Az EMSZ szerint a megerősödött szélsőséges erők miatt a bukaresti kormánykoalíció pártjai még óvatosabbak lesznek az magyarság igényeivel szemben
Fotó: Haáz Vince
Zakariás Zoltán orvos, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke Hargita megyei képviselőként jutott be ismét RMDSZ-listán a román parlamentbe. A kisebbik magyar párt színeiben megválasztott székelyföldi politikust arról kérdeztük, milyen elvárásokkal lát neki újabb törvényhozói mandátumának, milyen veszélyeket rejt az egyelőre jegelt közigazgatási átszervezés, van-e esély az erdélyi magyarság kisebbségi jogainak bővítésére.
2024. december 19., 08:022024. december 19., 08:02
– Húsz éve nem teljesített olyan jól az erdélyi magyarság törvényhozási megmérettetésen, mint idén. Hogyan értékeli a december 1-jei parlamenti választások eredményeit?
– Mindannyian kivettük a részünket a mozgósításból, gyakorlatilag közös siker volt. Bebizonyosodott, hogy ha a legfontosabb pillanatokban nincs vita közöttünk, akkor a közösséget meg lehet mozgatni, mert mindenki egy irányba húz. Az Erdélyi Magyar Szövetség minden szinten betartotta az RMDSZ-szel kötött megállapodást, ennek folyományaként megkaptuk parlamenti mandátumunkat. Az új törvényhozás valószínűleg december 20-án, vagy 21-én alakul meg, miközben elindultak a kormányalakítási tárgyalások. Azt még nem lehet tudni, hogy három vagy négy párt alakít kormányt, erről egyelőre nincs döntés, csupán találgatások a sajtóban.
– Az erdélyi magyar érdekérvényesítés szempontjából mennyire lesz nehéz az előttünk álló parlamenti időszak?
– Nem csak a kormányzás, hanem a parlamenti munka szempontjából is nagyon nehéz időszak előtt állunk. A szélsőséges pártok képviselői kétszer annyian vannak, mint az elmúlt mandátumban, ami átalakítja a parlament és a szakbizottságok összetételét. Miközben az erdélyi magyar érdekérvényesítés szempontjából
Itt említeném meg két saját törvénytervezetemet is, amelyek a leköszönt parlament szakbizottsági fiókjaiban ragadtak. Az egyikben azt szerettem volna elérni, hogy a pénzügyi hatóságokkal való kapcsolatban állítsuk helyre az anyanyelvi kommunikációt. Ez eddig is benne volt a törvényi szabályozásban, de egy technikai kitétel miatt nem alkalmazták, ezt szerettem volna tisztába tenni. A másik jogszabály-kezdeményezésem arról szólt, hogy a polgári perrendtartásban tegyék lehetővé a romániai kisebbségek nyelvén született okiratok elismerését is, azokat ne saját költségükön kelljen lefordítaniuk az embereknek.
Zakariás Zoltán, az EMSZ elnöke második parlamenti mandátumát kezdi az RMDSZ listáján
Fotó: Haáz Vince
– Milyen esély van arra, hogy az autonómia kérdése szóba kerüljön az új parlamenti ciklusban?
– A megerősödött szélsőséges erők miatt a többséget alkotó kormánykoalíció pártjai még óvatosabbak lesznek irányunkban. Sok területen nagyon nehéz lesz előre lépni, és a legnehezebben kérdés nyilván az autonómia ügye marad. Ezen a téren más stratégiát kell keresnünk: olyan jogköröket kell az önkormányzatok ,,alá tolni”, amivel lényegesen bővíteni lehet a mozgásterüket. Az Erdélyi Magyar Szövetség részéről több lépést szeretnék elindítani.
– Az elmúlt hónapokban a közbeszéd témájává vált a területi közigazgatás átalakítása. Az erdélyi magyarság számára is életképesnek bizonyuló elképzeléssel párhuzamosan vajon átadhatók ezek a többlet jogkörök?
– Ezek az intézkedések valamilyen szinten ellenállásba fognak ütközni, mert minden decentralizációs kísérletnek ez a sorsa. Az elmúlt időszakban éppen a regnáló kormány járt elöl rossz példával, amikor az országos költségvetés pénzhiánya miatt nyúlt bele a helyi önkormányzatok jogkörébe: az állami vállalatok egységes, központi felügyeletére létrehoztak egy országos ügynökséget.
Ami elfogadhatatlan, mert ezzel a kormány belenyúl a helyi és a megyei tanácsok jogkörébe. Az eredeti terveken végül enyhített a kormány, de látni kell, hogy ez a fajta szándék a román belpolitikában mindig kéznél van.
Az Erdélyi Magyar Szövetség a helyi önkormányzatok jogkörét szeretné bővíteni
Fotó: László Ildikó
– Mennyire kell tartanunk a helyi közigazgatás drasztikus átszervezésétől?
– Mostanában egyetlen tervezet volt, a Mentsétek meg, Romániát! (USR) részéről, amit visszavontak. Elképzelésük szerint egy országos testület jönne létre, amely két éven belül kidolgozná a romániai közigazgatási átszervezés stratégiáját. Ez egyelőre nagyon kezdetleges hozzáállás, viszont olyan szempontból jelzésértékű, hogy tudjuk, miben gondolkoznak. Arról nem tudok, hogy a többi párt műhelyében milyen elképzelések léteznek, de ez bármikor kiderülhet. A történetben az a rossz, hogy
Egy olyan közigazgatási átszervezés, ami önkényesen átrajzolná a jelenlegi közigazgatási egységek határait, szembemegy az érvényben lévő román alkotmánnyal, másrészt nem veszi figyelembe az Európa Tanács ajánlásait. A helyi közigazgatás átszervezése nagyon bonyolult folyamat, amelynek során figyelembe kell venni egy csomó történelmi, gazdasági, társadalmi és egyéb kritériumokat, nem lehet egyetlen tollvonással elintézni. Miután az USR ejtette saját elképzelését, egyelőre új törvénytervezet nincs, de bármikor előjöhet.
– Milyen elvárásokat fogalmaztak meg az Erdélyi Magyar Szövetség részéről az RMDSZ irányába?
– Arra akarunk vigyázni, hogy lehetőleg ne szülessen olyan törvény, ami csorbítaná eddigi jogainkat. Képviselő-testületünknek résen kell lennie, mert bármikor számíthatunk ilyen kezdeményezésekre. Részünkről az önkormányzatok működésének optimalizálása, illetve jogkörének kiterjesztése a fő cél. Az RMDSZ-szel történt eddigi megállapodás az idei négy választásról szólt, ami papír szerint lejárt.
Elég konfliktus van körülöttünk a társadalomban és a nagyvilágban egyaránt, nem kell újabb konfliktusforrást bevezetni az erdélyi magyar közösség életébe.
A június 9-ei helyhatósági és európai parlamenti választások kiértékeléséről tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke. A kisebbik magyar pártnak ősztől összesen 171 önkormányzati képviselője lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Törvényesnek találta a székelyudvarhelyi szoborcsoport, köztük a Vándor székely hazatalál című allegorikus mellszobor felállítását a törvényszék, mégis ez utóbbi alkotás eltávolítására szólított fel a bíróság.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös vándorkiállítása Bukarestbe érkezik.
Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban. A rendezvény ellen közös petíciót nyújtott be hat felekezet.
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!