Menetirány. Több mint 5,7 millió román állampolgár döntött úgy, hogy inkább külföldön boldogul (képünk illusztráció)
Fotó: Beliczay László
Csaknem hatmillió román állampolgár külföldre vándorolt, és csupán minden hatodik távozó után érkezett egy letelepedő; az évtized végéig 600 ezer új, magasan képzett munkavállalóra lenne szüksége Romániának, ahol közben alulfinanszírozott az oktatás, szinte ismeretlen a szakmai (át)képzés fogalma, és ahol hamarosan megháromszorozódik a nyugdíjasok száma – sorjázza a gazdasági fejlődésnek alaposan keresztbe tevő legfőbb problémákat egy belföldi és nemzetközi adatokat összesítő elemzés.
2024. március 02., 09:092024. március 02., 09:09
A CES Bucharest nevű gazdaság- és társadalomkutató intézet jelentése egyrészt kitér a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adataira, melyek szerint Románia globális szinten a 17. helyen áll az elvándoroltak száma tekintetében. A Hotnews hírportál által idézett jelentés szerint
A bukaresti belügyminisztérium hivatalos adatai szerint a legtöbb emigrált Olaszországot, Spanyolországot, Nagy-Britanniát vagy Németországot választotta új „hazájának”, a mindennapi betevőt főleg a mezőgazdaságban, eladói munkakörökben, építkezéseken, az egészségügyben vagy az IT-ágazatban keresik meg. Az elvándoroltak leginkább a jobb kereset, egészségügy, oktatás, mentalitás és klímakörülmények miatt hagyták el Romániát.
Az elemzésben kiemelik az oktatás kulcsszerepét, hiszen ez közvetetten hozzájárul a termelékenység növeléséhez, a gazdasági fejlődéshez, az innováció felismeréséhez és népszerűsítéséhez. Utóbbi azért is fontos, mert kutatások bizonyítják: jobban fizető állások megteremtését vonja maga után. Például Belgiumban az oktatás „részesedését” 14 százalékosra teszik a gazdaságban: az aktív lakosság folyamatos oktatása, szakképzése párban jár a gazdasági és technológiai fejlődéssel, ez pedig „egy egészséges és versenyképes gazdaság alapját jelenti”.
A Hotnews által idézett jelentés szerint mindez azt eredményezi, hogy egyre csökken az egyetemisták és mesterizők száma – 2020 és 2022 között csaknem 22 ezer fiatal „tűnt el” a felsőoktatásból az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint.
De a magán felnőtt- és alkalmazottképzés terén sem áll jól az ország: a Világbank adatai arról tanúskodnak, hogy a 25 és 64 év közötti lakosság csupán egyetlen százaléka vett részt valamilyen szaktanfolyamon, miközben az európai átlag 9,1 százalék. De a cégek sem tolonganak e tekintetben: csupán 21 százalékuk fektet be munkavállalóik kompetenciáinak piac által megkívánt fejlesztésébe.
Egyre kevesebb az egyetemista Romániában (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Pedig nagy szükség lenne a továbbtanulásra, a szak- és átképzésekre. Ugyanis a munkaerőpiacot vizsgáló intézet (INCSMPS) kutatása szerint 2030-ig drasztikusan megnő az igény magasan képzett alkalmazottakra:
Ráadásul az új igényekkel párhuzamosan jelentősen csökken az alacsonyan képzett vagy szakképzetlen munkások iránti kereslet: 2030-ig 400 ezerrel kevesebb ilyen dolgozóra lehet szükség. Éppen ezért utóbbiaknak „újraprofilálniuk” kell magukat munkahelyen belüli továbbképzésekkel vagy egyéb szakmai tanfolyamok, iskolák elvégzésével. Például olyan népszerű piaci elvárásoknak megfelelően, mint a digitalizáció, automatizálás, fenntarthatóság vagy humánerőforrás-menedzsment.
Miközben a fiatalok elvándorolnak, az itt maradt aktív népesség nagy része pedig egyre nehezebben felel meg a modern munkakerőpiaci elvárásoknak, a lakosság egyre csak öregedik: 2012 és 2022 között 40,8-ról 42,3-ra nőtt az átlagéletkor. A munkaerőpiacot vizsgáló intézet kutatása szerint ha 10 százalékkal megnő a 60 év felettiek aránya az aktív lakosság körében, az évente 5,5 százalékkal visszafogja az egy főre jutó GDP növekedését.
Ugyanis ebben az időszakban érik el a korhatárt az úgynevezett dekrétumgeneráció tagjai, akik Nicolae Ceaușescu abortuszellenes rendelete nyomán születtek. Eközben az előrejelzések szerint a 20 és 34 év közötti fiatalok aránya tovább fog csökkenni: 2035-re 3,5 százalékkal a 2020-as adatokhoz képest – olvasható a CES Bucharest Hotnews által idézett jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!