Elvándorlás: tavaly csaknem 50 ezren hagyták el véglegesen az országot
Fotó: Haáz Vince
Rekordot döntött tavaly a hivatalos módon történő elvándorlás Romániában: 2023-ban csaknem 50 ezren helyezték át külföldre állandó lakhelyüket. Az elvándorlás mértéke kétszer akkora, mint az 1990 óta jegyzett éves átlag.
2024. december 05., 16:402024. december 05., 16:40
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) demográfiai évkönyvében közölt adatok szerint tavaly 48 612-en döntöttek a végleges, hivatalosított elvándorlás mellett Romániában, azaz csaknem annyian, mint amennyien most Sepsiszentgyörgyöt lakják. Bár ez csupán kevéssel múlja felül a 2022-ben beállított eddigi rekordot (48 438 emigrált), a rendszerváltásig visszatekintve továbbra is nagyon magas a szám, hiszen (1990-t leszámítva, amikor „azon nyomban” mintegy 100 ezren vették az irányt Nyugat felé) az azóta eltelt évek átlaga valamivel több, mint 22 ezer elvándorolt – hívta fel a figyelmet az adatokat idéző Hotnews.ro portál.
Fontos kiemelni, hogy az adatok nem tartalmazzák az ideiglenesen külföldre távozók, a határon túl tanulók vagy szezonmunkát vállalók számát.
A statisztikai intézet évkönyve szerint az elmúlt 50 évben Bukarest lakosságát kitevő tömeg hagyta el az országot – persze a hivatalos adatok szerint, a valóságban a jelenleg 1,7 millió ember által lakott főváros lélekszámának akár három-négyszerese is évek óta külföldön él.
Visszatérve azokra, akik ideiglenesen tartózkodnak Nyugaton, az ott tanulók számát több tízezerre teszik. A Hotnews által idézett UNESCO-felmérés szerint a legtöbben közülük az Egyesült Királyságban (közel 10 ezren), az Amerikai Egyesült Államokban (további 4900), Hollandiában (kb. 2800), Németországban (2500), Franciaországban (2400), Magyarországon (2200), Dániában (1700), Spanyolországban (1400), Olaszországban (1400) és Ausztriában (1100) tanulnak tovább.
A külföldön dolgozók kapcsán egy, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a pandémiát megelőző évben készített felmerést idéznek, mely a képzettségük szempontjából is elemzi a távozó romániaiak migrációját. Eszerint olyan országokban, mint az Egyesült Királyság vagy Ausztria, körülbelül minden ötödik román magas képzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezzel szemben Spanyolországban és Olaszországban a romániai kivándorlóknak csupán 5 százalékát foglalkoztatják magasan képzettként.
Túlképzettségről akkor beszélünk, ha egy személy képzettségi szintje magasabb, mint ami az általa elvállalt munkához szükséges. Nemtől függetlenül a felsőfokú végzettséggel rendelkező romániaiak 50%-kal nagyobb valószínűséggel dolgoznak alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben. A szomszédos országokban született hasonló elvándoroltak esetében ez az arány csak 26 százalék.
Sokatmondó, hogy a romániaiak esetében a túlképzettség az elmúlt 20 évben 16%-kal nőtt, míg a szomszédos országokból kivándorlók esetében 7%-kal csökkent. Ezek az eredmények tükrözhetik a romániaiak viszonylag gyenge idegennyelv-tudását, ami megnehezíti a beilleszkedést a fogadóországban, a szakmai hálózatokhoz való korlátozott hozzáférést vagy a megszerzett képesítések nehézkes elismertetését.
Csak akkor lesz elég orvos Romániában, ha jól fizetik őket, optimális munkafeltételeket és jó szociális körülményeket biztosítanak számukra – jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter hétfőn Jászvásáron.
Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román kormány szerdán elfogadott határozata szerint napi 22 lejről napi 32 lejre emelkedik a gyermekeket, fogyatékkal élőket és más sérülékeny csoportokat ellátó bentlakásos intézményekben az egy főre jutó élelmezési keret összege.
Határozottan és egyértelműen ellenzi a prostitúció legalizálását célzó törvénytervezetet a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia – szögezte le csütörtöki állásfoglalásában a Böcskei László nagyváradi megyés püspök által elnökölt testület.
Független vizsgálatot rendelnek el az igazságszolgáltatási rendszer véletlenszerű ügyelosztási rendszeréről, valamint kidolgozzák az öt évre szóló többéves tervet a román bíróságok és ügyészségek humánerőforrás-hiányának kezelésére.
A Romániához tartozó fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetre nem terjed ki a NATO ötödik cikkelyének védőernyője, ezért Romániának kell gondoskodnia a tenger alatti energetikai és távközlési vezetékek vagy a Neptun Deep gázmező védelméről.
A Romániai Diákszervezetek Országos Szövetsége (ANOSR) kiszámolta, hogy mennyire rúgnak átlagosan egy egyetemi hallgató havi kiadásai, valamint hogy a szociális ösztöndíj alig elég valamire és a hallgatók kiadásainak jó részét a szülők állják.
Cseke Attila fejlesztési miniszter bejelentette, hogy a kormány intézkedéseket készít elő annak érdekében, hogy véget vessen azoknak a gyakorlatoknak, amelyek révén egyes adófizetők elkerülik a helyi adók befizetését.
A kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentkezett a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói tisztségére – derül ki egybehangzó értesülésekből.
Elutasítja Radu Miruță védelmi miniszter azt a lehetőséget, hogy Románia nukleáris fegyverek elemeit tárolja vagy ilyen fegyvereket fejlesszen.
Az Európai Unió és a Mercosur megállapodás támogatása a gazdaság általános érdekeit, nem pedig egyetlen ágazatot szolgáló stratégiai döntés eredménye – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!