Elvándorlás: tavaly csaknem 50 ezren hagyták el véglegesen az országot
Fotó: Haáz Vince
Rekordot döntött tavaly a hivatalos módon történő elvándorlás Romániában: 2023-ban csaknem 50 ezren helyezték át külföldre állandó lakhelyüket. Az elvándorlás mértéke kétszer akkora, mint az 1990 óta jegyzett éves átlag.
2024. december 05., 16:402024. december 05., 16:40
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) demográfiai évkönyvében közölt adatok szerint tavaly 48 612-en döntöttek a végleges, hivatalosított elvándorlás mellett Romániában, azaz csaknem annyian, mint amennyien most Sepsiszentgyörgyöt lakják. Bár ez csupán kevéssel múlja felül a 2022-ben beállított eddigi rekordot (48 438 emigrált), a rendszerváltásig visszatekintve továbbra is nagyon magas a szám, hiszen (1990-t leszámítva, amikor „azon nyomban” mintegy 100 ezren vették az irányt Nyugat felé) az azóta eltelt évek átlaga valamivel több, mint 22 ezer elvándorolt – hívta fel a figyelmet az adatokat idéző Hotnews.ro portál.
Fontos kiemelni, hogy az adatok nem tartalmazzák az ideiglenesen külföldre távozók, a határon túl tanulók vagy szezonmunkát vállalók számát.
A statisztikai intézet évkönyve szerint az elmúlt 50 évben Bukarest lakosságát kitevő tömeg hagyta el az országot – persze a hivatalos adatok szerint, a valóságban a jelenleg 1,7 millió ember által lakott főváros lélekszámának akár három-négyszerese is évek óta külföldön él.
Visszatérve azokra, akik ideiglenesen tartózkodnak Nyugaton, az ott tanulók számát több tízezerre teszik. A Hotnews által idézett UNESCO-felmérés szerint a legtöbben közülük az Egyesült Királyságban (közel 10 ezren), az Amerikai Egyesült Államokban (további 4900), Hollandiában (kb. 2800), Németországban (2500), Franciaországban (2400), Magyarországon (2200), Dániában (1700), Spanyolországban (1400), Olaszországban (1400) és Ausztriában (1100) tanulnak tovább.
A külföldön dolgozók kapcsán egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a pandémiát megelőző évben készített felmerést idéznek, mely a képzettségük szempontjából is elemzi a távozó romániaiak migrációját. Eszerint olyan országokban, mint az Egyesült Királyság vagy Ausztria, körülbelül minden ötödik román magas képzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezzel szemben Spanyolországban és Olaszországban a romániai kivándorlóknak csupán 5 százalékát foglalkoztatják magasan képzettként.
Túlképzettségről akkor beszélünk, ha egy személy képzettségi szintje magasabb, mint ami az általa elvállalt munkához szükséges. Nemtől függetlenül a felsőfokú végzettséggel rendelkező romániaiak 50%-kal nagyobb valószínűséggel dolgoznak alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben. A szomszédos országokban született hasonló elvándoroltak esetében ez az arány csak 26 százalék.
Sokatmondó, hogy a romániaiak esetében a túlképzettség az elmúlt 20 évben 16%-kal nőtt, míg a szomszédos országokból kivándorlók esetében 7%-kal csökkent. Ezek az eredmények tükrözhetik a romániaiak viszonylag gyenge idegennyelv-tudását, ami megnehezíti a beilleszkedést a fogadóországban, a szakmai hálózatokhoz való korlátozott hozzáférést vagy a megszerzett képesítések nehézkes elismertetését.
Csak akkor lesz elég orvos Romániában, ha jól fizetik őket, optimális munkafeltételeket és jó szociális körülményeket biztosítanak számukra – jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter hétfőn Jászvásáron.
Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!