
A taláros testület kiadta a pénteki határozat indoklását is
Fotó: Az alkotmánybíróság honlapja
Az elnökválasztási folyamat a teljes időtartama alatt sérült – közölte az alkotmánybíróság az elnökválasztás november 24-i első fordulójának érvénytelenítéséről szóló határozatának péntek este közzétett indoklásában. A taláros testület szerint a választási törvények megsértése és számos más szabálytalanság jellemezte a választás minden mozzanatát, amelyek torzították a versenyt, korlátozták a választás szabadságát, befolyásolták a választási kampány átláthatóságát és tisztaságát, és figyelmen kívül hagyták a kampány finanszírozására vonatkozó jogi előírásokat.
2024. december 07., 17:202024. december 07., 17:20
A bírák indoklásukban rámutattak: „mindezek együttesen a demokratikus választások alapvető elveinek megsértését eredményezték.” Hozzátették, hogy a választópolgárok véleményalkotási szabadsága magában foglalja azt a jogot is, hogy „az összes forrásból – beleértve az internetet is – pontos információkhoz jussanak a jelöltekről és a választási folyamatról”.
Mint hangsúlyozták, a politikai hirdetés olykor a félretájékoztatás eszközévé válhat, különösen, ha leplezni próbálják a politikai jellegét, vagy ha Európai Unión kívüli forrásokból finanszírozzák. Az indoklás szerint az államnak felelőssége megakadályozni a választási folyamatba történő „indokolatlan beavatkozásokat”. Ugyanakkor semlegesnek kell maradnia, és ehhez hozzátartozik az a kötelessége is, hogy erősítse meg a választópolgárok rezilienciáját és növelje a digitális tudatosságukat. „Ehhez az államnak tudnia kell kezelni a szervezett dezinformációs kampányok jelentette kihívásokat” – idézte az Agerpres hírügynökség az alkotmánybírósági indoklást.

Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és úgy döntött: elölről kell kezdeni a teljes választási folyamatot.
Az alaptörvény betartását felügyelő testület szerint
Az elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló határozatuk péntek este közzétett indoklásában az alkotmánybírák megállapították, hogy Călin Georgescu független jelölt (aki a szavazatok csaknem 23 százalékát megszerezve megnyerte az első fordulót, míg a második helyen az USR jelöltje, Elena Lasconi végzett valamivel több mint 19 százalékkal) népszerűsítése a romániai választási törvények megkerülésével és a közösségimédia-platformok algoritmusainak manipulálásával folytatott agresszív reklámkampánnyal zajlott. Mint írták: a szavazatok manipulálását még nyilvánvalóbbá tette, hogy
Emellett a jelöltet népszerűsítő posztokat a közösségimédia-platformok előnyben is részesítették, ami torzította a választók akaratát.
Az alkotmánybírák ezzel kapcsolatosan megjegyezték, hogy az esélyegyenlőséget valamennyi jelölt és párt számára biztosítani kell, és arra kell ösztönözni az államot, hogy ugyanazokat a törvényeket alkalmazza mindenkire. Leszögezték azt is, a választási kampányra fordított kiadások korlátozhatók az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Az indoklás szerint a jelölteknek átlátható módon kell használniuk a digitális technológiákat és a mesterséges intelligenciát. Ellenkező esetben a választók nem tudnak véleményt alkotni a jelöltekről és a választási alternatívákról, vagy hamis képet alkotnak a jelöltek személyéről és képességeiről.
Hétfőn a taláros testület még jóváhagyta az első fordulóban történt eredményt, ráadásul pénteken egyes külföldi szavazókörzetekben már meg is kezdődött a szavazás a december 8-i második forduló két jelöltjére (a külföldi körzetekben három nap áll a választópolgárok rendelkezésére a voksoláshoz). Az alkotmánybíróság azt követően bírálta felül korábbi döntését, hogy
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Iohannis államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy „Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált”.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe.
A titkosítás feloldása nyomán publikussá vált titkosszolgálati jelentések egyebek mellett azt állítják, hogy
Az alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot. A döntés nyomán az eljárást teljes egészében elölről kell kezdeni, a kormány új időpontot tűz ki az elnökválasztásra, és meghatározza az elnökválasztás új menetrendjét.

Ez közel volt: az alkotmánybíróság az utolsó pillanatban meghozott példátlan döntéssel elejét vette annak, hogy a romániai polgároknak vasárnap két rossz közül a kisebbikre kelljen szavazniuk az államfőválasztás második fordulójában.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) országos politikai bürója hétfőn jóváhagyta, hogy az alakulat a suceavai Ștefan cel Mare Egyetem rektorát, Mihai Dimian javasolja az oktatási és kutatási miniszteri tisztségre.
Elutasította a szenátus a Demeter András kulturális miniszter elleni egyszerű indítványt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezését 42 szenátor támogatta, 76-an ellene szavaztak, egy szenátor tartózkodott.
Március 2-tól Románia valamennyi nem schengeni határátkelőhelyén működik az Entry/Exit (EES) rendszer, amely biometrikus adatok rögzítésével és automatizált nyilvántartással korszerűsíti az Európai Unió külső határainak ellenőrzését.
A PNL hétfőn felszólította a PSD-t, hogy hagyjon fel a kormány és a koalíció stabilitását „próbára tevő” politikai állásfoglalásokkal, és szüntesse be a belső politikai támadásokat ebben a bizonytalan és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszakban.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos vezetősége hétfőn egyhangúlag megszavazta a kormányzati szerepvállalásról szóló belső konzultáció kibővítését.
Hétfő estére halasztották a 300 román állampolgár hazaszállítására szervezett Tarom-különjáratok elindítását, mivel az Izrael és Egyiptom közötti szárazföldi határátkelőknél kialakult torlódások és a határátlépési formalitások késéseket okoztak.
Közzétette a védelmi minisztérium azon 21 jelentős beszerzési projekt végrehajtásának eljárásait, amely az európai pénzügyi eszköz, a SAFE (Security Action for Europe) keretében valósul meg, amelyek becsült értéke 9,6 milliárd euró.
A romániai nyugdíjrendszer két lehetőséget kínál azoknak, akiknek hiányzik a szolgálati idejük, s emiatt nem lennének jogosultak a korhatáros nyugdíjra: a visszamenőleges, illetve az önkéntes állami társadalombiztosítást.
Románia nincs közvetlen veszélyben – jelentette ki Nicușor Dan államfő vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán.
Az elmúlt 24 órában 88 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 94 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
szóljon hozzá!