Illés Sándor és Ilona rátoni palántanevelő gazdák: sokan ismerik őket a Szilágyságban
Fotó: Orbán Orsolya
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől megvásárolni a kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van, ahogyan nyári és őszi zöldségeikre is találnak vevőket. Videóriportunkban a család fóliasátraiba nyújtunk betekintést, és arra keressük a választ, hogy kisgazdaként miként boldogulnak a nagyáruházak árnyékában.
2025. április 30., 07:582025. április 30., 07:58
A Krasznától négy kilométerre fekvő Ráton Szilágy megye zöldségtermesztéséről híres térségében fekszik, ahol Szilágyperecsen, Varsolc, Kraszna és sok más település gazdái a 20. században piacolásból éltek meg, kezdve a kora tavaszi palántaneveléssel, primőrtermesztéssel a télen is forgalmazott hagymával és gyökérzöldségekkel bezárólag. Mára ez a hagyomány alábbhagyott:
A közigazgatásilag Kraszna községhez tartozó – félig magyar, és félig román, illetve cigány lakosságú –, 547 fős Rátonban a zöldségtermesztés már múlt idő, mégis itt él a környék legismertebb zöldségpalánta-nevelője, az Illés család. Illés Sándor és Ilona ezer négyzetméternyi fóliasátraiban több tízezer palántát állítanak elő februártól júniusig, majd a palántaszezon végeztével ők is zöldségtermesztéssel foglalkoznak.
Az Illés családot a húsvét utáni héten kerestük fel rátoni otthonukban. Délutánra Ilona asszony is hazajött a piacról, ez volt ugyanis az első vásáros napja, amikor zöldségpalántákat árult. Az első tavaszi piacolás jól sikerült: sok zellerpalántát értékesített, az ugyanis korábban kiültethető szabad földbe, jól tűri az éjszakai hűvösebb időt, nem mint a paradicsom, paprika, uborka vagy más zöldségféle zsenge növénye.
Az uborkapalánták is kiültetésre várnak
Fotó: Orbán Orsolya
,,Most kezdtem a piacolást Krasznán, csütörtöktől Szilágysomlyóra járok, a férjem havonta kétszer visz árut Szilágynagyfaluba. Egyelőre a zellerpalánta kél jobban, de fóliasátrakba vesznek paradicsomot és paprikát, sőt van, aki már a kertbe is kiülteti” – magyarázza Ilona asszony.
Főleg a paprikára kényesek a termesztők, mert a különböző fajták – paradicsompaprika (gogos), fűszerpaprika, kápia, csípős, stb. – palántái alig különböznek egymástól, így bizalom kérdése, hogy az eladó jó árut kínál-e. A visszajelzések szerint a rátoni palántanevelő családban nem csalódtak, így sokan megkeresik őket a környékbeli piacokon.
Ilona asszony szerint azonban így sincsenek könnyű helyzetben, mert egyre nagyobb a felhozatal, nagy a konkurencia, emiatt sokan olcsó és gyenge minőségű árut kínálnak.
Amelyik vásárló csak a pénzt nézi, azt könnyen rászedik a más vidékekről jött eladók: nincs majd kinél reklamálni, így bottal üthetik az olcsó és rossz palántát kínáló árusok nyomát.
A zöldségtermesztés iránti érdeklődés lanyhulása meglátszik a palánták forgalmán is, vendéglátóim szerint ugyanis évről évre egyre kevesebb palánta fogy.
Míg 5-6 évvel ezelőtt alig győzték, mára a helyzet megváltozott: a tavaszi palántaforgalom mellett egyre nagyobb szükség van a zöldségpiacolásból származó bevételre is, hogy a család megélhessen.
Évről évre bővült a fóliasátrak sora
Fotó: Orbán Orsolya
A palántaszezon lejártával sokan zöldséget is tőlük vásárolnak, így viszonylag stabil a vásárlói réteg, azonban
amely viszont nehezen tud választani a rengeteg áru közül, a zöldségpiacokat elárasztják a viszonteladók. ,,Semmiféle előnyt nem élvezünk a viszonteladókkal, a kereskedőkkel szemben, akik távoli vidékekről származó árut kínálnak. A helyi termelők kiépítenek ugyan egy törzsvásárlói gárdát, de ez nem annyira népes, hogy az hosszabb távon anyagi biztonságot jelentene számunkra” – magyarázza Ilona asszony.
A különféle paprikafajták palántáit csak megbízható termelőtől érdemes beszerezni
Fotó: Orbán Orsolya
Illés Sándorral bejárjuk az összes fóliasátrat: a palánták különböző vegetációs állapotban várják a szétültetést, illetve a piacolást. A zsenge növények egy része a hátsó fóliasátrakba kerül, ahol a család elsősorban paradicsomot, paprikát, uborkát termeszt, és szabad földbe kerül a csemegekukorica, zeller, dinnye, illetve néhány más zöldség, amivel a nyári és őszi hónapokban piacolnak.
A házigazda a református gyülekezet kántoraként kezdte szülőfalujában, közben egy építkezési lerakatban dolgozott, de a két fizetés is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy fiatal házasemberként egyről kettőre jusson, hogy házat építsen a család számára. Így esett a választás a zöldségtermesztésre: a piacokon, vásárokban azt látta, hogy a gazdálkodásból élők jobb anyagi helyzetben vannak.
– magyarázza sikeres gazdálkodásuk eredményeit vendéglátónk.
Sokan keresik a zamatos húsú paradicsomfajták palántáit
Fotó: Orbán Orsolya
A vásárolt, jó minőségű szaporító anyag mellett ma már helyi fajtákból is vesznek magot, így palántaválasztékukkal mindenféle igényt igyekeznek kielégíteni. A bőséges palántafelhozatalt hasonló zöldségkínálattal folytatják, a házigazda szerint ugyanis csak akkor érdemes piacolni, ha a bérelt asztalon sokféle termény van, a vásárlónak van miből választania. ,,Hiába termesztenénk csak paradicsomot az államilag támogatott paradicsomprogram keretében, mert a vásárló annál az asztalnál áll meg, ahol padlizsánt, uborkát, babot, illetve friss gyökérzöldséget is talál” – magyarázza a sikeres piacolás titkát a gazda.
Illés Sándor sem túl optimista a kisgazdák jövőjét illetően. Azt mondja, évről évre egyre nehezebb, egyre kisebb az a vásárlói réteg, amely megfordul a zöldségpiacok háza táján. Tanácstalanok, hogy érdemes-e új, korszerűbb fóliasátorba fektetni, nagyobb volumenű termelésben gondolkodni, vagy megmaradnak ezen a szinten. A jövőt illetően sok kérdésre nem tudják a választ, és nincs is kitől megkapniuk.
Fóliaházba kiültetett palánták: júniusban kezdődik az első szüret
Fotó: Orbán Orsolya
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
A Szatmár megyei Sándorhomokot Erdély-szerte híres homoki krumplijáról ismerték, elsőként került piacra, de a helyi gazdák más zöldségfélékkel is piacoltak. Immár második éve sándorhomoki gazda nyerte el a megye legjobb zöldségtermesztője díját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!