Az Iszlai pincészet kiváló fehérborai
Fotó: Orbán Orsolya
A Kis-Küküllő menti borászat egyik kiemelkedő pincészete Iszlai Jenőé. A mintegy harminc éve szőlészettel és borászattal is foglalkozó marosvásárhelyi vállalkozó balavásári birtokán sok turista megfordul, borai hazai és nemzetközi borversenyekről rengeteg arany- és ezüstérmet hoztak haza. Étterme hosszú évek óta otthont ad a balavásári nemzetközi borversenynek, ahova idén tavasszal 473 borminta érkezett. Videós riportunkban balavásári birtokát látogattuk meg.
2025. június 11., 07:582025. június 11., 07:58
Iszlai Jenő borászt sokan a balavásári nemzetközi borverseny szervezőjeként és házigazdájaként ismerik, aki a körforgalom szomszédságában működő szállodájában és éttermében látja vendégül Erdély legnagyobb borászati seregszemléjét. Az idei XXIX. nemzetközi borversenyre 473 bormintával neveztek be a borászok.
amelynek egyik részében boroshordók és acéltartályok sorakoznak: a birtokáról szüretelt szőlőből itt készülnek remek borai, másrészt a pince mellé társuló tágas borozóban bemutatókat, kóstolókat tart saját boraiból, illetve a Kis-Küküllő Borlovagrend többi gazdájának felhozatalából.
Iszlai Jenőt még a nagyszülei „fertőzték meg” a szőlészettel és borászattal – már gyerekkorában megismerkedett a szakmával –, de csak később köteleződött el a borászat mellett. Sok vargabetű volt az életében, miközben Maros megye tehetős magyar vállalkozóinak egyikévé vált. Ennek gyökerei visszanyúlnak az 1990-es évekre: miután befejezte a főiskolát, a vendéglátóiparban helyezkedett el. Működtetett építőanyag-raktárt, közben ő maga is folyamatosan építkezett. 1990 augusztusában nyitotta meg első üzletét Marosvásárhelyen, amit következő év májusára étteremmé alakított, de a megyeszékhelyen panziót is épített, Szovátán pedig vendégházakat.
Iszlai Jenő vállalkozó sokat költött borászatára
Fotó: Orbán Orsolya
Borászati múltja még a marosvásárhelyi panzióhoz kötődik: a kilencvenes évek második felében ennek pincéjében készítette első borait. Édesapjától kapta a cserefa- és eperfahordókat, majd a balavásári birtok megvásárlásával borászata is kiköltözött a Kis-Küküllő menti községközpontba, a forgalmi csomópont szomszédságába. Közben sikerült megvásárolnia a szálló mögötti domboldal szőlős parcelláit, így minden a birtokra került. 2008-tól bekapcsolódott az akkorra már hírnevet szerzett balavásári nemzetközi borverseny szervezésébe, majd a felújított vendéglátóipari egysége révén ő lett a seregszemle házigazdája.
Fahordókban és fémtartályokban érnek a borok
Fotó: Orbán Orsolya
A borospincében megtekinthetjük a borászata által „besepert” erdélyi, magyarországi és más Kárpát-medencei borversenyekről származó díjakat, kitüntetéseket. Maga sem tudja pontosan, hány érmet szerzett – mindenképpen több százat –, amelyek zöme ezüst és arany. A jó minőségű Küküllő menti fehér borok közül a Rizling, Neuburger, Szürkebarát, Tramini, Muskotály és a Királyleányka Iszlai Jenő kedvencei, ezekkel nyerte a legtöbb érmet. A
ami jól bírja az erdélyi viszonyokat is, és 110-120 napra beérik. A négy-öt éves telepítés már bizonyította, hogy hazai körülmények között is megbízható szőlőfajta.
A látványpince borozója
Fotó: Orbán Orsolya
A borospincében azonban nem csak fehér-, hanem vörösborokat tartalmazó tartályok is sorakoznak. Noha a Küküllő mente hagyományosan a fehérborok hazája, a nemzetközi borversenyekre (is) rendszeresen eljáró Iszlai Jenő szerint a borászok többsége vörösbort is készít, amivel ő is megpróbálkozott. Erre egy őshonos erdélyi fajtát, a Fekete leánykát próbálta ki jó eredménnyel. További vörösbor-kedvencei a Kék burgundi (Pinot noir) és a Merlot, valamennyivel sikerült borversenyeken is bizonyítania.
Miközben végigjárjuk a birtokot a pince fölött álló préshellyel együtt – ahova szüretkor kerül feldolgozásra a szőlő –, vendéglátónk arról mesél, hogy a Csávossy György által megálmodott erdélyi bor útja mára „szárba szökött”.
„Ez a turistaút Gyulafehérvártól indul, és Kelementelkéig, Gyulakutáig tart. A vidék borászai igyekeznek tudatosan fenntartani, minőségi boraikat helyi borkóstolók keretében kínálják. A zsidvei (Jidvei) borászat folytatásaként Hídvég, Mikefalva, Bogács, Nagykend, Egrestő, Balavásár és Kelementelke a kiemelkedő helyszínek, ahol a bor iránt érdeklődő vendég, a hazai vagy külföldi turista a legjobb minőségű nedűket találja” – magyarázza vendéglátónk, aki szerint
Tartós eső után a szőlősben
Fotó: Orbán Orsolya
Több környékbeli pincészetben is rendszeresen tartanak borkóstolókat, és előzetes bejelentés szerint szervezett kirándulócsoportokat is fogadnak. Az Iszlai látványpincészetben egy autóbusznyi ember foglalhat helyet egyszerre, és megegyezés szerint hidegtálas, vagy más gasztronómiai felhozatallal kínált borkóstolók várják a vendégeket.
Vendéglátónk elismeri, hogy sokba kerülő látványpincészetének építésekor több alkalmazottja is figyelmeztette: ,,főnök, nem normális ennyi pénzt beletolni borkóstolásba, mert nem térül meg”. Ő volt az egyedüli, aki kitartott eredeti tervei mellett, és ma úgy látja, hogy nem volt hiábavaló vállalkozás.
A több hektáros birtokon zömében fehér szőlőfajták dominálnak
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben a borászatok többsége a palackozott borokra esküszik, Iszlai Jenő szerint szívesebben értékesíti termékét ömlesztett borként, mert azzal elérhetőbb áron jut el a fogyasztókhoz. Minden borfajtából palackoz, amit inkább ajándék gyanánt vásárolnak a turisták, mert jóval drágábba kerül. Alacsonyabb alkoholfokú rozékat olyanok számára készít, akik nem borivók, ezzel viszont rá lehet szoktatni őket a kulturált borfogyasztásra, ami sokkal egészségesebb, mint sok más kétes minőségű ital. Iszlai Jenő számára a borászat szívügy, olyan szenvedély, ami külön színt ad a vállalkozásának, és arra emlékezteti, hogy ősei munkáját tovább viszi a Kis-Küküllő mentén.
Minden borfajtából palackoznak, de a termés zöme folyóborként fogy el
Fotó: Orbán Orsolya
Nehéz anyagi helyzetben vannak a méhészek, sokan abbahagyták a méhészkedést, és aki kitart, már nem tud ebből főállásban megélni. Videós riportunkban a marosszéki Nemes András méhész hármasfalui birtokára látogattunk.
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!