
Elvándorlás: tavaly csaknem 50 ezren hagyták el véglegesen az országot
Fotó: Haáz Vince
Rekordot döntött tavaly a hivatalos módon történő elvándorlás Romániában: 2023-ban csaknem 50 ezren helyezték át külföldre állandó lakhelyüket. Az elvándorlás mértéke kétszer akkora, mint az 1990 óta jegyzett éves átlag.
2024. december 05., 16:402024. december 05., 16:40
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) demográfiai évkönyvében közölt adatok szerint tavaly 48 612-en döntöttek a végleges, hivatalosított elvándorlás mellett Romániában, azaz csaknem annyian, mint amennyien most Sepsiszentgyörgyöt lakják. Bár ez csupán kevéssel múlja felül a 2022-ben beállított eddigi rekordot (48 438 emigrált), a rendszerváltásig visszatekintve továbbra is nagyon magas a szám, hiszen (1990-t leszámítva, amikor „azon nyomban” mintegy 100 ezren vették az irányt Nyugat felé) az azóta eltelt évek átlaga valamivel több, mint 22 ezer elvándorolt – hívta fel a figyelmet az adatokat idéző Hotnews.ro portál.
Fontos kiemelni, hogy az adatok nem tartalmazzák az ideiglenesen külföldre távozók, a határon túl tanulók vagy szezonmunkát vállalók számát.
A statisztikai intézet évkönyve szerint az elmúlt 50 évben Bukarest lakosságát kitevő tömeg hagyta el az országot – persze a hivatalos adatok szerint, a valóságban a jelenleg 1,7 millió ember által lakott főváros lélekszámának akár három-négyszerese is évek óta külföldön él.
Visszatérve azokra, akik ideiglenesen tartózkodnak Nyugaton, az ott tanulók számát több tízezerre teszik. A Hotnews által idézett UNESCO-felmérés szerint a legtöbben közülük az Egyesült Királyságban (közel 10 ezren), az Amerikai Egyesült Államokban (további 4900), Hollandiában (kb. 2800), Németországban (2500), Franciaországban (2400), Magyarországon (2200), Dániában (1700), Spanyolországban (1400), Olaszországban (1400) és Ausztriában (1100) tanulnak tovább.
A külföldön dolgozók kapcsán egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a pandémiát megelőző évben készített felmerést idéznek, mely a képzettségük szempontjából is elemzi a távozó romániaiak migrációját. Eszerint olyan országokban, mint az Egyesült Királyság vagy Ausztria, körülbelül minden ötödik román magas képzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezzel szemben Spanyolországban és Olaszországban a romániai kivándorlóknak csupán 5 százalékát foglalkoztatják magasan képzettként.
Túlképzettségről akkor beszélünk, ha egy személy képzettségi szintje magasabb, mint ami az általa elvállalt munkához szükséges. Nemtől függetlenül a felsőfokú végzettséggel rendelkező romániaiak 50%-kal nagyobb valószínűséggel dolgoznak alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben. A szomszédos országokban született hasonló elvándoroltak esetében ez az arány csak 26 százalék.
Sokatmondó, hogy a romániaiak esetében a túlképzettség az elmúlt 20 évben 16%-kal nőtt, míg a szomszédos országokból kivándorlók esetében 7%-kal csökkent. Ezek az eredmények tükrözhetik a romániaiak viszonylag gyenge idegennyelv-tudását, ami megnehezíti a beilleszkedést a fogadóországban, a szakmai hálózatokhoz való korlátozott hozzáférést vagy a megszerzett képesítések nehézkes elismertetését.

Csak akkor lesz elég orvos Romániában, ha jól fizetik őket, optimális munkafeltételeket és jó szociális körülményeket biztosítanak számukra – jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter hétfőn Jászvásáron.

Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Nicușor Dan államfő csütörtökön elismerte: a Szociáldemokrata Párt (PSD) megszegi a koalíciós megállapodását azzal, hogy a 2027 áprilisára tervezett kormányfőcsere előtt Ilie Bolojan miniszterelnök leváltását sürgeti.
Az Európai Bizottság mélyreható vizsgálatot indított annak megállapítására, összeegyeztethető-e az uniós állami támogatási szabályokkal a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorának felújítására és üzemidejének meghosszabbítására szánt román állami támogatás.
A szerencsejátékok betiltásának gazdasági és társadalmi hatásairól tájékoztató platform elindítását jelentette be a Szerencsejáték-szervezők Szövetsége (FEDBET).
Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára csütörtökön kijelentette, a párt április 20-ára tervezett belső szavazásán várhatóan egyetlen kérdés szerepel: fenntartják-e vagy megvonják-e a politikai támogatást Ilie Bolojan miniszterelnöktől.
Jövő héten szállítják Romániába a hollandiai Drents múzeumból elrabolt, majd megtalált coțofenești-i aranysisakot és dák arany karpereceket – jelentette be a csütörtöki kormányülést követő sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) áprilisban összesen 15 469 735 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A PNL nem fog többé koalícióra lépni a szociáldemokratákkal, ha utóbbiak bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatják a jelenlegi kormányt – jelentette ki Ciprian Ciucu, hangsúlyozva, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök „nem egy báb”, és nem fog lemondani.
A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítéséről szóló döntést az alkotmány megsértése, valamint a választási kampány finanszírozására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt kellett meghozni – jelentette ki Simina Tănăsescu, az alkotmánybíróság elnöke.
szóljon hozzá!