A taláros testület kiadta a pénteki határozat indoklását is
Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
Az elnökválasztási folyamat a teljes időtartama alatt sérült – közölte az alkotmánybíróság az elnökválasztás november 24-i első fordulójának érvénytelenítéséről szóló határozatának péntek este közzétett indoklásában. A taláros testület szerint a választási törvények megsértése és számos más szabálytalanság jellemezte a választás minden mozzanatát, amelyek torzították a versenyt, korlátozták a választás szabadságát, befolyásolták a választási kampány átláthatóságát és tisztaságát, és figyelmen kívül hagyták a kampány finanszírozására vonatkozó jogi előírásokat.
2024. december 07., 17:202024. december 07., 17:20
A bírák indoklásukban rámutattak: „mindezek együttesen a demokratikus választások alapvető elveinek megsértését eredményezték.” Hozzátették, hogy a választópolgárok véleményalkotási szabadsága magában foglalja azt a jogot is, hogy „az összes forrásból – beleértve az internetet is – pontos információkhoz jussanak a jelöltekről és a választási folyamatról”.
Mint hangsúlyozták, a politikai hirdetés olykor a félretájékoztatás eszközévé válhat, különösen, ha leplezni próbálják a politikai jellegét, vagy ha Európai Unión kívüli forrásokból finanszírozzák. Az indoklás szerint az államnak felelőssége megakadályozni a választási folyamatba történő „indokolatlan beavatkozásokat”. Ugyanakkor semlegesnek kell maradnia, és ehhez hozzátartozik az a kötelessége is, hogy erősítse meg a választópolgárok rezilienciáját és növelje a digitális tudatosságukat. „Ehhez az államnak tudnia kell kezelni a szervezett dezinformációs kampányok jelentette kihívásokat” – idézte az Agerpres hírügynökség az alkotmánybírósági indoklást.
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Az alaptörvény betartását felügyelő testület szerint
Az elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló határozatuk péntek este közzétett indoklásában az alkotmánybírák megállapították, hogy Călin Georgescu független jelölt (aki a szavazatok csaknem 23 százalékát megszerezve megnyerte az első fordulót, míg a második helyen az USR jelöltje, Elena Lasconi végzett valamivel több mint 19 százalékkal) népszerűsítése a romániai választási törvények megkerülésével és a közösségimédia-platformok algoritmusainak manipulálásával folytatott agresszív reklámkampánnyal zajlott. Mint írták: a szavazatok manipulálását még nyilvánvalóbbá tette, hogy
Emellett a jelöltet népszerűsítő posztokat a közösségimédia-platformok előnyben is részesítették, ami torzította a választók akaratát.
Az alkotmánybírák ezzel kapcsolatosan megjegyezték, hogy az esélyegyenlőséget valamennyi jelölt és párt számára biztosítani kell, és arra kell ösztönözni az államot, hogy ugyanazokat a törvényeket alkalmazza mindenkire. Leszögezték azt is, a választási kampányra fordított kiadások korlátozhatók az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Az indoklás szerint a jelölteknek átlátható módon kell használniuk a digitális technológiákat és a mesterséges intelligenciát. Ellenkező esetben a választók nem tudnak véleményt alkotni a jelöltekről és a választási alternatívákról, vagy hamis képet alkotnak a jelöltek személyéről és képességeiről.
Hétfőn a taláros testület még jóváhagyta az első fordulóban történt eredményt, ráadásul pénteken egyes külföldi szavazókörzetekben már meg is kezdődött a szavazás a december 8-i második forduló két jelöltjére (a külföldi körzetekben három nap áll a választópolgárok rendelkezésére a voksoláshoz). Az alkotmánybíróság azt követően bírálta felül korábbi döntését, hogy
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Iohannis államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy „Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe.
A titkosítás feloldása nyomán publikussá vált titkosszolgálati jelentések egyebek mellett azt állítják, hogy
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot. A döntés nyomán az eljárást teljes egészében elölről kell kezdeni, a kormány új időpontot tűz ki az elnökválasztásra, és meghatározza az elnökválasztás új menetrendjét.
Ez közel volt: az alkotmánybíróság az utolsó pillanatban meghozott példátlan döntéssel elejét vette annak, hogy a romániai polgároknak vasárnap két rossz közül a kisebbikre kelljen szavazniuk az államfőválasztás második fordulójában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén 410 millió lejt szánnak a gyógykezelések állami fedezésére, az utalványok 15 százalékát önrész nélkül vehetik igénybe a jogosultak.
Telefonon tárgyalt szerdán Ilie Bolojan kormányfő Magyarország megválasztott miniszterelnökével, Magyar Péterrel.
A védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy az Oroszországhoz köthető hackerek által feltört e-mail-fiókok nem tartalmaztak minősített adatokat, ezeket adminisztratív tevékenységekre és nyilvános információk továbbítására használták.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő magyar miniszterelnök Orbán Viktor leköszönő kormányfő majdnem pontos mása – így vélekedik Traian Băsescu korábbi román elnök.
Bár továbbra is a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) támogatottsága a legnagyobb, népszerűsége az év eleje óta csökkent – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Romániának sürgős újraindításra van szüksége az ország jelenlegi téves irányvonalának megváltoztatásához – jelentette ki szerdán Sorin Grindeanu, a képviselőház és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Beadványt nyújtott be a román alkotmánybírósághoz a Huawei – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Újabb Ro-Alert üzeneteket kaptak szerda hajnalban Tulcea megye északi részének lakói az orosz–ukrán háborúval összefüggésben, miután a hadsereg radarjai drónrajokat észleltek a román–ukrán határ térségében.
A romániaiak 24 százaléka egyetért, 5 százaléka pedig teljes mértékben egyetért azzal, hogy Romániának az iráni konfliktus ügyében az Egyesült Államok mellé kellene állnia, függetlenül más európai országok álláspontjától – derül ki egy friss felmérésből.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már a választás estéjén gratulált a magyarországi országgyűlési választások győztesének, Magyar Péternek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!