztás és felkészítés hogyan történt?
– Mint említettem, Kolozsváron, a Római Katolikus Teológia hallgatója voltam öt évig. Azokat a tanulmányaimat elismerték, de természetesen el kellett végeznem egy kiegészítő liturgikus felkészítést is az elmúlt hónapokban. Mivel a szándék és elhatározás részemről megvolt, jelentkeznem kellett a megyéspüspöknél, hogy kérvényezzem a szerpappá szentelésem. Előbb lektorrá és akolitussá kellett avassanak. Ez előfeltétele annak, hogy a szerpapi rendet felvehesse valaki.
– Ki volt a lelkivezetője, és mi az, amit, „útravalóként” kapott tőle?
– Lelkivezetőm Reszler Mihály máramarosi főesperes-plébános volt, aki mindenben mellettem állt. Sokat bátorított és buzdított. De meg kell említenem Ilyés Csaba vikárius urat is, aki szintén támogatott. Nagyon hálás vagyok nekik, mert nekik is köszönhetem azt, hogy ma diakónus vagyok.
A tőle kapott támpontok végül meghatározó szerepet játszottak döntésem meghozatalában.
A leborulás a felszentelés szertartásának fontos eleme, ami a teljes alávetést, a világi éntől való megszabadulást jelenti az Isten iránti tiszteletadás, bűnbánat és megvilágosodás céljából
Fotó: Facebook/Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
– A közképviselet is egyfajta hivatás: máramarosszigeti RMDSZ-elnökként, a város alpolgármestereként a köz érdekeiért dolgozik, és a magyar közösség érdekeit is képviseli. Kiegészíti egymást az egyházi és világi szolgálat, vagy élesen elkülönülnek? Netán könnyebb egyiket végezni a másikra támaszkodva?
– Sosem tudtam közömbös maradni közösségem sorsa iránt. Én mindig szolgálatként fogtam fel a közösségi képviseletet is. A kettő lehet természetesen egyszerre áldás és átok is. Ez sok mindentől függ. Ma sokan furcsán nézik azt, hogy a kettőt miként tudom összeegyeztetni. De nincs ebben szerintem semmi rendkívüli. Megfér a kettő egymás mellett, ha az ember becsületesen, hitelesen végzi a feladatát, amit rábíztak.
A mindkét hivatásból származó feladatköröket hitelesen lehet és kell végezni, az ügyeket képviselni. Tevékenységünket át kell hassa a Lélek. Elszomorodom, amikor látom, hogy vannak olyanok, akik kifejezetten sablonosan végzik a feladatukat. Ez nem szolgálat és nem hiteles képviselet. Ez csak egyszerűen funkcionáriuskodás. Adódhatnak néha nehézségek az események, programok egymásra esése miatt, de az ember jó időbeosztással az ilyen jellegű gondokat is leküzdheti.
– Hogyan fogadták az RMDSZ-ben vagy az önkormányzatban a felszentelésének a hírét? Kapott gratulációkat, biztatást, kíváncsisággal vagy elismeréssel viseltetnek az elhatározása iránt?
– Az elején mindenki meglepődött, főleg az RMDSZ-es kollégák. De aztán hamar tudatosult ez mindenkiben, és úgy tűnik, mindenki örömére szolgált a hír. Tudták ezt a kollégák, mert elmondtam nekik korábban, hogy mire készülök. Már akkor is nagyon sok biztatást kaptam.
Közéleti szereplők és hívek sokasága töltötte meg a máramarosszigeti Borromeó-i Szent Károly Plébániatemplomot a felszentelési ünnepségen
Fotó: Facebook/Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
Külön öröm számomra, hogy az RMDSZ-es és az önkormányzati kollégáim is velem együtt ünnepeltek a felszentelés napján. Nagyon sokan gratulálnak, biztatnak.
A legelején volt olyan is, aki rám ijesztett, mondván, hogy ha felszentelnek, le kell mondanom az alpolgármesteri tisztségről, mert összeférhetetlenség áll majd fenn. Egy kis jogászsegítséggel tisztáztuk azt, hogy ez esetben nem áll fenn összeférhetetlenség. És ezt az összeférhetetlenségi ügynökség, az ANI is visszaigazolta. Így a legnagyobb akadály is elhárult.
– A családja hogy viszonyult a döntéséhez?
– Vallásos családban nőttem fel. Hitemet, vallásos neveltetésemet a szüleimnek köszönhetem. Nem voltunk soha bigottak, de komolyan vettük hitünket, vallásunkat. Két gyerek édesapja vagyok, van egy 13 éves fiunk és egy 10 éves lányunk. Eleinte meglepődtek, de nagyon örülnek a felszentelésemnek.
Orosz Krisztofer Levente prioritásnak tekinti a magyar közösség erősítését: emlékjelek állítását, az oktatás támogatását, a kulturális programok bővítését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!