
Az EMSZ a decentralizációt kéri számon Tánczos Barna RMDSZ-es pénzügyminisztertől
Fotó: László Ildikó
Az Erdélyi Magyar Szövetség elutasítja a Tánczos Barna pénzügyminiszter által közölt legújabb javaslatot az országos szolidaritási alapról. Az EMSZ szerint elfogadhatatlan a kormány döntése, hogy a személyi jövedelemadó 14 százaléka idén ne a megyék szintjén, hanem országosan kerüljön kiegyenlítő szétosztásra.
2025. január 20., 17:512025. január 20., 17:51
2025. január 20., 18:112025. január 20., 18:11
Elfogadhatatlannak tartja az EMSZ, hogy újra az erdélyiek zsebéből szeretnének még több adót küldeni a Kárpátokon túlra, ,,ezzel is duzzasztva az amúgy is vízfejű bukaresti bürokráciát”. Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Szövetség azt tartaná elfogadhatónak, ha a román költségvetést a pénzügyi decentralizáció útjára terelnék.
hanem inkább az, ha adóinkból minél több marad a helyi önkormányzatoknál, és visszaszorítanák az állami szervek túlburjánzását. ,,A Tánczos miniszter úr által megfogalmazott javaslatok azért is meglepőek, mert élesen szembe mennek az RMDSZ alig két hónappal ezelőtti kampányával, amely az állam visszaszorításáról és a helyi kompetenciák kiszélesítéséről szólt” – fogalmaz a kisebbik erdélyi magyar párt szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye.
Az EMSZ arra kéri Tánczos Barna pénzügyminisztert, hogy ,,a józan ész jegyében a kormányban betöltött kiváltságos, erős pozícióját inkább arra használja, hogy a kampány során vállalt decentralizációs lépéseket tegyék meg, amelyek erősíthetik helyi közösségeinket, és hagyjanak fel a kis- és középvállalkozások – egyébként is egyre elviselhetetlenebb – adóterheinek növelésével”.
Az RMDSZ-szel országos szinten egyébként együttműködő EMSZ arra a tervre reagált, amelyet Tánczos Barna a Krónikának adott interjúban ismertetett először. A pénzügyminiszter közölte, az idei költségvetés kidolgozásakor be kívánnak vezetni egy szolidaritási alapot, elvet az önkormányzati finanszírozásban, amelyhez kivétel nélkül mindenki hozzájárul, Bukaresttől kezdve Temesvár, Kolozsvár, azok a megyék, nagyvárosok, ahol az egy személyre jutó személyi jövedelemadó-bevétel a többszöröse más településekhez, megyékhez képest. „És ennek a szolidaritásnak 2025-ben abban kell segítenie, hogy biztosítani tudjuk a kistelepülések működési költségeit, és ugyanakkor abból a 6 százalékból, amit a személyi jövedelemadóból visszatartanak országos szinten, beruházásokat tudjunk finanszírozni” – fejtette ki az RMDSZ-es pénzügyminiszter.

A 2025-ös év legyen a józan ész éve, amely a kiszámíthatóság és a közös felelősség, közös teherviselés, a szolidaritás éve – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Tánczos Barna pénzügyminiszter, helyettes kormányfő.
Súlyos baleset történt hétfő este a Nagyvárad–Félixfürdő közötti országúton – a váradszentmártoni kerülőúton –, ahol két személygépkocsi ütközött.
Több mint 67 ezren látogatták a közgyűjtemény kiállításait és rendezvényeit. A legnépszerűbbek közé tartozik az 1848–1849-es Ereklyemúzeum és a világhírű magyar festők műveiből álló Képtár.
A Szeben megyei Kürpöd (Chirpăr) település közelében patakba esett és életét vesztette hétfőn egy testvérpár: egy 6 éves kislány és egy 9 éves fiú.
Egy átfogó, erdészeti bűncselekmények elleni rendőrségi akció keretében a bihari hatóságok több mint 415 köbméter, jogszerű származással nem rendelkező tűzifát és fenyő fűrészárut foglaltak le, 110 000 lej értékben.
Országszerte felmelegedés várható a következő napokban, a jövő hét közepétől azonban ismét lehűl az idő; csapadékra a jövő héten lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat február 2. és 15. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Alkoholkómához közeli állapotban lévő gépkocsivezetőt vettek őrizetbe a szatmárnémeti rendőrök. A súlyos mozgás- és beszédzavarral előállított, alkoholos befolyásoltság alatt álló járművezetőt a bíróság 60 napos hatósági felügyelet alá helyezte.
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét tartják február 2-án a római katolikus egyházban, minden templomban ekkor tartják a gyertyákat megszentelő szentmiséket.
A tanügyben foganatosított költségcsökkentő intézkedések nyomán Arad megyében történtek osztályösszevonások, megszűntek helyettesítői tanári állások, mindez azonban a magyar oktatást nem érintette – tudta meg a Krónika. Hasonló a helyzet Temes megyében.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
1 hozzászólás