
A taláros testület kiadta a pénteki határozat indoklását is
Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
Az elnökválasztási folyamat a teljes időtartama alatt sérült – közölte az alkotmánybíróság az elnökválasztás november 24-i első fordulójának érvénytelenítéséről szóló határozatának péntek este közzétett indoklásában. A taláros testület szerint a választási törvények megsértése és számos más szabálytalanság jellemezte a választás minden mozzanatát, amelyek torzították a versenyt, korlátozták a választás szabadságát, befolyásolták a választási kampány átláthatóságát és tisztaságát, és figyelmen kívül hagyták a kampány finanszírozására vonatkozó jogi előírásokat.
2024. december 07., 17:202024. december 07., 17:20
A bírák indoklásukban rámutattak: „mindezek együttesen a demokratikus választások alapvető elveinek megsértését eredményezték.” Hozzátették, hogy a választópolgárok véleményalkotási szabadsága magában foglalja azt a jogot is, hogy „az összes forrásból – beleértve az internetet is – pontos információkhoz jussanak a jelöltekről és a választási folyamatról”.
Mint hangsúlyozták, a politikai hirdetés olykor a félretájékoztatás eszközévé válhat, különösen, ha leplezni próbálják a politikai jellegét, vagy ha Európai Unión kívüli forrásokból finanszírozzák. Az indoklás szerint az államnak felelőssége megakadályozni a választási folyamatba történő „indokolatlan beavatkozásokat”. Ugyanakkor semlegesnek kell maradnia, és ehhez hozzátartozik az a kötelessége is, hogy erősítse meg a választópolgárok rezilienciáját és növelje a digitális tudatosságukat. „Ehhez az államnak tudnia kell kezelni a szervezett dezinformációs kampányok jelentette kihívásokat” – idézte az Agerpres hírügynökség az alkotmánybírósági indoklást.

Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Az alaptörvény betartását felügyelő testület szerint
Az elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló határozatuk péntek este közzétett indoklásában az alkotmánybírák megállapították, hogy Călin Georgescu független jelölt (aki a szavazatok csaknem 23 százalékát megszerezve megnyerte az első fordulót, míg a második helyen az USR jelöltje, Elena Lasconi végzett valamivel több mint 19 százalékkal) népszerűsítése a romániai választási törvények megkerülésével és a közösségimédia-platformok algoritmusainak manipulálásával folytatott agresszív reklámkampánnyal zajlott. Mint írták: a szavazatok manipulálását még nyilvánvalóbbá tette, hogy
Emellett a jelöltet népszerűsítő posztokat a közösségimédia-platformok előnyben is részesítették, ami torzította a választók akaratát.
Az alkotmánybírák ezzel kapcsolatosan megjegyezték, hogy az esélyegyenlőséget valamennyi jelölt és párt számára biztosítani kell, és arra kell ösztönözni az államot, hogy ugyanazokat a törvényeket alkalmazza mindenkire. Leszögezték azt is, a választási kampányra fordított kiadások korlátozhatók az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Az indoklás szerint a jelölteknek átlátható módon kell használniuk a digitális technológiákat és a mesterséges intelligenciát. Ellenkező esetben a választók nem tudnak véleményt alkotni a jelöltekről és a választási alternatívákról, vagy hamis képet alkotnak a jelöltek személyéről és képességeiről.
Hétfőn a taláros testület még jóváhagyta az első fordulóban történt eredményt, ráadásul pénteken egyes külföldi szavazókörzetekben már meg is kezdődött a szavazás a december 8-i második forduló két jelöltjére (a külföldi körzetekben három nap áll a választópolgárok rendelkezésére a voksoláshoz). Az alkotmánybíróság azt követően bírálta felül korábbi döntését, hogy
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Iohannis államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy „Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe.
A titkosítás feloldása nyomán publikussá vált titkosszolgálati jelentések egyebek mellett azt állítják, hogy
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot. A döntés nyomán az eljárást teljes egészében elölről kell kezdeni, a kormány új időpontot tűz ki az elnökválasztásra, és meghatározza az elnökválasztás új menetrendjét.

Ez közel volt: az alkotmánybíróság az utolsó pillanatban meghozott példátlan döntéssel elejét vette annak, hogy a romániai polgároknak vasárnap két rossz közül a kisebbikre kelljen szavazniuk az államfőválasztás második fordulójában.
Kelemen Hunor szerint Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölése ,,még vészmegoldásnak sem” tekinthető, mert politikailag nehezen indokolható, hogy parlamenti képviselettel nem rendelkező párt vezetőjét bízzák meg technokrata kormány alakításával.
Románia a következő években könnyen a bérlők országává válhat, amelyet befektetési alapok, algoritmusok és a globális tőke irányít – áll a Frames tanácsadó cég elemzésében. Az Agerpres hírügynökség összeállítása szerint a nagyvárosokban elszabadultak a <a href="https:/
Halálra késelt egy 50 éves férfit a saját fia hétfő este Piatra-Neamțon.
Kihallgatásra beidézte kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Gheorghiță Vlad tábornokot, a román hadsereg vezérkari főnökét.
Az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében összesen több mint 973 millió euró értékű szerződést és keretmegállapodást kötött a belügyminisztérium – közölte a tárca.
A romániai polgárok többsége rossz ötletnek tartja, hogy egy független személy vezessen egy, a korábbi koalíció pártjaiból álló kormányt – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Romániában magas azoknak a fiataloknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, közben „több százezer munkavállalót hozunk be Nepálból, Pakisztánból, Indiából és Srí Lankáról” – méltatlankodott hétfőn Petrişor Peiu.
A galacihoz hasonló incidensek – ahol egy orosz drón egy lakóházba csapódott – bármikor megismétlődhetnek, amíg Románia meg nem kapja az új drónelhárító rendszereket – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter.
„A csütörtök éjszaka Galacon lezuhant drón egy orosz gyártmányú Geran–2 típusú eszköz volt” – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton közzétett bejegyzésében, amelyben a hatósági vizsgálat eredményeit ismertette.
Egy friss felmérés szerint a romániaiak közel egyharmada úgy véli, hogy 2026 nehezebb év lesz 2025-nél.
szóljon hozzá!