Rendőrök és csendőrök segítségével lakoltattak ki ukrán menekülteket Bukarestben

Szeptemberben ugyanis a kormány módosította az ukrán menekültekre vonatkozó törvényt.

Az eddig menekültkozpontként működő kollégiumot ennek nyomán az egyetem bezárta, és az áramot is lekapcsolta.

Ennek nyomán hétfőn az ukránok összecsomagoltak, és a hatóságok jele létében elhagyták az épületet, miután addig kaptak haladékot a felsőoktatási intézmény illetékeseitől.

Anca Mărgineanu, az egyetem képviselője a HotNews portál szerint elmondta, hogy azért kellett már reggel kihívnia a rendőrséget, mert mintegy húsz menekült nem volt hajlandó elhagyni a kollégiumot.

„Azért kértük a rendőri jelenlétet, mert a menekültek jelenléte most már illegális. De semmilyen erőszakot nem alkalmaztak. Sőt, reggel a menekültek, akik nem akartak távozni, agresszívvá váltak, kiabáltak velünk. A saját biztonságunk érdekében hívtuk a rendőrséget” – mondta.

Leszögezte: senki sem marad az utcán.

– jelentette ki az egyetem illetékese.

Azt is elmondta, hogy a menekülteket a bukaresti második kerületi szociális és gyermekvédelmi osztály tanácsadói folyamatosan tájékoztatták.

„Az épület már nem áll rendelkezésre, ez történik, az egyetem 2 éve és 9 hónapja bocsátotta rendelkezésre az ingatlant” – mutatott rá.

Közölte, 12 család már megtalálta albérletét a következő három hónapra, a többi család pedig olyan bukaresti központokba megy, ahol még vannak szabad helyek.

Aurelia Pasăre, a 4 Change nevű civil szervezet képviselője elmondta a portálnak, hogy mindenki számára megpróbáltak személyre szabott alternatívát találni, a hatályos jogszabály ugyanis minden kategória esetében rögzíti, milyen szálláshelyre jogosult.

Hozzátette: a menekülteket már júliusban tájékoztatták, hogy a menekültszállót bezárják, és az érintettek több elszállásolási lehetőség közül választhattak.

Megjegyezte:

„2022 februárja óta vagyunk itt. 2 évet és 9 hónapot szántunk az életünkből erre a központra. Valóban szoros közösség alakult ki itt. A háború kezdete óta itt voltak. Ismerték egymást, a gyerekeiket a szomszédnál hagyták, mindannyian beszélték a nyelvet, szoros közösség volt. Volt magánéletük, olyan szobák, ahol csak családok laktak. Nem akartak más lehetőséget elfogadni, mert közös ágyak voltak bennük” – mondta Pasăre. (Vélhetően többágyas szobákra gondolt – a szerk.).

A helyszínre kilátogatott az egyetem rektorhelyettese, Alexandru Vlăduț is, aki az önkéntesekkel együtt győzködni próbálta azokat a menekülteket, akik nem voltak hajlandóak elhagyni a helyszínt.

– mondta rektorhelyettes.

„Hol vagyunk? Egy egyetemi kampuszon. Láttak már valahol máshol ebben az országban olyan egyetemi kampuszt, ahol menekülteket szállásoltak el? Egyetemünk célja és küldetése a diákokról szól. Pont. Itt a vége. Mi nem viselünk felelősséget a menekültekért. Köszönjük az itteni előadásukat. Ahogy a többi 75 ember elment, a másik 15 is távozhatott volna. Mindenki választhatott” – próbált véget vetni a vitának a rektorhelyettes.

A tiltakozó menekültek szerint azért nem akartak távozni, mert az új helyszíneken szétválasztották volna a családokat. Egy nő például elmondta, hogy idős, fogyatékos szüleit más helyszínre akarják vinni, mint őt.

Az egyik, önkéntesként dolgozó diák ugyanakkor elmondta:

Az egyetem rektora, Radu Sorin Văcăreanu leszögezte: ez az egyetlen felsőoktatási intézmény, amely ukrán menekülteket szállásolt el, és semmilyen kötelezettsége nincs irányukban.

Megjegyezte, igaz ugyan, hogy egy használaton kívüli kollégiumi épületről van szó, azonban a diákok önkéntes munkájának köszönhetően sikerült üzemképessé tenni.

Az egyetem vezetői leszögezték:

A menekülteknek azért kellett kiköltözniük, mert az egyetem finanszírozást nyert az uniós helyreállítási program (PNRR) keretében a kollégium felújítására, amelyre elmondásuk szerint a növekvő diáklétszám miatt van szükség.

Augusztusban Magyarországon nagy port vert fel a hír, hogy mintegy 120 menekültet akartak kilakoltatni a Komárom-Esztergom vármegyei Kocson, egy augusztus 21-én hatályba lépett módosítás értelmében ugyanis már nem minden ukrajnai menekült jogosult a lakhatási támogatásra, csak azok, akik „Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből” érkeztek, illetve egyedül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat jogosult közösségi szállásokon elhelyezni az erre jogosult menekülteket.